Gumiszabály lett a Stop, Soros!

FÉRCMUNKA - Nem csak elvi, gyakorlati szempontból is aggályos a Stop, Soros! csomag: több ponton értelmezhetetlen, alkalmazását illetően pedig több a kérdés, mint a válasz.

A Stop, Soros! csomag elfogadásával szerdán módosult büntetőtörvénykönyv alapján „jogellenes bevándorlást elősegítő" szervezőnek minősül az, aki Magyarország schengeni külső határvonalán határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, hálózatot épít, működtet. Nem egyértelmű ugyanakkor például az: mi számít például határmegfigyelésnek? Kérdéses az is: milyen információs anyagot nem szabad készíteni? De arra sem könnyű választ adni: bűncselekményt követ-e el egy civilszervezet, ha a Stop, Soros! törvénycsomagról tájékoztatja a menedékkérőket? Egyebek mellett ezeket is megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, de a tárca csütörtök estig nem adott válaszokat.

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szakértője szerint legutóbb a Kádár-korszakban voltak olyan jogszabályok, amelyeket nem ismerhetett meg a közvélemény vagy nem lehetett tudni, milyen következményei vannak megsértésüknek. – Ez a jogállami alap, ha nincs meg, nem beszélhetünk jogállamról – szögezte le lapunknak Zádori Zsolt.

Mindeközben a kormány továbbra is negligálhatja a menekülteket. Az MHB munkatársa kifejtette: a Szerbia felől érkező menedékkérők nem kapnak státuszt, hiszen a kabinet álláspontja szerint biztonságos országból jönnek. És ha Törökországban, Görögországban, Macedóniában meg Szerbiában is kértek menedékjogot, és kivárták az elutasítást, akkor nem foglalkoznak itt az ügyükkel. De ha nem kértek, akkor azért nem kérhetnek menedékjogot. Mindeközben a kabinet azt hangoztatja, hogy azokat befogadják, akik például a szíriai polgárháborúból jönnek. – Csakhogy semmi esélye annak, hogy ők légi úton próbáljanak ide jönni, érvényes vízum nélkül nincs az a légitársaság, amely felengedné őket a gépre – hangsúlyozta Zádori. Az MHB munkatársa szerint a kabinet mindent elkövet azért, hogy Magyarországon ne legyen tisztességes menekültügyi eljárás.

A menedékkérőkön kívül a jogvédőket is próbálja elijeszteni a hatalom Zádori szerint.

– 2015-ben létrehoztak a határzáras bűncselekmények összefoglaló néven egy olyan Btk.-szabályozást, amellyel elítéltek több ezer embert, többségében olyanokat, akik menedékjogot akartak kérni. Egy évvel ezután már a 8 kilométeres kitoloncolási szabályt hozták létre, amely nem büntető eszközökkel, hanem már rendőrállami módszerekkel penderíti ki a potenciális menedékkérőket – magyarázta. Zádori nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, a Stop, Soros! alkalmazhatatlan. Minden a hatalom kénye-kedvén múlik. Szélsőséges értelmezés szerint most akár egy falusi paraszt asszony ellen is eljárás indulhat, aki ételt, vagy esetleg pénzt ad egy menedékkérőnek – érzékeltette a szakértő.

– Folytatjuk a dolgunkat, látjuk, hogy szükség van ránk. Az viszont reális veszély, hogy nem lesznek menedékkérő ügyfeleink – mondta kérdésünkre az MHB munkatársa. Zádori szerint a tranzitzónába eddig heti 10 embert engedtek be, miközben a 2015-ös extrém magas számot nem számolva évente átlagosan 2-8 ezer menedékkérő volt Magyarországon.

Zavarkeltők

A Fidesz arra számított, hogy a Jobbik is elutasítja az Alaptörvény módosítását és a Stop, Soros! törvénycsomagot. Azzal, hogy az ellenkezője történt, sikerült zavarba hoznunk a kormánypártot – mondta lapunknak Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője. A politikus a zavar jelének tartja, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a szavazás után kénytelen volt azt mondani, Soros György érdekei az „ellenzék jelentős részének” fontosabbak a magyar érdekeknél. Szávay szerint Kocsist egyértelműen meglepte, hogy nem tudja a teljes ellenzéket megbélyegezni „a nemzeti érdek elárulásával”. Szávay kérdésünkre kijelentette: "semmiféle titkos alku nem volt" a Jobbik és a Fidesz között. A Jobbik – tette hozzá – egész egyszerűen csak nem volt hajlandó belesétálni abba a kommunikációs csapdába, amit a kormány próbált állítani.
CZ. G.