Kampányra költötte a Jobbik az ÁSZ-büntetés miatt kért adományokat

Publikálás dátuma
2018.06.22. 10:36
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese Forrás: Youtube/ATV
Gyöngyösi Márton, a párt új elnökhelyettese szerint ezek „ilyen összefüggő dolgok” – mármint az, hogy másra fordították az szankció kifizetésére kért pénzt.

Élő adásban ismerte el a Jobbik elnökhelyettese, hogy a párt másra költötte az adományként kapott, több mint 100 millió forintot, mint amire kérték.

A téma azután merült fel, hogy Novák Előd június 6-i Facebook-bejegyzésében  egyebek mellett arról írt, a Jobbikban felélték az ÁSZ-büntetés egyenlítésére küldött adományokat.

Gyöngyösi Márton az ATV Egyenes Beszéd című műsorában vallott színt: mikor Rónai Egon arról kérdezte, hogy mi lett az adományok összegével – amit a Jobbik eredetileg A 663 milliós ÁSZ-bírság törlesztésére kért – a politikus a kampányidőszakról kezdett beszélni, ami köztudottan költséges időszak, és szerinte nem is volt egyértelmű, hogy támogatóik mire küldték a pénzt.

Az újabb pontosító kérdésre aztán azt mondta, hogy ez egy nagyon összetett dolog, mivel nagyon sok ember a Jobbiknak adott pénzt, hogy a kampányt megtámogassa. Szerinte ilyen értelemben az ÁSZ-bírság és a párt kormányváltó szándéka „ilyen összefüggő dolgok”.

Gyöngyösi hozzátette, hogy aki kizárólag az ÁSZ- bírság kifizetésére küldött nekik pénzt, annak visszafizetik az adományt. Nagy kérdés, hogy miből, amikor a Jobbiknak bevallottan nincsenek forrásaik, és nagyon várják a júliusban érkező állami negyedéves párttámogatást – ráadásul hatalmas összeggel tartoznak a Postának is.

Szerző

Kordás László: jövedelemcsökkenést jelent a cafetériamegvonás

Publikálás dátuma
2018.06.22. 07:03

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a többi érdekvédelmi tömörüléssel egyeztetett javaslatokat akar letenni jövő hétfőn a kormány asztalára a 2019-es adótörvényekről és költségvetésről – jelentette ki Kordás László elnök a szervezet tegnapi elnökségi ülése után.

- Tegnap reggel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF azonnali összehívását kezdeményezte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A cafetéria váratlan megadóztatásáról akarnak tárgyalni a találkozón?

- Az adótörvényekről, benne a cafetéria változásairól és a költségvetésről kell tárgyalnunk, mert ezekről a kérdésekről hivatalos fórumon még nem mondhattunk véleményt. Márpedig ha elveszik a dolgozóktól a béren kívüli juttatások egy körét, az jövedelemcsökkenést jelent, hiszen a legtöbb munkaadó nem fogja bérbe emelni ezt az összeget. Ez tehát egy súlyos jövedelempolitikai kérdés, amiről tárgyalni kellett volna a kormány döntése előtt.

- A munkaadói reagálások azt jelzik, hogy velük sem tárgyalt a kormány erről a kérdésről.

- Így van, derült égből jött ez az adómódosítás, ahogy azt is mindenféle tárgyalás nélkül tették le az asztalra, hogy a jövő évre tervezett 8,8 százalékos béremelkedésből a vállalkozások sokkal jobban vegyék ki a részüket, mint az állami foglalkoztatók. A versenyszférában 9,3 százalékos béremeléssel számolt a Pénzügyminisztérium, az állami szektorban csak 7,3 százalékkal. Csakhogy a kormánynak tudnia kell, ezek a lépések sok problémát generálnak majd a munka világában.

- Nem megnyugtató, hogy a valóság felülírni látszik a terveket, hiszen a KSH tegnapi adatai szerint az év első négy hónapjában az idei évre tervezett 10,7 százalékos emelést meghaladó, 12,4 százalékos béremelést rögzítettek?

- Majd év végén meglátjuk az eredményeket. A tendencia az, hogy idén még 10,7 százalékos béremelést tervezett a kormány, jövőre meg már csak 8,8 százalékkal számol, és ez a visszafogottabb bérfejlesztés még a visegrádi országok béreihez történő felzárkózásunkat sem teszi lehetővé. A piaci munkáltatók olcsón már nem találnak munkaerőt, de a kormánynak azzal is számolni kellene, hogy ha a közszféra béreit nem emelik eléggé, elindulnak a dolgozók más szektorokba, ami miatt már veszélybe kerülhet a közszolgáltatások színvonala, sőt egyáltalán a léte. Egy targoncásnak mindegy, hogy a MÁV-nál vagy egy multinál dolgozik, de sokkal több pénzért szemrebbenés nélkül átmegy az utóbbihoz.

- A béremelés egyik fedezete a szociális hozzájárulási adó csökkenése, jövőre 2 százalékkal, de a MASZSZ szerint ezt nem egységesen kellene meglépni. Hanem hogyan?

- Azt mondjuk, differenciáltan hagyjon pénzt a vállalkozások kasszájában az állam, az adócsökkentés mértéke függjön a dolgozói létszámtól és az árbevételtől. Ezekről a kérdésekről le kell ülni tárgyalni és úgy megállapodni a munkaadókkal is.

- Elvi állásfoglalás az is, hogy a legalacsonyabb béreknél a személyi jövedelemadó menjen le 9 százalékra?

- Igen, de itt is differenciált megoldásban gondolkodunk,az alacsonyabb jövedelműeknél nagyobb csökkentés lehetne. Viszont a 10 százalék alatti jövedelemadót mi egészen az átlagjövedelemig megadnánk a dolgozóknak, ahogy támogatjuk a diplomás bérminimum bevezetését is.

- A többi szakszervezeti konföderációval ezekről a kérdésekről egyeztettek már, van egységes álláspont?

- Még nincs, az elnökség épp tegnap hatalmazott fel, hogy azonnal kezdeményezzek egy ilyen tárgyalást. A többiek eddig megismert véleménye alapján nem vagyunk nagy távolságban a bérrendezés elveiben.

- Idén év végéig szól a 2016-ban megkötött konkrét bérmegállapodás. Az elvek mellett tehát ősszel a jövő évi számokról is meg kell egyezniük a kormánnyal és a munkaadókkal. Mi a konkrét javaslatuk?

- 2022-ig azt az elvet szeretnénk érvényesíteni, hogy a minimálbér minden évben érje el a társadalmi minimum összegét. Ez már lehetővé teszi minimális tartalék képzését, hogy a családok felkészülhessenek egy váratlan kiadásra, mondjuk egy nagyobb háztartási gép cseréjére. Ez idén éppen 117 ezer forintos nettó bért jelent. Bármilyen emelési arány bemondása előtt tisztázni kell, hogy kész-e jövedelemadót csökkenteni a kormány vagy további munkáltatói kedvezményekben gondolkodik.

Gumiszabály lett a Stop, Soros!

Publikálás dátuma
2018.06.22. 07:01
EGÉSZ PÁLYÁS LETÁMADÁS - A kormány a menedékkérőket és a jogvédőket is igyekszik elriasztani FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
FÉRCMUNKA - Nem csak elvi, gyakorlati szempontból is aggályos a Stop, Soros! csomag: több ponton értelmezhetetlen, alkalmazását illetően pedig több a kérdés, mint a válasz.

A Stop, Soros! csomag elfogadásával szerdán módosult büntetőtörvénykönyv alapján „jogellenes bevándorlást elősegítő" szervezőnek minősül az, aki Magyarország schengeni külső határvonalán határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, hálózatot épít, működtet. Nem egyértelmű ugyanakkor például az: mi számít például határmegfigyelésnek? Kérdéses az is: milyen információs anyagot nem szabad készíteni? De arra sem könnyű választ adni: bűncselekményt követ-e el egy civilszervezet, ha a Stop, Soros! törvénycsomagról tájékoztatja a menedékkérőket? Egyebek mellett ezeket is megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, de a tárca csütörtök estig nem adott válaszokat.

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szakértője szerint legutóbb a Kádár-korszakban voltak olyan jogszabályok, amelyeket nem ismerhetett meg a közvélemény vagy nem lehetett tudni, milyen következményei vannak megsértésüknek. – Ez a jogállami alap, ha nincs meg, nem beszélhetünk jogállamról – szögezte le lapunknak Zádori Zsolt.

Mindeközben a kormány továbbra is negligálhatja a menekülteket. Az MHB munkatársa kifejtette: a Szerbia felől érkező menedékkérők nem kapnak státuszt, hiszen a kabinet álláspontja szerint biztonságos országból jönnek. És ha Törökországban, Görögországban, Macedóniában meg Szerbiában is kértek menedékjogot, és kivárták az elutasítást, akkor nem foglalkoznak itt az ügyükkel. De ha nem kértek, akkor azért nem kérhetnek menedékjogot. Mindeközben a kabinet azt hangoztatja, hogy azokat befogadják, akik például a szíriai polgárháborúból jönnek. – Csakhogy semmi esélye annak, hogy ők légi úton próbáljanak ide jönni, érvényes vízum nélkül nincs az a légitársaság, amely felengedné őket a gépre – hangsúlyozta Zádori. Az MHB munkatársa szerint a kabinet mindent elkövet azért, hogy Magyarországon ne legyen tisztességes menekültügyi eljárás.

A menedékkérőkön kívül a jogvédőket is próbálja elijeszteni a hatalom Zádori szerint.

– 2015-ben létrehoztak a határzáras bűncselekmények összefoglaló néven egy olyan Btk.-szabályozást, amellyel elítéltek több ezer embert, többségében olyanokat, akik menedékjogot akartak kérni. Egy évvel ezután már a 8 kilométeres kitoloncolási szabályt hozták létre, amely nem büntető eszközökkel, hanem már rendőrállami módszerekkel penderíti ki a potenciális menedékkérőket – magyarázta. Zádori nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, a Stop, Soros! alkalmazhatatlan. Minden a hatalom kénye-kedvén múlik. Szélsőséges értelmezés szerint most akár egy falusi paraszt asszony ellen is eljárás indulhat, aki ételt, vagy esetleg pénzt ad egy menedékkérőnek – érzékeltette a szakértő.

– Folytatjuk a dolgunkat, látjuk, hogy szükség van ránk. Az viszont reális veszély, hogy nem lesznek menedékkérő ügyfeleink – mondta kérdésünkre az MHB munkatársa. Zádori szerint a tranzitzónába eddig heti 10 embert engedtek be, miközben a 2015-ös extrém magas számot nem számolva évente átlagosan 2-8 ezer menedékkérő volt Magyarországon.

Zavarkeltők
A Fidesz arra számított, hogy a Jobbik is elutasítja az Alaptörvény módosítását és a Stop, Soros! törvénycsomagot. Azzal, hogy az ellenkezője történt, sikerült zavarba hoznunk a kormánypártot – mondta lapunknak Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője. A politikus a zavar jelének tartja, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a szavazás után kénytelen volt azt mondani, Soros György érdekei az „ellenzék jelentős részének” fontosabbak a magyar érdekeknél. Szávay szerint Kocsist egyértelműen meglepte, hogy nem tudja a teljes ellenzéket megbélyegezni „a nemzeti érdek elárulásával”. Szávay kérdésünkre kijelentette: "semmiféle titkos alku nem volt" a Jobbik és a Fidesz között. A Jobbik – tette hozzá – egész egyszerűen csak nem volt hajlandó belesétálni abba a kommunikációs csapdába, amit a kormány próbált állítani.
CZ. G.
Szerző
Témák
Soros stop