Génszerkesztéssel védik a malacokat

Publikálás dátuma
2018.06.22. 12:10
Illusztráció: AFP
Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.

A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni. A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések. Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be. Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg. Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

Szerző

A Mars egyetlen nagy homokviharrá vált

Publikálás dátuma
2018.06.21. 19:30
Marsi panoráma az Oppurtunity egy januári felvételén. Kép: Ann Ronan Picture Library / Photo12
Továbbra is néma az Opportunity a Marson dúló porvihar miatt, amely már a vörös bolygó nagy részét beterítette - írja az MTI. A NASA kutatói ugyanakkor bizakodóak: van esély rá, hogy a 15 éve működő mars-járó ezt is túléli. Utoljára 2007-ben volt ehhez fogható marsi vihar - azt sikeresen átvészelte az űreszköz.

"A Marson dúló porvihar növekszik és most már az egész bolygót átfogó, 'globális' jelenséggé fejlődött" - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. Az Opportunity marsjáró, mely csaknem 15 éve dolgozik a Marson - holott küldetését eredetileg csak 90 napra tervezték -, és amelyet a vihar egyelőre megbénított, nem küld életjeleket - írta a NASA. Az elemek valószínűleg annyira lemerültek már, hogy csupán egy óra működtetésére elég a töltöttségük: ez az óra az energiaszint ellenőrzésére időnként felébreszti a kutatójárművet. Ha a járműnek nincs elég energiája berendezéseinek fűtésére, működésképtelenné válik.

Mégis optimisták a kaliforniai szakértők: egy aktuális elemzés alapján viszont a rover elektronikája és elemei a Marson uralkodó hideg ellenére jelenleg elég melegek tudnak maradni a működéshez. De jel így is csak akkor várható az Opportunitytől, ha ritkul a por. A vihar egyelőre szinte semennyi napfényt nem enged át, így a mars-járó napenergiával üzemelő elemei nem tudnak feltöltődni.

A nukleáris energiával üzemelő Curiosity, amely a Mars másik oldalán a Gale-kráter talaját tanulmányozza, továbbra is üzemel, de felette is elsötétül az ég időről időre. A kutatók remélik, hogy segítségével éppen olyan kérdésejkre is választ kaphatnak, mint hogy mi állhat annak hátterében, hogy egyes porviharok hatalmasra nőnek és hónapokon át tartanak, míg mások kicsik maradnak és csak rövid ideig tombolnak. A Curiosity küldött is felvételeket a porviharról a Gale-kráter térségéről.

A Marson megszokottak a kisebb, lokális viharok, különösen akkor, amikor a déli féltekén tavasz és nyár van - a bolygó ilyenkor van legközelebb a Naphoz. Ilyen méretű, bolygónyi porvihar mégsem volt már 2007 óta. A NASA szerint a vihar mostanra elborította a vörös bolygót, csak a magas vulkánok hegyét és a sarkvidékeket éri napfény.

Szerző

Megtalálták a legősibb óriáspandát

Publikálás dátuma
2018.06.21. 12:10
Illusztráció: AFP
Az óriáspandáktól származó eddig ismert legősibb DNS-t fedezték fel a kutatók egy kínai barlangban, akik csak azután jöttek rá, hogy az ősi pandák egy eddig ismeretlen csoportjába tartozó példánnyal van dolguk, hogy elemezték a 22 ezer évvel ezelőtt élt teremtmény mitokondriális DNS-ét.

A megkövesedett maradványt a Kuanghszi régióbeli Cecsute barlangban fedezték fel. A Kínai Tudományos Akadémia munkatársai szerint ezen a területen ma már nem élnek óriáspandák - írta az MTI a Live Science című tudományos hírportál alapján. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmányuk szerint egy ilyen lelet azért rendkívül izgalmas, mert nem sok mindent tudni a világon ma élő 2500 óriáspanda őstörténetéről. A szakemberek szerint a mai óriáspandák 20 millió évvel ezelőtt váltak el a többi medvétől, ám azóta nem sokat tudni a fejlődéstörténetükről.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A kutatók szerint a mostani fosszília egy olyan faj egyedétől származik, amely nem is olyan régen, nagyjából 183 ezer évvel ezelőtt szeparálódott el a mai óriáspandáktól. A kutatóknak a szubtrópusi barlangban megőrződött apró mitokondriális DNS-töredékek összeillesztésével sikerült meghatározniuk ezt az időintervallumot, és nem utolsó sorban megállapítaniuk, hogy az ősi pandák egy eddig ismeretlen csoportjának képviselőjéről van szó. A mitokondriális DNS különbözik a sejtmagban lévő DNS-től, de ugyanúgy képes információkkal szolgálni egy élőlény származásáról.

A szakemberek összeillesztették a 148 329 DNS-töredéket egy élő óriáspanda mitokondriális DNS-ét használva útmutatóként. A töredékek mind egyetlen egyedtől származnak, és egyesítve őket a kutatóknak sikerült feltárniuk az állat származását. A DNS tucatnyi mutációt tartalmazott, amelyek befolyásolhatták az állat fejlődését. A kutatók szerint ezek a mutációk tehették lehetővé az állat számára, hogy alkalmazkodjon a szubtrópusi területek lehűléséhez a 22 ezer évvel ezelőtti jégkorszak során.

Szerző
Témák
óriáspanda