Lefokozták a magyar demokráciát

Publikálás dátuma
2018.06.22 11:08
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Egy tanulmány szerint a világ lakosságának egyharmada él olyan országokban, amelyekben a demokráciát súlyos támadások érték.

Egyre aggasztóbb folyamatok mennek végbe a világban. A Democratization című folyóiratban megjelent dokumentum szerint a 24 országban (ezekben összesen 2,6 milliárd ember él) építették le a demokráciát csak az elmúlt évben. Ez elsősorban európai és amerikai államokat érintett.

A Varieties of democracy című tanulmány a világ 3000 szakértőjének jelentése alapján állt össze. A szerzők megállapítják, hogy az elmúlt évben a világ lakosságának már csak alig több mint a fele élt igazi demokratikus berendezkedésű országban. A tanulmányban a világ 180 országát vizsgálják, ezeket négy kategóriába sorolják. A „liberális demokráciákban” teljesen szabad a választás, biztosított a jogállamiság, a média, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége. A „választási demokráciákban” bár szabadnak nevezhető a választás, ezen államokban a kormányzat egy sor önkényes intézkedést hoz. „A választási autokráciákban” veszélybe kerültek a polgári szabadságjogok, a kormány visszaél hatalmával, és elterjedtté vált a cenzúra. A „zárt demokráciák” pedig a nyíltan diktatórikus államok. A nem éppen kedvező változásokat jelzi, hogy tavaly a világ lakosságának már csak 14 százaléka élt liberális demokráciákban.

A tanulmányban egyebek mellett a magyarországi folyamatokra is kitérnek. A dokumentum szerint hazánk, továbbá Lengyelország, Szlovákia, és Litvánia sem nevezhető már liberális demokráciának. A szerzők szerint ezek az országok „választási demokráciává” alakultak át, ami azt jelenti, hogy a fennálló kormány megnehezítette a hatalmi ágak szétválasztását. Különösen rossz a helyzet Magyarországon és Lengyelországban, amelyekben a tanulmány szerzői jelentős visszaesést könyveltek el a demokrácia tekintetében. (A tanulmányban felhasználták Dalibor Rohacnak a Foreign Policy című szaklapban, februárban megjelent írását, melynek már a címe is sokatmondó: Magyarország és Lengyelország nem demokratikus államok, autokráciává váltak. A szerző cikkében arról ír, hogy Közép-Európában populista lázadás történt az Európai Unióval szemben.)

Európán kívül három országot fokoztak le liberálisból választási demokráciává: Izraelt, Mauritiust, valamint Dél-Afrikát. Jelentősen sérült a demokrácia mindemellett Törökországban, Brazíliában, Oroszországban, sőt, a Donald Trump amerikai elnök által fémjelzett Egyesült Államokban is.

Anna Luhrmann, a Götheborgi Egyetem politológusa, a tanulmány egyik szerzője szerint elsősorban a média, a véleménynyilvánítás szabadsága került veszélybe ezekben az államokban. Ezen folyamatok nyomán aggasztó módon a választásoknak egyre kevesebb a jelentőségük. A tanulmány rámutat, a demokrácia helyzete most azon a szinten figyelhető meg, mint amilyenben a Szovjetunió 1991-es szétesése után volt. „Az eltelt hat év során mintha 25 esztendőt vesztettünk volna” – szerepel a tanulmányban. Sőt, Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerikában a demokrácia szintje 40 évvel esett vissza. A tanulmány szerint amennyiben ez a trend folytatódik, akkor további országok válnak majd autokrata rezsimmé az elkövetkező évek folyamán.

Csak Afrikában érzékelhetőek kedvező változások. Azon 17 ország közül, amelyek 2008-ban komolyabb demokratikus változások indultak meg, egyedül Tunézia vált autokráciából liberális demokráciává. A kedvező fordulat Zine El Abidine Ben Ali hatalmának 2011-ben, az arab tavasz idején történt megbuktatása után következett be. Négy a Szaharától délre fekvő ország pedig – Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Malawi és Nigéria – választási autokrácia helyett választási demokráciának tekinthető.

Szerző
2018.06.22 11:08
Frissítve: 2018.06.22 12:59

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15