Lefokozták a magyar demokráciát

Egy tanulmány szerint a világ lakosságának egyharmada él olyan országokban, amelyekben a demokráciát súlyos támadások érték.

Egyre aggasztóbb folyamatok mennek végbe a világban. A Democratization című folyóiratban megjelent dokumentum szerint a 24 országban (ezekben összesen 2,6 milliárd ember él) építették le a demokráciát csak az elmúlt évben. Ez elsősorban európai és amerikai államokat érintett.

A Varieties of democracy című tanulmány a világ 3000 szakértőjének jelentése alapján állt össze. A szerzők megállapítják, hogy az elmúlt évben a világ lakosságának már csak alig több mint a fele élt igazi demokratikus berendezkedésű országban. A tanulmányban a világ 180 országát vizsgálják, ezeket négy kategóriába sorolják. A „liberális demokráciákban” teljesen szabad a választás, biztosított a jogállamiság, a média, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége. A „választási demokráciákban” bár szabadnak nevezhető a választás, ezen államokban a kormányzat egy sor önkényes intézkedést hoz. „A választási autokráciákban” veszélybe kerültek a polgári szabadságjogok, a kormány visszaél hatalmával, és elterjedtté vált a cenzúra. A „zárt demokráciák” pedig a nyíltan diktatórikus államok. A nem éppen kedvező változásokat jelzi, hogy tavaly a világ lakosságának már csak 14 százaléka élt liberális demokráciákban.

A tanulmányban egyebek mellett a magyarországi folyamatokra is kitérnek. A dokumentum szerint hazánk, továbbá Lengyelország, Szlovákia, és Litvánia sem nevezhető már liberális demokráciának. A szerzők szerint ezek az országok „választási demokráciává” alakultak át, ami azt jelenti, hogy a fennálló kormány megnehezítette a hatalmi ágak szétválasztását. Különösen rossz a helyzet Magyarországon és Lengyelországban, amelyekben a tanulmány szerzői jelentős visszaesést könyveltek el a demokrácia tekintetében. (A tanulmányban felhasználták Dalibor Rohacnak a Foreign Policy című szaklapban, februárban megjelent írását, melynek már a címe is sokatmondó: Magyarország és Lengyelország nem demokratikus államok, autokráciává váltak. A szerző cikkében arról ír, hogy Közép-Európában populista lázadás történt az Európai Unióval szemben.)

Európán kívül három országot fokoztak le liberálisból választási demokráciává: Izraelt, Mauritiust, valamint Dél-Afrikát. Jelentősen sérült a demokrácia mindemellett Törökországban, Brazíliában, Oroszországban, sőt, a Donald Trump amerikai elnök által fémjelzett Egyesült Államokban is.

Anna Luhrmann, a Götheborgi Egyetem politológusa, a tanulmány egyik szerzője szerint elsősorban a média, a véleménynyilvánítás szabadsága került veszélybe ezekben az államokban. Ezen folyamatok nyomán aggasztó módon a választásoknak egyre kevesebb a jelentőségük. A tanulmány rámutat, a demokrácia helyzete most azon a szinten figyelhető meg, mint amilyenben a Szovjetunió 1991-es szétesése után volt. „Az eltelt hat év során mintha 25 esztendőt vesztettünk volna” – szerepel a tanulmányban. Sőt, Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerikában a demokrácia szintje 40 évvel esett vissza. A tanulmány szerint amennyiben ez a trend folytatódik, akkor további országok válnak majd autokrata rezsimmé az elkövetkező évek folyamán.

Csak Afrikában érzékelhetőek kedvező változások. Azon 17 ország közül, amelyek 2008-ban komolyabb demokratikus változások indultak meg, egyedül Tunézia vált autokráciából liberális demokráciává. A kedvező fordulat Zine El Abidine Ben Ali hatalmának 2011-ben, az arab tavasz idején történt megbuktatása után következett be. Négy a Szaharától délre fekvő ország pedig – Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Malawi és Nigéria – választási autokrácia helyett választási demokráciának tekinthető.