Lefokozták a magyar demokráciát

Publikálás dátuma
2018.06.22 11:08
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Egy tanulmány szerint a világ lakosságának egyharmada él olyan országokban, amelyekben a demokráciát súlyos támadások érték.

Egyre aggasztóbb folyamatok mennek végbe a világban. A Democratization című folyóiratban megjelent dokumentum szerint a 24 országban (ezekben összesen 2,6 milliárd ember él) építették le a demokráciát csak az elmúlt évben. Ez elsősorban európai és amerikai államokat érintett.

A Varieties of democracy című tanulmány a világ 3000 szakértőjének jelentése alapján állt össze. A szerzők megállapítják, hogy az elmúlt évben a világ lakosságának már csak alig több mint a fele élt igazi demokratikus berendezkedésű országban. A tanulmányban a világ 180 országát vizsgálják, ezeket négy kategóriába sorolják. A „liberális demokráciákban” teljesen szabad a választás, biztosított a jogállamiság, a média, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége. A „választási demokráciákban” bár szabadnak nevezhető a választás, ezen államokban a kormányzat egy sor önkényes intézkedést hoz. „A választási autokráciákban” veszélybe kerültek a polgári szabadságjogok, a kormány visszaél hatalmával, és elterjedtté vált a cenzúra. A „zárt demokráciák” pedig a nyíltan diktatórikus államok. A nem éppen kedvező változásokat jelzi, hogy tavaly a világ lakosságának már csak 14 százaléka élt liberális demokráciákban.

A tanulmányban egyebek mellett a magyarországi folyamatokra is kitérnek. A dokumentum szerint hazánk, továbbá Lengyelország, Szlovákia, és Litvánia sem nevezhető már liberális demokráciának. A szerzők szerint ezek az országok „választási demokráciává” alakultak át, ami azt jelenti, hogy a fennálló kormány megnehezítette a hatalmi ágak szétválasztását. Különösen rossz a helyzet Magyarországon és Lengyelországban, amelyekben a tanulmány szerzői jelentős visszaesést könyveltek el a demokrácia tekintetében. (A tanulmányban felhasználták Dalibor Rohacnak a Foreign Policy című szaklapban, februárban megjelent írását, melynek már a címe is sokatmondó: Magyarország és Lengyelország nem demokratikus államok, autokráciává váltak. A szerző cikkében arról ír, hogy Közép-Európában populista lázadás történt az Európai Unióval szemben.)

Európán kívül három országot fokoztak le liberálisból választási demokráciává: Izraelt, Mauritiust, valamint Dél-Afrikát. Jelentősen sérült a demokrácia mindemellett Törökországban, Brazíliában, Oroszországban, sőt, a Donald Trump amerikai elnök által fémjelzett Egyesült Államokban is.

Anna Luhrmann, a Götheborgi Egyetem politológusa, a tanulmány egyik szerzője szerint elsősorban a média, a véleménynyilvánítás szabadsága került veszélybe ezekben az államokban. Ezen folyamatok nyomán aggasztó módon a választásoknak egyre kevesebb a jelentőségük. A tanulmány rámutat, a demokrácia helyzete most azon a szinten figyelhető meg, mint amilyenben a Szovjetunió 1991-es szétesése után volt. „Az eltelt hat év során mintha 25 esztendőt vesztettünk volna” – szerepel a tanulmányban. Sőt, Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerikában a demokrácia szintje 40 évvel esett vissza. A tanulmány szerint amennyiben ez a trend folytatódik, akkor további országok válnak majd autokrata rezsimmé az elkövetkező évek folyamán.

Csak Afrikában érzékelhetőek kedvező változások. Azon 17 ország közül, amelyek 2008-ban komolyabb demokratikus változások indultak meg, egyedül Tunézia vált autokráciából liberális demokráciává. A kedvező fordulat Zine El Abidine Ben Ali hatalmának 2011-ben, az arab tavasz idején történt megbuktatása után következett be. Négy a Szaharától délre fekvő ország pedig – Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Malawi és Nigéria – választási autokrácia helyett választási demokráciának tekinthető.

Szerző
2018.06.22 11:08
Frissítve: 2018.06.22 12:59

Túlélte Theresa May a bizalmatlansági szavazást

Publikálás dátuma
2018.12.12 22:22

Fotó: AFP/ OLI SCARFF
Theresa May marad a konzervatívok vezetője, miután közép-európai idő szerint késő este túlélte a bizalmatlansági szavazást.
BBC összefoglalója szerint a brit miniszterelnök mellett 200-an, ellene 117-en szavaztak. Maynek 159 szavazatra volt szüksége ahhoz, hogy megőrizze pártelnöki és miniszterelnöki pozícióját. Egészen az utolsó pillanatig úgy volt, hogy 315 konzervatív képviselő szavazhat, és így eredetileg 158 voksra lett volna szükség az egyértelmű eredményhez, de szerda este visszakapta szavazati jogát két olyan tory alsóházi képviselő is, akiket korábban fegyelmi ügyek miatt felfüggesztettek. Az eredmény azt jelenti, hogy a Konzervatív Párton belül Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.    Az Euronews emlékeztet: Theresa May ellen saját párttársai kezdeményeztek bizalmatlansági eljárást. Megindításához 48 aláírás kellett, utolsóként Owen Paterson egykori környezetvédelmi miniszter döntött May ellen. A Konzervatív Párt alsóházi frakciója azért indította meg az eljárást, mert elégedetlenek a kormányfő által letárgyalt Brexit-tervezettel, melyről eredetileg kedden szavazott volna a parlament, de a voksolást elhalasztották.
2018.12.12 22:22
Frissítve: 2018.12.12 22:33

May lemond, amint megvan a Brexit

Publikálás dátuma
2018.12.12 20:14

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megígérte: nem ő vezeti a Konzervatív Pártot a következő választásokon. Még szerda este kiderül, megnyeri-e bizalmatlansági szavazást a brit miniszterelnök.
Nem hivatalos értesülések szerint Theresa May brit miniszterelnök szerdán megígérte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, hogy nem ő fogja vezetni a pártot a következő parlamenti választásokon.
May esküdözött, hogy a konzervatívok keményvonalas Brexit-támogatói által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást megnyeri, de kijelentette egyúttal, hogy lemond vezetői posztjáról, mielőtt a következő választásra négy év múlva sor kerülne, erősítette meg a hírt két kormánytag a Reutersnek.
May szerda este, az ellene kezdeményezett bizalmi szavazás előtt szólalt fel az alsóházi tory frakció 1922 bizottságának ülésén. A testületet olyan tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe -, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, emellett hatáskörébe tartozik a vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.
A bizottság elnöke, Sir Graham Brady jelentette be szerda reggel, hogy összegyűlt a kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány. A szerda estére kitűzött szavazás előtti bizottsági ülésen - az egyik résztvevő tory képviselő, George Freeman Twitter-bejegyzése szerint -
May kijelentette: meghallotta és tiszteletben tartja a Konzervatív Párt akaratát, és amint végigvitte rendezett módon Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, félreáll.
Theresa May tavaly áprilisban teljesen váratlanul bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat ír ki, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
A tavaly júniusi választáson azonban a Konzervatív Párt meglehetősen csekély, 17 fős addigi alsóházi többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eseti külső támogatásával tud csak többséget biztosítani törvényjavaslataihoz.
Az 1922 bizottság szerda esti ülése után megkezdődött a bizalmi szavazás, amelynek eredményét közép-európai idő szerint 22 óráig várhatóan közzéteszik.
2018.12.12 20:14
Frissítve: 2018.12.12 22:26