Nem nyilvános bírálatokkal, hanem a kapcsolatok erősítésével, csendes diplomáciával kell a Nyugatnak visszaszereznie a befolyását Magyarországon. Ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nem fog egyértelműen, és ha kell, nyilvánosan kiállni a jogállam és a demokrácia tiszteletben tartása mellett. Többek között ezt hangsúlyozta Wess Mitchell európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár, aki csütörtökön a Carnegie Intézet brüsszeli irodájában tartott előadást a transzatlanti kapcsolatokról. A politikus kérdésekre válaszolva bepillantást engedett a washingtoni kormányzat közép-európai politikájába, és viszonylag hosszan beszélt Magyarországról.
Mitchellt arról kérdezték, hogy osztja-e a jogállam működésével kapcsolatos európai aggályokat, és ezeket felveti-e az érintett országokkal folytatott tárgyalásain. Az amerikai diplomata nem hagyott kétséget afelől, hogy találkozóin hangsúlyosan szóba kerül a jogállam témája. Szerinte Trump elnök varsói beszéde, Mike Pompeo külügyminiszter megszólalásai vagy a washingtoni külügy emberi jogi jelentései önmagukért beszélnek, és teljesen egyértelművé teszik, hogy mi az Egyesült Államok álláspontja a jogállam tiszteletben tartásának a fontosságáról. „A demokrácia határozza meg, hogy kik, milyen ország, milyen civilizáció és milyen szövetségi rendszer vagyunk” – mondta.
Mitchell úgy vélte, hogy a Nyugat és az Egyesült Államok a világon sok helyütt veszít a befolyásából, így Kelet- és Közép-Európában is. Szerinte az Egyesült Államok politikája Magyarország és Lengyelország irányában nem volt sikeres az elmúlt években (vagyis az előző, az Obama-adminisztráció idején).
„Magyarország egy NATO szövetséges ország, demokratikusan megválasztott kormánnyal. Egyértelműen az a célunk, hogy egyensúlyt találjunk a kapcsolatok erősítése és a jogos bírálatok között. Sok szövetségünkkel vannak vitánk, de ezeket igyekszünk zárt ajtók mögött rendezni, és csak akkor lépünk a nyilvánosság elé, ha ez nem válik be. Ehhez kell tartanunk magunkat. Magyarország esetében például nem működik az a módszer, hogy nem hívjuk meg, kihagyjuk, félreállítjuk, éveken át nyilvánosan bíráljuk, majd ezek után arra számítunk, hogy megőrizzük nála a befolyásunkat. És elvárjuk, hogy ilyen körülmények között továbbra is támogassa nyugati olajvezetékek építését, vagy az oroszországi szankciók meghosszabbítását… Ehelyett azt látjuk, hogy Közép-Európában érezhetően megnőtt az orosz és a kínai befolyás. Harcolnunk kell a befolyásunk visszaszerzéséért. A kritika nem stratégia. Megvan a helye és az ideje, és mi mindig teljesen egyértelművé tesszük, hogy milyen elveket vallunk. Ezen nem is fogunk változtatni. De a diplomácia a kapcsolatok erősítéséről, a másik fél meghallgatásáról, a közös érdekek megtalálásáról és ha szükséges, üzenetek célba juttatásáról szól” — hangsúlyozta Wess Mitchell.
Az amerikai diplomata megerősítette, hogy az Egyesült Államok sok területen hasonlóan tekint Kelet- és Közép-Európára, mint nyugat-európai partnerei. „Szoros figyelemmel kísérjük a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos vitákat. Követjük a klasszikus amerikai politikát: igyekszünk nem beleszólni az EU belső vitáiba, de egyértelművé tesszük, hogy hol állunk a demokrácia és a jogállam kérdésében. Ezt a politikát fogjuk folytatni a jövőben is” – jelentette ki az amerikai külügyi államtitkár.
Elvtelen amerikai fordulat Orbán kegyeiért
Heather Conley és Charles Gati a Washington Postban figyelmeztet arra, hogy nem működik a csitítgatás, a bírálat visszafogása. A 30-as években sem jött be, és ma sem fog - írta az amerikai külpolitika fordulatáról a Washington Postban Heather Conley és Charles Gati.
