"Ezzel a megállapítással kezdődik Arz vezérkari főnök jelentése: „Az ellenség, hogy a Piavetől nyugatra kivívott sikereinktől megfosszon bennünket, nem csökkenő hevességgel folytatta tegnapi erőfeszítéseit." Ez a megállapítás azonban nemcsak a Piave alsó folyására áll, hanem vonatkozik a Montello vidékére, sőt az olasz jelentés szerint Asiagotól délre is. Abban mind a két jelentés megegyezik, hogy nagy, borzalmasan véres küzdelem folyik szakadatlanul, nappal. Arz jelentése szerint az olaszok erőfeszítése hiábavalóknak bizonyult.
Minden roham megdőlt hősies csapataink rendíthetetlen ellenállásán. Rendkívüli méretűvé vált a küzdelem a Montello Karszt fennsíkján, ahol Goiginger Lajos altábornagy hadosztályainak hevenyészett hadállásain egyik támadó hullám, a másik után omlott össze.
Mindenfelé ember ember ellen küzdött kézitusában. Két kilométer szélességű arcvonalon az ellenség nyolc ezrednyi támadócsoportokat tömörített, hogy megingassa hőseink ércfalát. A hatalmas erőveszteség arra kényszerítette az olaszokat, hogy mind újabb és újabb tartalékcsapatokat vessenek harcba.
A nagy véres veszteségeken kívül naponként növekszik az ellenség vesztesége foglyokban is, így az utolsó harci napon csak a Montellon magán 3200 foglyot szállítottunk be, akik közül 2000-et a 139. számú magyar gyalogezred ejtett foglyul.
Közös hadseregbeli magyar ezredek, osztrák lövészek és magyar honvédek ezekben a forró, éjjel-nappal tartó harcokban, úgy a támadásban, mint a védelemben új fényes lapot iktattak dicsőséges történetünkbe.
A hegyi harcvonalon tegnap többnyire tüzérségi harcok voltak.
Népszava 1918. június 22.
