"Véget ért a görög válság": felszabadultak a megszorítások alól

Publikálás dátuma
2018.06.22 12:16
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa és Euclid Tsakalotos görög pénzügyminiszter. Fo
Fotó: /
Az eurozóna pénzügyminiszterei péntek hajnalra Luxemburgban megállapodtak: 2 hónappal az augusztusi határidő lejárta előtt már felszabadítják Görögországot a nemzetközi pénzügyi segélyprogram harmadik szakaszának megszorításai alól. Ezzel az Európai Unió egyik legnagyobb pénzügyi válsága ért véget. 8 év alatt összesen 275 milliárd euró támogatást kapott a görög gazdaság, cserébe a hitelezők szigorú, főként a jóléti állam funkcióit érintő megszorítások bevezetésére kényszerítették az országot.

 "Ma este véget ért a görög válság" – mondta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa a hvg.hu szerint. "Ez egy történelmi pillanat, először is Görögországnak, mert nyolcévnyi reform és áldozat végre véget érhez, és egy új fejezet kezdődhet. És történelmi pillanat egyben az eurózónának is, mert befejeződhet egy program. Ez egy lezárás, egy jelképes pillanat, amelyben a közös valutánkat és annak függetlenségét sújtó veszély végre elmúlt” – tette hozzá, írja a HírTV.

A görög gazdaság eredményeinek elismeréseképpen az európai hitelezők 10 évvel meghosszabbítják a kölcsönök lejárati idejét, az adósságok törlesztésére pedig további engedményeket adnak. A pénzügyi segély utolsó részleteként Athén 15 milliárd eurót kap, így az országnak még további 22 hónapra elegendő pénze marad.

Görögország a gazdasági válság után, gyakorlatilag 2010 óta kényszerült a 3 szakaszos nemzetközi segélyek igénybevételére. A 275 milliárd eurós csomagért cserébe azonban a hitelezők szigorú költségvetési politikát és több száz megszorító intézkedést követeltek. A görög pénzügyminiszter szerint a nehéz évek nem maradnak nyom nélkül a görögök emlékezetében, de most már Athén újra piaci tényező lehet.

„A görög kormány nagyon elégedett ezzel a megállapodással. Az adósság most már csak akkora mértékű, hogy hozzáférhetünk a piachoz, és kijuthatunk a válságból, bizonyos reformok folytatásával és a további segítséggel. Ugyanakkor ez a kormány sosem felejt, és sosem felejti el azt, hogy a görög nép min ment keresztül ebben a 8 évben” - mondta Euklidisz Tsakalatosz.

Annak érdekében pedig, hogy Görögország ne essen vissza a korábbi eladósodott állapotba, az eurózóna államai abban is megállapodtak, hogy 2022-ig félévente 600 millió eurót juttatnak Athénnak abban az esetben, ha tudja tartani a hitelezők által megszabott gazdasági irányvonalat.

Szerző
2018.06.22 12:16

Trump Kína ellen készült, de amerikaiakat is megsarcol

Publikálás dátuma
2018.09.24 10:00

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Kiteljesedett a vámháború, ami komoly veszteségeket okozhat a Kínában gyártató amerikai cégeknek, például az Apple-nek. És a pekingi válaszcsapás sem marad el.
Donald Trump megtartotta ígéretét, hétfőtől 10 százalékos vámmal sújtja a kínai import javát, mintegy 200 milliárd dollár értékű árut. Az amerikai elnök egyúttal bejelentette, 2019-től 25 százalékra emeli a sarcot, amelyet további közel 70 milliárd dollár értéket képviselő termékre is kivet, igaz ezekre csak akkor, ha Peking ellenlépésekre szánja el magát. Az eddig érvényesített vám mintegy 50 milliárd dollár értékű, zömmel ipari terméket érintett, a most életbelépő rendelkezés viszont fogyasztási javakat sújt, porszívókat, táskákat, bútorokat, tenger gyümölcseit, elektronikai alkatrészeket, bukósisakokat, autós gyereküléseket, mások mellett. Trump lépése komoly veszteségeket okozhat például az Apple számára, miután beszállítói közül többen Kínában működnek. „Egyszerű a megoldás, Kína helyett az Egyesült Államokban gyártsatok, de már ma kezdjétek meg az új üzemek építését!” – válaszolt Trump az Apple-től érkező bírálatokra. Az Apple előzőleg a kereskedelmi minisztériumnak írt, felsorolva a veszélybe került termékei között az Apple Watch-t, le Mac mini-t, a vezeték nélküli fülhallgatót, az Apple tollat, a HomePod-ot. Az Apple minden évben 38 milliárdos csekkel örvendezteti meg az adóhivatalt a külföldről repatriált nyeresége után, miközben az utóbbi öt évben 30 milliárd dollárt invesztált a termelésbe. De más vállalatok is protestálnak, köztük a Ford, bejelentve, hogy nem telepíti Amerikába a Ford Focus Active gyártását. Ezt megelőzően, augusztusban azt közölte a cég, amely leállította kínai crossover- összeszerelő üzemét, hogy nem szállít Kínában gyártott járműveket az Államokba. A Kínában működő amerikai leányvállalatok 60 százaléka már jelezte, hogy a vámháború komoly károkkal jár. A helyi amerikai kamara (AmCham) felmérése szerint, közel 50 százalék a gyártási költségek növekedését, a kereslet csökkenését prognosztizálta, 37 százalék az eladási árak növelésével számol, és 25 százalék a vállalati nyereség jelentős visszaesésére figyelmeztetett. A 432 vállalatot képviselő kamara tagjainak 30 százaléka halasztja, vagy végleg elveti eddigi befektetési terveinek megvalósítását. Hasonló kérdésre a Kínában működő európaiak 17 százaléka nyilatkozott az elképzelések átírásáról. Bár a kamarai kutatásra válaszolók 70 százaléka bízott abban, hogy Kína nem szánja el magát válaszcsapásra, Peking másként gondolta, mint bejelentették 60 milliárd dollár értékű amerikai árura 5-10 százalék közötti vámot vetnek ki ugyancsak hétfőtől. Az intézkedés mintegy 5000 amerikai terméket érint. Kína éves amerikai importja 153 milliárd euró körül van. Az ázsiai tőzsdék egyelőre nem vesznek tudomást a fenyegető vámszigorításról. Mind a japán, mind a kínai piacokon napjainkban hossz uralkodik, egyes elemzők szerint lehet, hogy Peking mesterségesen stimulálja az árfolyamokat. Az UBS svájci bankház szakértői a 10 százalékos vám életbelépésével a Japánon kívüli ázsiai vállalatok 2,5 százalékos eredménycsökkenését jósolják, és ha a 25 százalék életbe lép, akkor 4,8 százalékos visszaesést várnak. 
Szerző
2018.09.24 10:00
Frissítve: 2018.09.24 10:00

324,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel - írta az MTI.
Az euró 324,27 forinton forgott reggel hét órakor, 21 fillérrel erősödött a jegyzése a péntek esti 324,06 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,92 forintról 276,08 forintra, míg a svájci franké 287,65 forintról 287,71 forintra emelkedett.
A jent 2,4521 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4508 forinttal.
Az euró 1,1744 dolláron forgott, napi szinten 0,03 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,1269 frankot ért.
Egy dollárért 0,9596 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,59 jent ért.
Szerző
2018.09.24 08:15