"Véget ért a görög válság": felszabadultak a megszorítások alól

Publikálás dátuma
2018.06.22 12:16
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa és Euclid Tsakalotos görög pénzügyminiszter. Fo
Fotó: /
Az eurozóna pénzügyminiszterei péntek hajnalra Luxemburgban megállapodtak: 2 hónappal az augusztusi határidő lejárta előtt már felszabadítják Görögországot a nemzetközi pénzügyi segélyprogram harmadik szakaszának megszorításai alól. Ezzel az Európai Unió egyik legnagyobb pénzügyi válsága ért véget. 8 év alatt összesen 275 milliárd euró támogatást kapott a görög gazdaság, cserébe a hitelezők szigorú, főként a jóléti állam funkcióit érintő megszorítások bevezetésére kényszerítették az országot.

 "Ma este véget ért a görög válság" – mondta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa a hvg.hu szerint. "Ez egy történelmi pillanat, először is Görögországnak, mert nyolcévnyi reform és áldozat végre véget érhez, és egy új fejezet kezdődhet. És történelmi pillanat egyben az eurózónának is, mert befejeződhet egy program. Ez egy lezárás, egy jelképes pillanat, amelyben a közös valutánkat és annak függetlenségét sújtó veszély végre elmúlt” – tette hozzá, írja a HírTV.

A görög gazdaság eredményeinek elismeréseképpen az európai hitelezők 10 évvel meghosszabbítják a kölcsönök lejárati idejét, az adósságok törlesztésére pedig további engedményeket adnak. A pénzügyi segély utolsó részleteként Athén 15 milliárd eurót kap, így az országnak még további 22 hónapra elegendő pénze marad.

Görögország a gazdasági válság után, gyakorlatilag 2010 óta kényszerült a 3 szakaszos nemzetközi segélyek igénybevételére. A 275 milliárd eurós csomagért cserébe azonban a hitelezők szigorú költségvetési politikát és több száz megszorító intézkedést követeltek. A görög pénzügyminiszter szerint a nehéz évek nem maradnak nyom nélkül a görögök emlékezetében, de most már Athén újra piaci tényező lehet.

„A görög kormány nagyon elégedett ezzel a megállapodással. Az adósság most már csak akkora mértékű, hogy hozzáférhetünk a piachoz, és kijuthatunk a válságból, bizonyos reformok folytatásával és a további segítséggel. Ugyanakkor ez a kormány sosem felejt, és sosem felejti el azt, hogy a görög nép min ment keresztül ebben a 8 évben” - mondta Euklidisz Tsakalatosz.

Annak érdekében pedig, hogy Görögország ne essen vissza a korábbi eladósodott állapotba, az eurózóna államai abban is megállapodtak, hogy 2022-ig félévente 600 millió eurót juttatnak Athénnak abban az esetben, ha tudja tartani a hitelezők által megszabott gazdasági irányvonalat.

Szerző
2018.06.22 12:16

Helybe mennek toborozni a munkáltatók

Publikálás dátuma
2018.09.19 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, de másként kell megszólítani.
Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt. De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén. A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván. Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor. A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.   
Szerző
2018.09.19 10:00
Frissítve: 2018.09.19 10:00

323,71 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.19 08:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,94 forintról 323,71 forintra csökkent szerda reggel háromnegyed nyolcra. A dollár jegyzése 277,80-ról 277,07 forintra, a svájci franké pedig 288,14 forintról 287,56-ra csökkent.
A forint kedden délután közel egy hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos szigorítására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A kamatdöntés önmagában nem befolyásolta a forint árfolyamát, mivel teljes mértékben megfelelt a piaci várakozásoknak.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a keddi ülésén.
Szerző
2018.09.19 08:11