"Véget ért a görög válság": felszabadultak a megszorítások alól

Publikálás dátuma
2018.06.22 12:16
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa és Euclid Tsakalotos görög pénzügyminiszter. Fo
Fotó: /
Az eurozóna pénzügyminiszterei péntek hajnalra Luxemburgban megállapodtak: 2 hónappal az augusztusi határidő lejárta előtt már felszabadítják Görögországot a nemzetközi pénzügyi segélyprogram harmadik szakaszának megszorításai alól. Ezzel az Európai Unió egyik legnagyobb pénzügyi válsága ért véget. 8 év alatt összesen 275 milliárd euró támogatást kapott a görög gazdaság, cserébe a hitelezők szigorú, főként a jóléti állam funkcióit érintő megszorítások bevezetésére kényszerítették az országot.

 "Ma este véget ért a görög válság" – mondta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa a hvg.hu szerint. "Ez egy történelmi pillanat, először is Görögországnak, mert nyolcévnyi reform és áldozat végre véget érhez, és egy új fejezet kezdődhet. És történelmi pillanat egyben az eurózónának is, mert befejeződhet egy program. Ez egy lezárás, egy jelképes pillanat, amelyben a közös valutánkat és annak függetlenségét sújtó veszély végre elmúlt” – tette hozzá, írja a HírTV.

A görög gazdaság eredményeinek elismeréseképpen az európai hitelezők 10 évvel meghosszabbítják a kölcsönök lejárati idejét, az adósságok törlesztésére pedig további engedményeket adnak. A pénzügyi segély utolsó részleteként Athén 15 milliárd eurót kap, így az országnak még további 22 hónapra elegendő pénze marad.

Görögország a gazdasági válság után, gyakorlatilag 2010 óta kényszerült a 3 szakaszos nemzetközi segélyek igénybevételére. A 275 milliárd eurós csomagért cserébe azonban a hitelezők szigorú költségvetési politikát és több száz megszorító intézkedést követeltek. A görög pénzügyminiszter szerint a nehéz évek nem maradnak nyom nélkül a görögök emlékezetében, de most már Athén újra piaci tényező lehet.

„A görög kormány nagyon elégedett ezzel a megállapodással. Az adósság most már csak akkora mértékű, hogy hozzáférhetünk a piachoz, és kijuthatunk a válságból, bizonyos reformok folytatásával és a további segítséggel. Ugyanakkor ez a kormány sosem felejt, és sosem felejti el azt, hogy a görög nép min ment keresztül ebben a 8 évben” - mondta Euklidisz Tsakalatosz.

Annak érdekében pedig, hogy Görögország ne essen vissza a korábbi eladósodott állapotba, az eurózóna államai abban is megállapodtak, hogy 2022-ig félévente 600 millió eurót juttatnak Athénnak abban az esetben, ha tudja tartani a hitelezők által megszabott gazdasági irányvonalat.

Szerző
2018.06.22 12:16

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54

Légszennyezés: sokba kerülnek Magyarországnak a dízelek

Publikálás dátuma
2019.01.20 14:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Rengeteg, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó fut a hazai utakon.
Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek, amely összeg kétharmada a dízelektől ered – írja egy friss jelentés alapján a Portfolio. A portál összefoglalója szerint a vizsgált országok között Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó.
A CE Delft kutató és tanácsadó által készített jelentés a közutakon futó, elsősorban dízelüzemű járművek okozta szennyezés társadalmi költségeit, illetve kivezetése várható társadalmi hasznát igyekszik számba venni az Európai Unióban kilenc tagállam – Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Észtország, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Spanyolország – esetében. Az Európai Unióban a közlekedéshez köthető légszennyezés teljes kárköltsége mintegy 66,7 milliárd euró volt 2016-ban, és ennek 83 százaléka a dízelüzemű járművekhez fűződik. A dízelek okozta szennyezés költségeinek zöme, 65 százaléka a nitrogén-oxidoktól ered, míg a kisméretű részecskeszennyezés (PM2,5) a kapcsolódó költségek 32 százalékáért felelős. Ezeket a számokat az unió COPERT nevű járműemisszió-kalkulátora alapján kapták a jelentés összeállítói, de ennél is magasabb szám jött ki, amikor a nagyrészt a dízelbotrány kirobbanását követően életre hívott úgynevezett TRUE kezdeményezés (The Real Urban Emissions Initiative) alapján kalkulálták ki a költségeket. Ezek kevesebb becslés és több valós adat alapján azt mutatják, hogy
a közúti légszennyezés teljes valódi költségei körülbelül 79,8 milliárd euróra rúgtak az EU28-ban 2016-ban, amelynek 75 százalékáért a dízelek felelősek.
Magyarországon a szállítás-közlekedési ágazatból eredő két legjelentősebb légszennyező anyag, a PM2,5 és a nitrogén-oxidok által okozott károk költségei elmaradnak ugyan az EU28, Németország és Ausztria átlagától, a vizsgált kelet-európai országokhoz képest azonban magasabbak a költségek a COPERT alapján végzett becslés szerint. Ezek szerint egy kilogramm, nagyvárosi forgalom révén a légkörbe kerülő PM2,5 Magyarországon 317 euró kárköltséget von maga után, amelynek 90-100 százaléka egészségügyi költségekkel kapcsolatos. Az okozott károk tekintetében sem mindegy, hogy a légszennyezés milyen népsűrűségű környéken valósul meg. Ugyancsak egy kilogramm, de kisebb magyarországi városban kibocsátott részecske kárköltsége átlagosan már csak 102, míg a ritkán lakott vidéki területeken mindössze 59 euró. A nitrogén-oxidok esetében városokban 26,8, vidéken 15,8 euró a kárköltség Magyarországon. Összességében a benzines járművek által Magyarországon okozott légszennyezés kárköltsége a COPERT alapján 138 millió euró volt 2016-ban, ami a többi vizsgált országhoz képest nem tűnik magasnak. A dízelek esetében rosszabb a helyzet, a 847 millió eurós magyar kárköltséget csak az osztrák (1853 millió euró), a német (10 437 millió euró), valamint a szlovén (317 millió euró) érték haladja meg, ha a lakosságszámhoz viszonyítjuk.
Jóval magasabb kárköltségek jöttek ki viszont, amikor a számításokat a valós emissziós faktorokat jobban figyelembe vevő TRUE alapján végezték. Míg az EU esetében így mintegy 20 százalékkal kapunk nagyobb számot, addig
Magyarország esetében sokkal nagyobb, az előzőeket több mint 60 százalékkal meghaladó szám, összesen 1591 millió eurós – vagyis átszámítva mintegy 500 milliárd forint kárköltség jön ki egyetlen évre (2016).
Ebből a benzinüzemű járművek 519, míg a dízelek 1072 millió euró légszennyezéssel kapcsolatos kárköltségért felelősek. Az egyes, vizsgált országok közül a magyar eredmény mutatja a legnagyobb eltérést a két számítási mód között. A TRUE alapján a közúti légszennyezéssel összefüggő egészségügyi költségek a teljes kárköltségnek mintegy 91 százalékára rúgnak az EU-ban, a magyarországi arány pedig 92 százalék. Jóval alacsonyabb viszont az a szám, ami a kormány, illetve az egészségbiztosítás által állt kapcsolódó egészségügyi kiadások arányát mutatja Magyarországon (66 százalék, 971 millió euró), mint az EU átlagában (73 százalék), sőt, a felmérésben szereplő országok között nálunk a legalacsonyabb ez az arány a COPERT és a TRUE alapján egyaránt.
A jelentés szerint a vizsgált országok közül – a 2 százalékos uniós átlagot messze meghaladva – Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó. Ezek alapján a teljes hazai dízeles autópark 9 százalékát teszik ki az olyan modellek, amelyek még az 1992 júliusában bevezetett Euro 1-es kibocsátási normának sem felelnek meg. A benzines autók esetében viszont jelenleg nem lóg ki lefelé a sorból Magyarország, az előrejelzés szerint pedig a jövőben inkább felfelé lóghat ki: 2030-ra már nálunk lehet a legmagasabb, 97 százalékos Euro 6-1 besorolású kocsik aránya, míg az uniós átlag várhatóan csak 89 százalék lesz.
2019.01.20 14:23