Mára kihalt ősi gibbonfaj maradványaira bukkantak

Publikálás dátuma
2018.06.23 13:11
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Eddig ismeretlen majomfaj egyedének maradványaira bukkantak egy ősi kínai sírban - adta hírül az MTI a BBC News alapján.

A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához - olvasható a Science tudományos lap aktuális számában. A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít. A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, amelynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye a Zoological Society of London (Londoni Állattani Társaság) tudósai szerint. "A világ minden emberszabású majmát - csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat - fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult. A kihalt Junzi felfedezése azonban fordulatot hozott" - mondta Samuel Turvey, a kutatás vezetője.

Kína középső részén, Sanhszi tartományban, egy nagyjából 2300 éves sírkamrában találták meg a kihalt gibbonféle koponyatöredékét más állatok, hiúzok, leopárdok és egy fekete medve maradványaival együtt. A sír - és talán az emberszabású is - Hszi asszonyé lehetett, aki Kína első császára, Csin Si Huang-ti nagyanyja volt. A császár rendelte el a Nagy Fal építését és az agyaghadsereg elkészítését is.

A gibbont Kínában luxus háziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel. A koponytöredék számítógépes modellje alapján az állat eddig ismeretlen gibbonfajhoz és -nemhez tartozott, valószínűleg néhány száz évvel ezelőtt halt ki. Majdnem bizonyos, hogy a gibbon kipusztulása az ember számlájára írható. "Adataink alapján adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba" - mondta Helen Chatterjee, a University College London kutatója.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A gibbonok, a legkisebb testű emberszabásúak Ázsia trópusi esőerdeiben élnek. Legtöbb fajukat az erdőirtás, a vadászat és a csempészet fenyegeti. Két gibbonfaj a közelmúltban tűnt el Kínából, az országban még létező többi fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja. A Kínában élő gibbonfajok egyike, a hajnani gibbon ma valószínűleg a világ legritkább emlősfaja, mindössze 26 példánya él.

Szerző
Témák
gibbon
2018.06.23 13:11

Rovarokat keresett, százmillió éves halfogat talált egy kutató Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ Joseph PREZIOSO
Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen - adta hírül a helyi sajtó információi alapján az MTI.
Rovarokat keresett Branko Jalzic biológus és barlangkutató, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. 
"A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek"
- mondta.
 Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a gigantoszaurusz korában, a késő kréta kora legkorábbi, cenomani korszakában. A kutatók úgy vélték: a víz valószínűleg kimosta azt a sziklát, amelyben a hal maradványai voltak, mivel a fogak nagyon erősek, jó állapotban maradtak meg. A szakemberek két másik őskövületet is találtak.
A barlangkutatók pedig valószínűleg egy új rovarfajt is felfedeztek, a példány azonban nem volt életben, félig megette egy gomba, ezért további kutatásokat terveznek, hogy élő példányt találjanak. 
A barlangra Postrana központjában bukkantak, amikor a közművállalat munkatársai gödröt ástak, hogy fát ültessenek. Miután elmozdítottak egy követ, a föld beszakadt és óriási lyuk tátongott alatta. Az egyik alkalmazott kötélen ereszkedett le a barlangba, amelyet később róla nevezték el, így lett Borovac barlangja.
2018.12.18 12:47
Frissítve: 2018.12.18 12:49

Európai tudományos elismerést kapott az MTA elnöke

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:21
Lovász László matematikus, az MTA elnöke
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A matematikus Lovász László a Barcelona Hypatia díjat kapta meg, olyan kutatóként, aki hozzájárul a társadalmi fejlődéshez.
Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat. Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz - olvasható az MTA keddi, távirati irodához is eljuttatott közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította.  Az első évben az élettelen természettudományok és a mérnöki tudományok, a másodikban az élettudományok, a harmadikban pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül választják ki a díjazottat.  
A jelöltekről az Academia Europaea és a Barcelonai Városi Tanács által delegált nemzetközi zsűri - amelynek legalább két tagja nő - hozza meg a döntést. Az első ismert matematikusnőről, az ókori Alexandriában 355-től 415-ig élt, tragikus sorsú Hypatiáról elnevezett díjjal 30 ezer euró jár - közölték. A méltatás szerint az új díjra javasolt 23 kutató közül Lovász László tudományos karrierjét és munkásságát díjazta idén az öttagú bizottság. A díjat a matematika iránti elkötelezettségéért, a tudományterületén végzett magas színvonalú nemzetközi munkásságáért, valamint a társadalom érdekeit, fejlődését szolgáló erőfeszítéseiért ítélte oda a bizottság. Lovász László a Barcelonai Városi Tanács dísztermében veheti át az elismerést 2019 elején, ahol előadást is tart kutatói pályafutásáról és eredményeiről.   

Hallott már Lovász-féle lokális lemmáról?

Lovász László 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Az MTA levelező tagjává 1979-ben, rendes tagjává pedig 1985-ben választották. A világ egyik legjobb matematikusaként számon tartott Lovász László kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, illetve ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a "Lovász-féle lokális lemma", a "Lovász-féle téta-függvény" és a "Lenstra-Lenstra-Lovász-algoritmus". Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa. 2014-ben az MTA elnökévé választották, 2017-ben pedig újraválasztották - olvasható a közleményben.
2018.12.18 12:21