„A törzsi logikáról át kell térni a keresztény tanítások logikájára”

Publikálás dátuma
2018.06.22. 13:52
Fotó: MTA/Michal Pribyl
Máté-Tóth András valláskutató szerint a keresztény meghatározást nem szabad leszűkíteni a „nem muzulmán” értelmezési tartományra.

Sok múlik azon, hogy a „keresztény kultúra” milyen műfajban jelenik meg. Egészen más tartalmat nyer hétköznapi értelemben, és megint mást, ha bekerül az alaptörvénybe – hívta fel a figyelmet Máté-Tóth András valláskutató, teológus, miután a fideszes többségű Országgyűlés szerdán, az alaptörvény hetedik módosításakor az állam minden szervének kötelességévé tette Magyarország „keresztény kultúrájának védelmét”.

Máté-Tóth András szerint ilyen összefüggésben a kereszténység az általánosan elfogadott normák közös platformjaként szerepel, amit minden állami szervezet és a társadalom bármely tagja elfogad. Máskülönben ellenségeskedést és kirekesztést szülhet a megfogalmazás, szembeállíthatja például a hívőket és nem hívőket. Magyarországon vallási pluralizmus van, az államilag elismert úgynevezett bevett egyházak között nemcsak keresztény felekezetek találhatók. Éppen ezért: ha vallási értelemben fognánk fel a módosítást, akkor egyházi hovatartozás alapján is megosztó lenne a parlament döntése.

Máté-Tóth AndrásFotó: MTA/Michal Pribyl

Máté-Tóth András - Fotó: MTA/Michal Pribyl

Voltak idők, amikor a keresztény annyit jelentett, hogy „nem zsidó”. Egyértelművé kell tenni – állapította meg a valláskutató –, hogy napjaink szóhasználatban a keresztény meghatározást nem szabad leszűkíteni a „nem muzulmán” értelmezési tartományra.

Az, hogy a keresztény kultúra védelmére vonatkozó mondat bekerült az alaptörvénybe, Máté-Tóth András szerint semmiképpen sem a párbeszéd lezárása, hanem a párbeszéd kezdete kell, hogy legyen. Folyamatos társadalmi diskurzusra van szükség ahhoz, hogy tisztázzuk, milyen tartalmat hordoz a keresztény kifejezés.

A törzsi logikáról át kell térni a keresztény tanítások logikájára – mondta. A törzsi logika ugyanis csak azokat védi, akikkel vérségi kapcsolatban vagyunk, a kereszténység ellenben minden ember védelmében fellép.

A keresztény kultúrának szerves része az egymás iránti szolidaritás, az emberi méltóság tisztelete, a hatalommegosztás elve és a civil társadalom megbecsülése – sorolta a valláskutató. Megjegyzésünkre, hogy a Fidesz ténykedése mintha pont ellentétes irányokba mutatna, Máté-Tóth András hangsúlyozta: szigorúan szakmai, és nem pártpolitikai szempontból vizsgálja a témát. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a kormánypárt intézkedéseit mennyire hatja át a konszenzusra való törekvés, közölte: „Nem tartozik a kutatási területemhez a Fidesz figyelése”.

 Veres püspök mégse
Beer Miklós katolikus püspök árnyalta volna a kereszténység védelmére vonatkozó szöveget. Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke az állam és az egyház megkülönböztetésének elvét is a keresztyén kultúra részének tartja, amit érdemes védelmezni. A két egyházi vezető a Népszava hétfői számában nyilatkozott. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke múlt héten azt üzente, hogy elfoglaltsága miatt csak később tud válaszolni kérdéseinkre. Munkatársa most arról tájékoztatott, hogy Veres püspök nem kíván élni a lehetőséggel: Beer Miklós ugyanis már elmondta, amit ő is gondol.
Szerző

Orbán: Egy fegyveres támadást nem tudnánk hárítani

Publikálás dátuma
2018.06.22. 13:13
Fotó: Népszava
A migránsok ellen tud védekezni, de egy katonai beavatkozást hárítása kihívás lenne – ismerte el pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök

Jól felszerelt hadseregre lesz szüksége Magyarországnak, mert egy fegyveres támadást csak korlátozottan tudnánk kivédeni – mondta Orbán Viktor, a közrádiónak adott szokásos pénteki rádióinterjúban, melyet a Hirado.hu is idézett.

A miniszterelnök szerint a migráció elleni védekezéshez minden eszköz a kormány és a parlament rendelkezésére áll – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 270 milliárd forintot költöttek a határkerítés kiépítésére, és alaptörvény- módosítással tették bűncselekménnyé a legális menedékkérők jogi támogatását is.

A magyar haderő finoman szólva sincs jó állapotban: mint egy korábbi elemzésünkben is beszámoltunk róla, a magyar hadseregnek mintegy három tucat harckocsija van, aminek szakági pletykák szerint mintegy kétharmada szervizdonorként szolgálja ki a valóban működő képes 12-15 darab tankot. Páncélozott járműből több mint 1100 darab, rakéta-sorozatvetőből szintén pár tucat lehet raktáron, de ezekre is ráférni a tatarozás. A legfejlettebb jelenleg a légierő, a maga 35 gépből álló flottájával, és ezen belül a 12 Jas-Gripen vadászgéppel. A mintegy 27 ezer honvédből pedig pesszimista becslések szerint 3 ezer lenne valóban hadra fogható éles helyzetben. Egy régiós konfliktus esetében így a szerb hadsereg Szegednél állna meg először a maga 230 harckocsijával, de nem lenne sanszunk a 900 tankkal rendelkező román sereggel szemben sem.

A kormány – ahogy ezt rendszeresen büszkén be is jelenti – forrásnöveléssel próbálja rendezni a gyenge és elavult fegyverzetű honvédség helyzetét: 2018-ban már 428 milliárd forintot költenek honvédelmi fejlesztésekre, de ez még mindig a hazai GDP 1,05-1,2 százalékát jelenti miközben a NATO alapvető elvárása lenne, hogy a GDP legalább 2 százalékát (700 milliárdot) fordítsuk erre a célra. A régóta tervezett büdzséemelés 2022-ig történhet meg, legalábbis a jelenlegi ígéretek szerint.

A miniszterelnök a V4-ek csütörtöki találkozójáról szólva megjegyezte, a visegrádi szövetségesek még sosem voltak ilyen erősek.A jövő heti uniós csúcs kapcsán nagy vitákra számít, mivel központi kérdés lesz a bevándorlás – ő mégis azokról a témákról tárgyalna, amikben egyetértés van.

Ilyen témának nevezte Orbán az Európába igyekvő bevándorlók kontinensen kívüli, még Afrikában történő szétválogatását is. Utóbbi azért meglepő, mert április 25-én éppen a magyar kormány vétózta meg az EU-Afrika csúcs megállapodását, amivel a résztvevők az Afrikából induló migrációt próbálták valahogy megfékezni. A magyar delegáció mondvacsinált okkal vétózta meg a közös nyilatkozatot, így azt nem lehetett az EU közös állásfoglalásaként aláírni.

Szerző

Tízezrek kopogtatnak az idősotthonok ajtaján - és hiába

Publikálás dátuma
2018.06.22. 12:52
Fotó: Vajda József
Duplán rossz helyzetben van több tízezer nyugdíjas: egyrészt hiába vár arra, hogy beköltözhessen egy szociális intézménybe, másrészt ha sikerrel be is kerül, korántsem biztos, hogy ki tudja fizetni ellátási költségeit.

Összesen több mint 30 ezer ember vár Magyarországon arra, hogy bekerüljön valamilyen szociális ellátást nyújtó intézménybe – derül ki a Szociális Portál legfrissebb adataiból. A legtöbben - több mint 24 ezren - időskorúak bentlakásos intézményeibe költöznének. Mivel egy ember több helyre is jelentkezett, közel 30 ezer kérelmező neve szerepel a várólistákon. Közülük ötezren Budapesten várakoznak, Pest megyében több mint 2100-an.

Egyéb helyekre kisebb a "tülekedés" igaz, jóval kevesebb az intézmény is (időotthonból több mint ezernek van működési engedélye az országban): bentlakásos pszichiátriai ellátásba szeretne bekerülni 2236 ember; fogyatékosokat ellátó intézményekbe 1921-en aspirálnak; szenvedélybetegek közül pedig 500-an szeretnének intézményi ellátáshoz jutni. És végül, de nem utolsósorban: 875 hajléktalan jelentkezett intézményi ellátásba - hogy egyelőre hiába, az jól jelzi, milyen következményekkel járhat az, hogy a kormány betiltotta a hajléktalanságot.

Bár a várakozók száma hónapról hónapra más és más, hosszabb távon egyértelműen nő. És a helyzet csak romlani fog: a magyar társadalom – akárcsak a legtöbb európai – öregszik. Az Eurostat adatai szerint tavaly már a felnőtt népesség 27,9 százaléka volt 65 évnél idősebb. A KSH adatai alapján mintegy 2,1 millió ember kap öregségi nyugdíjat.

További súlyos problémát jelent, hogy sok idős nem lesz képes megfizetni az intézményi ellátás költségeit. Egy nyugdíjas átlagosan 129 ezer forintot kapott tavaly a KSH szerint, ami ugyan számszerűen növekedést mutat az utóbbi években, de érdemes két másik mutatót is megnézni. Az egyik, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke érdemben nem izmosodik, a másik az, hogy az átlagkeresethez képest romlik a helyzet: 2016-ban még az átlagkereset közel kétharmada, 63,7 százaléka volt az átlagos nyugdíj, 2017-ben már csak 58,3 százalék. A nyugdíjminimumot tíz éve nem emelték, jelenleg is 28500 forint – miközben a budapesti idősotthonokban 65 és 117 ezer forint közti térítési díjat kérnek.

Szerző