Jól felszerelt hadseregre lesz szüksége Magyarországnak, mert egy fegyveres támadást csak korlátozottan tudnánk kivédeni – mondta Orbán Viktor, a közrádiónak adott szokásos pénteki rádióinterjúban, melyet a Hirado.hu is idézett.
A miniszterelnök szerint a migráció elleni védekezéshez minden eszköz a kormány és a parlament rendelkezésére áll – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 270 milliárd forintot költöttek a határkerítés kiépítésére, és alaptörvény- módosítással tették bűncselekménnyé a legális menedékkérők jogi támogatását is.
A magyar haderő finoman szólva sincs jó állapotban: mint egy korábbi elemzésünkben is beszámoltunk róla, a magyar hadseregnek mintegy három tucat harckocsija van, aminek szakági pletykák szerint mintegy kétharmada szervizdonorként szolgálja ki a valóban működő képes 12-15 darab tankot. Páncélozott járműből több mint 1100 darab, rakéta-sorozatvetőből szintén pár tucat lehet raktáron, de ezekre is ráférni a tatarozás. A legfejlettebb jelenleg a légierő, a maga 35 gépből álló flottájával, és ezen belül a 12 Jas-Gripen vadászgéppel. A mintegy 27 ezer honvédből pedig pesszimista becslések szerint 3 ezer lenne valóban hadra fogható éles helyzetben. Egy régiós konfliktus esetében így a szerb hadsereg Szegednél állna meg először a maga 230 harckocsijával, de nem lenne sanszunk a 900 tankkal rendelkező román sereggel szemben sem.
A kormány – ahogy ezt rendszeresen büszkén be is jelenti – forrásnöveléssel próbálja rendezni a gyenge és elavult fegyverzetű honvédség helyzetét: 2018-ban már 428 milliárd forintot költenek honvédelmi fejlesztésekre, de ez még mindig a hazai GDP 1,05-1,2 százalékát jelenti miközben a NATO alapvető elvárása lenne, hogy a GDP legalább 2 százalékát (700 milliárdot) fordítsuk erre a célra. A régóta tervezett büdzséemelés 2022-ig történhet meg, legalábbis a jelenlegi ígéretek szerint.
A miniszterelnök a V4-ek csütörtöki találkozójáról szólva megjegyezte, a visegrádi szövetségesek még sosem voltak ilyen erősek.A jövő heti uniós csúcs kapcsán nagy vitákra számít, mivel központi kérdés lesz a bevándorlás – ő mégis azokról a témákról tárgyalna, amikben egyetértés van.
Ilyen témának nevezte Orbán az Európába igyekvő bevándorlók kontinensen kívüli, még Afrikában történő szétválogatását is. Utóbbi azért meglepő, mert április 25-én éppen a magyar kormány vétózta meg az EU-Afrika csúcs megállapodását, amivel a résztvevők az Afrikából induló migrációt próbálták valahogy megfékezni. A magyar delegáció mondvacsinált okkal vétózta meg a közös nyilatkozatot, így azt nem lehetett az EU közös állásfoglalásaként aláírni.
