Csaba László: A válság jön, és mi nem állunk készen

Publikálás dátuma
2018.06.22. 14:21
Fotó: Szalmás Péter
Nem bízik Varga Mihály hosszú távú növekedési tervedéseiben Csaba László, aki szerint rövid időn belül bekövetkezhet az újabb pénzügyi krízis. Ilyenkor nem okos a hitelezést bővíteni – mondta a Magyar Hangnak.

A következő válság intő jelei már most láthatóak, az átlagosan tízévente bekövetkező krachot a kínai-amerikai kereskedelmi háború, az európai növekedés lassulása is kellő figyelmeztetés lehet – véli Csaba László.

A Soros-listával is megbélyegzett közgazdász akadémikus a Magyar Hangnak  adott interjúban értékelte a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait, és részben megismételte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi krízisjelzését. Csaba László szerint nem tartható a Varga Mihály 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedési előrejelzése. Már csak azért sem, mert a magyar versenyképesség gyenge és a termelékenység alacsony, a magánberuházások – levonva belőlük az amortizációt – bővülése mindössze egyszázalékos, az államiak pedig nem hatékonyak, hiszen az atomerőmű és a stadion soha nem térül meg.

„Az innovációra fordított összeg – amely tekintetben 2022-re kellene elérni a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát – messze elmarad a szükségestől és a háromszázalékos uniós átlagtól. Tehát nincs, ami hajtsa a növekedést. Segíthetne még a negatív reálkamat, vagyis az, hogy olcsón lehet hitelhez és tőkéhez jutni, de ennek a világnak is lassan vége, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatemelési ciklusba kezdett, aminek hatására emelkedtek a dollárkamatok, és ez elszívja a tőkét a feltörekvő országokból.” - mondta a szakember.

Mindez Csaba László szerint azt jelenti, hogy vége lesz a kegyelmi állapotnak, amely segítette a magyar gazdaság növekedését is. Az uniós pénzek hosszú távú hatása nem jelentős, mert rossz területen és gyatra hatékonysággal költjük el, ráadásul a pénz egy részét ellopják- tette hozzá.

A közgazdász szerint egy ilyen helyzetben rizikós fenntartani a jelenlegi extrém laza monetáris és fiskális politikát, ami mellett csak 3,5 százalékos növekedést produkál a magyar gazdaság. a választáskor beígért adócsökkentésekre egyszerűen nincs mód – jegyezte meg Csaba László, aki szerint józanságra utal, hogy a pénzügyminiszter nem is tervez ilyen lépéseket: kérdés, hogy Varga Mihály szava mennyit ér majd a növekedést és adócsökkentést ígérő jegybankelnökével, Matolcsy Györgyével szemben. Matolcsy ráadásul támogatja a hitelezés dinamikus bővítését is, miközben Csaba szerint már látszanak a financiális buborék jelei, az olcsó hitelt pedig termelés helyett bővülést nem hozó lakásvásárlásra fordítják a magyarok.

Az interjúban szóba kerül  hogy a korábban kimondottan Fidesz-szimpatizánsként ismert Csaba, hogyan kerülhetett a Figyelő Soros-listájára, és hogy mi várhat Magyarországon a CEU-ra a továbbiakban.

Szerző
Frissítve: 2018.06.22. 16:01

Vámháború: mátol érvényes az EU válasza

Publikálás dátuma
2018.06.22. 12:43
Illusztráció: SCOTT OLSON / Getty Images
Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság - írja az MTI.

Az Európai Unió péntektől 25 százalékos védővámot vetett ki mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben, válaszul az acél- és alumíniumkivitelt sújtó új importvámokra.

"Nem akartunk ebbe a helyzetbe kerülni, azonban az Egyesült Államok egyoldalú és indokolatlan döntése nem hagyott számunkra más lehetőséget" - emelte ki korábban Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos, aki szerint az uniós válaszlépések arányosak és jogszerűek.

A megadóztatott amerikai termékek listáján egyebek mellett a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is szerepel, megtalálhatók rajta mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is.

Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájékoztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek majd ki importvámot. Erre három év múlva, vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt indított vitarendezési eljárás lezárulta után kerülhet sor.

Washington nemrég jelentette be, hogy nem ad mentességet az EU-nak az acél és alumínium importjára kiszabott 25, illetve 10 százalékos védővám hatálya alól.

Az Európai Bizottság ezt követően a WTO-hoz fordult, valamint még korábban vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy kell-e lépéseket tenni az unió piacának védelmében az amerikai vámok miatt nagy mennyiségben megjelenő acél és alumínium miatt.

Szerző

"Véget ért a görög válság": felszabadultak a megszorítások alól

Publikálás dátuma
2018.06.22. 12:16
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa és Euclid Tsakalotos görög pénzügyminiszter. Fo
Az eurozóna pénzügyminiszterei péntek hajnalra Luxemburgban megállapodtak: 2 hónappal az augusztusi határidő lejárta előtt már felszabadítják Görögországot a nemzetközi pénzügyi segélyprogram harmadik szakaszának megszorításai alól. Ezzel az Európai Unió egyik legnagyobb pénzügyi válsága ért véget. 8 év alatt összesen 275 milliárd euró támogatást kapott a görög gazdaság, cserébe a hitelezők szigorú, főként a jóléti állam funkcióit érintő megszorítások bevezetésére kényszerítették az országot.

 "Ma este véget ért a görög válság" – mondta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa a hvg.hu szerint. "Ez egy történelmi pillanat, először is Görögországnak, mert nyolcévnyi reform és áldozat végre véget érhez, és egy új fejezet kezdődhet. És történelmi pillanat egyben az eurózónának is, mert befejeződhet egy program. Ez egy lezárás, egy jelképes pillanat, amelyben a közös valutánkat és annak függetlenségét sújtó veszély végre elmúlt” – tette hozzá, írja a HírTV.

A görög gazdaság eredményeinek elismeréseképpen az európai hitelezők 10 évvel meghosszabbítják a kölcsönök lejárati idejét, az adósságok törlesztésére pedig további engedményeket adnak. A pénzügyi segély utolsó részleteként Athén 15 milliárd eurót kap, így az országnak még további 22 hónapra elegendő pénze marad.

Görögország a gazdasági válság után, gyakorlatilag 2010 óta kényszerült a 3 szakaszos nemzetközi segélyek igénybevételére. A 275 milliárd eurós csomagért cserébe azonban a hitelezők szigorú költségvetési politikát és több száz megszorító intézkedést követeltek. A görög pénzügyminiszter szerint a nehéz évek nem maradnak nyom nélkül a görögök emlékezetében, de most már Athén újra piaci tényező lehet.

„A görög kormány nagyon elégedett ezzel a megállapodással. Az adósság most már csak akkora mértékű, hogy hozzáférhetünk a piachoz, és kijuthatunk a válságból, bizonyos reformok folytatásával és a további segítséggel. Ugyanakkor ez a kormány sosem felejt, és sosem felejti el azt, hogy a görög nép min ment keresztül ebben a 8 évben” - mondta Euklidisz Tsakalatosz.

Annak érdekében pedig, hogy Görögország ne essen vissza a korábbi eladósodott állapotba, az eurózóna államai abban is megállapodtak, hogy 2022-ig félévente 600 millió eurót juttatnak Athénnak abban az esetben, ha tudja tartani a hitelezők által megszabott gazdasági irányvonalat.

Szerző