Szávay: A Jobbik nem kötött alkut a Fidesszel

Publikálás dátuma
2018.06.22. 15:59
Forrás: Facebook/Szávay István
A Jobbik a saját nézete szerint egyszerűen csak nem volt hajlandó belesétálni abba a kommunikációs csapdába, amit a kormány próbált állítani.

A Fidesz jól láthatóan arra számított, hogy a Jobbik is elutasítja az alaptörvény módosítását és a „Stop Soros” törvénycsomagot. Azzal, hogy az ellenkezője történt, sikerült zavarba hoznunk a kormánypártot – mondta a Népszavának Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője.

A jobbikos politikus a zavar jelének tartja, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján kénytelen volt azt mondani, Soros György érdekei az „ellenzék jelentős részének” fontosabbak a magyar érdekeknél. Szávay szerint Kocsis Mátét egyértelműen meglepte, hogy nem tudja a teljes ellenzéket megbélyegezni „a nemzeti érdek elárulásával”.

A Jobbik is megszavazta a hetedik alaptörvény-módosítást

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását, ezt 159 igen és 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament. A kormánypárti képviselők mellett igennel voksoltak a jobbikosok, az onnan kilépett Dúró Dóra, illetve Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is.

Szávay elismételte pártja hivatalos álláspontját: a Jobbik a célokkal egyetért, elsődlegesnek tartja Magyarország védelmét és biztonságát. A benyújtott javaslatok életszerűtlennek és kivitelezhetetlenek, de éppen ezért károkat sem tudnak okozni. Mindent mérlegre téve a Jobbik úgy ítélte meg, a kisebbik rosszat választja azzal, hogy megszavazza a kormány előterjesztéseit.

Kérdésünkre határozottan kijelentette: „semmiféle titkos alku nem volt” a Jobbik és a Fidesz között. A Jobbik – tette hozzá Szávay István – egész egyszerűen csak nem volt hajlandó belesétálni abba a kommunikációs csapdába, amit a kormány próbált állítani.

Kerestük a Fideszt is, ahol azt kérték, használjuk Kocsis Máté korábbi nyilatkozatát. Tájékoztatóján a fideszes frakcióvezető a távirati iroda tudósítása szerint azt mondta: két éve, amikor szükség lett volna a Jobbik szavazataira, nem támogatták a módosításokat. Most, hogy már nincs rá szükség (mivel a Fidesznek kétharmada van), támogatták, aminek „örülnek, de furcsának tartják ezt a hozzáállást”.

Szerző

Évi 50 milliót spórol utasain a BKV

Publikálás dátuma
2018.06.22. 13:52
Fotó: AFP/Hermes Images
Az utasok tájékoztatása nélkül néhány éve megszüntette a jegyekben és a bérletekben korábban volt biztosítást a BKV, hogy ezzel évente mintegy 50 millió forintot spóroljon. Mindezt már évekkel ezelőtt megtette a cég, s azóta még a jogos kártérítést is csak bírósági határozatra fizeti ki. Ezt viszont később megpróbálja az ügyekben érintett, akár vétlen járművezetőkön is behajtani.

Amilyen „hangosan” bevezette anno, olyan csendben kivette már néhány évvel ezelőtt a BKV a jegyekből és bérletekből az utasbiztosítást. Azóta lényegesen bonyolultabb és időigényesebb is behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtől. A szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül egyedül a BKV építette le – a MÁV-nál és a Volánbusznál jelenleg is létezik – azért, hogy megspóroljon ezzel évente mintegy 50 millió forintot. A megvonásnak mára azonban nem csupán az utasok, hanem a járművezetők is érezhetik a negatív hatásait, több sofőr is panaszolta: a cég megpróbálja rájuk hárítani a megsérült utasok kártérítését, még akkor is, ha nem ők hibáztak – közölte Naszályi Gábor, a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke

A társaság ugyanis a jegyhez adott biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetnie. Már, ha a bíróság megítéli azt. Mivel a cég igyekszik kitérni a fizetés elől, lehetőleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, miközben a felelősségbiztosítása terhére akár egyszerűen is rendezhetné az egyértelműnek tűnő ügyeket. A BKV általános álláspontja szerint azonban az utas a hibás még azért is, ha egy hirtelen nagy fékezéskor balesetet szenved a mozgó járművön, mert nem kapaszkodott elég erősen – mondta az elnök.

A szakszervezet azt különösen felháborítónak tartja, hogy cég még a bírósági döntés ellenére is megpróbál minden áron a pénzénél maradni úgy, hogy az utasnak kifizetett összeget igyekszik az ügyben érintett vétlen járművezetőre hárítani. Ez végtelenül inkorrekt módszer, amely a munka törvénykönyve adta lehetőséggel való súlyos visszaélés is – szögezte le Naszályi Gábor. A munkavállaló ugyanis kizárólag a szándékos kártérítésért fele, ám a forgalomban egy hirtelen fékezés – és ennek következtében egy esetleges sérülés – nem minősülhet szándékosságnak - magyarázta. Mindez súlyosbítja azt a korábban is tapasztalt gyakorlatot, miszerint a cég a használt járművek sérüléseit szintén gondatlan károkozás címén új értéken javíttatja a dolgozók költségén. Az EKSZ ezért felszólítja a cégvezetést: hagyjon fel a gyakorlattal, amelynek az a célja, hogy minden váratlan költséget a munkavállalók nyakába varrjon.

Szerző

„A törzsi logikáról át kell térni a keresztény tanítások logikájára”

Publikálás dátuma
2018.06.22. 13:52
Fotó: MTA/Michal Pribyl
Máté-Tóth András valláskutató szerint a keresztény meghatározást nem szabad leszűkíteni a „nem muzulmán” értelmezési tartományra.

Sok múlik azon, hogy a „keresztény kultúra” milyen műfajban jelenik meg. Egészen más tartalmat nyer hétköznapi értelemben, és megint mást, ha bekerül az alaptörvénybe – hívta fel a figyelmet Máté-Tóth András valláskutató, teológus, miután a fideszes többségű Országgyűlés szerdán, az alaptörvény hetedik módosításakor az állam minden szervének kötelességévé tette Magyarország „keresztény kultúrájának védelmét”.

Máté-Tóth András szerint ilyen összefüggésben a kereszténység az általánosan elfogadott normák közös platformjaként szerepel, amit minden állami szervezet és a társadalom bármely tagja elfogad. Máskülönben ellenségeskedést és kirekesztést szülhet a megfogalmazás, szembeállíthatja például a hívőket és nem hívőket. Magyarországon vallási pluralizmus van, az államilag elismert úgynevezett bevett egyházak között nemcsak keresztény felekezetek találhatók. Éppen ezért: ha vallási értelemben fognánk fel a módosítást, akkor egyházi hovatartozás alapján is megosztó lenne a parlament döntése.

Máté-Tóth AndrásFotó: MTA/Michal Pribyl

Máté-Tóth András - Fotó: MTA/Michal Pribyl

Voltak idők, amikor a keresztény annyit jelentett, hogy „nem zsidó”. Egyértelművé kell tenni – állapította meg a valláskutató –, hogy napjaink szóhasználatban a keresztény meghatározást nem szabad leszűkíteni a „nem muzulmán” értelmezési tartományra.

Az, hogy a keresztény kultúra védelmére vonatkozó mondat bekerült az alaptörvénybe, Máté-Tóth András szerint semmiképpen sem a párbeszéd lezárása, hanem a párbeszéd kezdete kell, hogy legyen. Folyamatos társadalmi diskurzusra van szükség ahhoz, hogy tisztázzuk, milyen tartalmat hordoz a keresztény kifejezés.

A törzsi logikáról át kell térni a keresztény tanítások logikájára – mondta. A törzsi logika ugyanis csak azokat védi, akikkel vérségi kapcsolatban vagyunk, a kereszténység ellenben minden ember védelmében fellép.

A keresztény kultúrának szerves része az egymás iránti szolidaritás, az emberi méltóság tisztelete, a hatalommegosztás elve és a civil társadalom megbecsülése – sorolta a valláskutató. Megjegyzésünkre, hogy a Fidesz ténykedése mintha pont ellentétes irányokba mutatna, Máté-Tóth András hangsúlyozta: szigorúan szakmai, és nem pártpolitikai szempontból vizsgálja a témát. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a kormánypárt intézkedéseit mennyire hatja át a konszenzusra való törekvés, közölte: „Nem tartozik a kutatási területemhez a Fidesz figyelése”.

 Veres püspök mégse
Beer Miklós katolikus püspök árnyalta volna a kereszténység védelmére vonatkozó szöveget. Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke az állam és az egyház megkülönböztetésének elvét is a keresztyén kultúra részének tartja, amit érdemes védelmezni. A két egyházi vezető a Népszava hétfői számában nyilatkozott. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke múlt héten azt üzente, hogy elfoglaltsága miatt csak később tud válaszolni kérdéseinkre. Munkatársa most arról tájékoztatott, hogy Veres püspök nem kíván élni a lehetőséggel: Beer Miklós ugyanis már elmondta, amit ő is gondol.
Szerző