Mélypont

Publikálás dátuma
2018.06.23 08:12

Fotó: /

Mostanában nem nagyon megy a pénzpiaci elemzőknek. Várakozásaik sorra korrekcióra szorulnak egy olyan időszakban, amelyet joggal tekinthetünk konszolidáltnak. Amit egy olyan súlyos történés sem ingathat meg, mint az amerikaiak kereskedelmi háborúja, amely több országot fenyeget ugyan, ám a gazdag tapasztalattal rendelkező államok számára ez csupán egy kihívás: hogy egyrészt miképpen képesek korrigálni saját aktivitásukat, másrészt milyen ellenakciók megindítását vélik eredményesnek.

Azt gondolhatnánk, hogy ilyen körülmények között a közép- és hosszútávú jövőkép felvázolása megfelelő adatbázis igénybevételével és műhelymunka mellett nem ördöngösség. A mindenkit egyaránt foglalkoztató infláció pályája pontos felrajzolásának negyedévente rugaszkodik neki az MNB. Abban már kellő gyakorlatot szereztek a legutóbbi világválság óta, hogy kiismerjenek olyan, korábban soha nem látott jelenségeket, mint hogy hosszú ideig szinte világszerte 0 százalék közeli volt a pénzromlás éves üteme. (Magyarországon is csak a jogszabályi tilalom szabott gátat annak, hogy itt is legyen negatív kamat.) A beruházók élvezték ugyan az olcsó pénz előnyeit, de nem így a bankok, amelyeknek fő jövedelemforrása éppen a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti különbség. A pénzintézetek így azért fohászkodtak, hogy jöjjön el végre az inflációk ideje.

S ez az idén be is következett, aminek fő oka, hogy több éves megpihenés után végre növekedésnek indult az olajár, amire már régóta számítani lehetett. Az MNB elemzőit azonban ez meglephette, hiszen a márciusi éves jövendölésüket júniusra 0,2 százalékponttal 2,9 százalékra növelték, amire talán legyinthetnénk is: kicsire nem adunk! Itt azonban nagyobb a tét. Mintha egy árut 299 forintért adnának, ami vonzóbbnak tűnik, mintha 300 lenne, ami az infláció nyelvére lefordítva: 3 százalékos értéknél már emelnék az alapkamatot, így viszont még altathatják. Ej, ráérünk erre még, hiszen az ablakon csak a történelmi mélypontján tanyázó euró-árfolyam kopogtat.

Témák
infláció
2018.06.23 08:12

Aprópénzt vetnek oda az időseknek

Publikálás dátuma
2018.07.14 19:11

Fotó: /
A választás után a jelek szerint egyre kevésbé fontosak az idősek a kormánynak. Jövőre 2,7 százalék lehet a nyugdíjemelés, miközben az infláció már most 3 százalék fölött van. Mivel pedig a bérkiáramlás gyors maradhat, a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább leszakad. Az idősek számára kedvezőbb nyugdíjemelési módszerre nem hajlandó áttérni a kormány. A Vasárnapi Hírek cikkét olvashatja.
Jövőre folytatódhat a nyugdíjak értékének leszakadása, hiszen – a mostani számok alapján – nemhogy az átlagos bérkiáramlást, hanem még az inflációt sem fogja elérni az időskori ellátások év eleji növekedése, írja a Vasárnapi Hírek. Jövőre ugyanis alig 3500 forinttal, azaz 2,7 százalékkal kapnak majd több pénzt az átlagnyugdíjasok (az átlagos nyugdíj jelenleg 130.500 forint), legalábbis ez derült ki a napokban Rétvári Bence válaszából, amit egy ellenzéki képviselő kérdésére adott.
Az erőforrás tárca államtitkára azzal érvelt, hogy 2010-hez képest, az idei emelést is figyelembe véve, már 29,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. – A kormány már háromszor osztogatott 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, összesen 81 milliárd forintért, továbbá 2016. novembere és 2018. márciusa között 129 milliárd forint összegű nyugdíj-kiegészítést, nyugdíjprémiumot és egyéb juttatást küldött a nyugdíjasoknak – érvelt.
Csakhogy például nyugdíj-kiegészítést épp azért kellett fizetni az év végén, mert magasabb lett az infláció, mint azt eredetileg tervezték, az Erzsébet-utalvánnyal pedig a választások előtt a csaknem 2,7 milliós csoport szavazatait próbálták megszerezni.

Svájci csavar

Miközben az utóbbi években jelentős, átlagosan 10 százalék körüli volt a bérkiáramlás, a nyugdíjak bővülése ennek alig a negyedét érte el. Azaz hiába érvel a kormány azzal, hogy tavaly – a kedvező gazdasági eredmények miatt – prémiumot fizettek az időseknek, ez alig javít az összképen – fogalmazott lapunknak egy nyugdíjszakértő. Példát is hozott erre: egy 100 ezer forintos nyugdíj esetében az inflációkövető emelés nagyjából 3 ezer forint, vagyis 36 ezer egy évre. Ha viszont a svájci indexálásként emlegetett rendszer lenne, amiről a kormány nem akar tárgyalni, akkor a 10 százalékos átlagos nettó kereset-növekedés felét (5 százalék) és infláció felét (1,5 százalék) kellene adni az időseknek. Ez 6,5 százalék, ami a példánál maradva azt jelenti, hogy havi 6500 forintot kellett volna emelni, ez évente 78 ezer forint.
Ezzel szemben a 36 ezres emelés, a tavaly év végi 10 ezres Erzsébet-utalvány és – a 9 év alatt tavaly először fizetett – nyugdíjprémium (amelynek maximuma 12 ezer forint volt) együtt sem haladja meg az 58 ezret.

Csúcson a drágulás

Aligha marad látható a boltban a nyugdíjemelés, ha a jelenlegi inflációs folyamatok folytatódnak. A KSH adatai szerint 2018. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az infláció utoljára öt és fél éve volt ilyen magas, mint most. Nemcsak az üzemanyagok ára nőtt jelentősen, hanem például az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2, a tojás 10,1, a tejtermékek 9, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult.

Lemaradásban

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2017 januárjában 2,639 millió embernek, a népesség 27 százalékának folyósított nyugdíjat, járulékot vagy valamilyen egyéb ellátást – áll a KSH napokban megjelent, Magyarország 2017 című kiadványában. Az is kiderül, hogy a magyar nyugdíjak vásárlóereje az uniós átlag alatt van, a tagállami rangsor utolsó harmadának elején. Az osztrákoktól óriási a leszakadás, de például a cseh vagy a szlovák nyugdíjak vásárlóereje is nagyobb a magyarénál.
2018.07.14 19:11
Frissítve: 2018.07.14 19:11

Ha a benzin drágul, minden más is drágább lesz

Publikálás dátuma
2018.07.10 09:59

Fotó: Népszava/
Júniusban 3,1 százalékkal nőttek az árak, de az üzemanyagok sokkal jobban drágultak: a tankolás ma 15 százalékkal többe kerül mint egy éve, de komolyan megdrágultak egyes élelmiszerek és a tűzifa is.
Öt és félév után ismét meghaladja a három százalékot a pénzromlás üteme. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss számai alapján a múlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Májusban még 2,8 százalékos inflációt mértek a statisztikusok, tehát gyorsul az áremelkedés üteme. A nyugdíjas számára fontos termékek ára átlagosan 2,7 százalékkal nőt tavaly júniusihoz képest.  Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben, átlagosan 6,2 százalékkal az úgynevezett egyéb cikkek, mint a gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek ára nőtt. Ezen belül kimagasló volt az üzemanyagok drágulása, a tankolás ma 15 százalékkal többe kerül mint egy éve. Az üzemanyag áremelkedése pedig közvetve más termékek, mindenek előtt az élelmiszerek árában is hamarosan megjelenik. Az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2, a tojás 10,1, a tejtermékek 9,0, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult, a cukor viszont 22,1 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,9, a szolgáltatásoké 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,4 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 4,6 százalékkal nőtt, a többi energiafajtánál a rezsicsökkentés még tartja magát, így az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,6 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 1,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A júniusi árak a májusihoz viszonyítva összességében 0,3 százalékkal nőttek. Egy hónap alatt leginkább az üzemanyagárak emelkedtek (3,2 százalékkal), az élelmiszerárak összességében 0,4 százalékkal mérséklődtek, köszönhetően annak, hogy az idényáras élelmiszerek (zöldség, gyümölcs) árai 4,4 százalékkal csökkentek.  Az idei első félévben a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az elemzők és a jegybank is három százalékot meghaladó (3,2-3,3 százalékos) inflációt vártak júniusban, és a számok ezt igazolták is. Az MNB a jelenlegi gyorsulást átmenetinek tartja, és maga is 3,2–3,4 százalékos inflációt jelzett előre a nyári hónapokra, így változást a jegybanki eszköztárban továbbra sem várunk – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ezen várakozást erősíti, hogy az MNB júniusi előrejelzése 3,3 százalék volt, vagyis a tényadat ezt még alul is múlta. A maginfláció változatlan maradt, 2,4 százalékos év/év növekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Mindezekből világosan látszik, hogy az infláció erősödése a maginfláción kívüli tételekből fakad. S amíg a maginflációban nem látni érdemi elmozdulást, az MNB-től sem várható változás a laza monetáris politikát illetően.  
2018.07.10 09:59
Frissítve: 2018.07.11 17:43