Nyár végéig pótlóbusz jár az 1-es villamos egy szakaszán

Publikálás dátuma
2018.06.22. 19:40
Illusztráció: Népszava

Július 7-től a nyári iskolai szünet végéig tartó időszakban felújítják az 1-es villamos Mester utca és Népliget közötti, valamint a Hős utca környékén található, azon vágányszakaszát, ahol a néhány évvel ezelőtti vonalfelújítás idején csak a megállóhelyek korszerűsítése történt meg – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A két nagyobb építési ütemben zajló rekonstrukció első, várhatóan háromhetes időszakában az 1-es villamos a Fehérvári út/Etele út felől a Közvágóhíd megállóhelyig, a Bécsi út/Vörösvári út felől pedig a Puskás Ferenc Stadionig közlekedik, a kimaradó szakaszon pótlóbusszal lehet majd utazni.

A második, augusztus végéig tartó időszakban Óbuda felől már a Népligetig járnak a villamosok, míg Dél-Buda felől továbbra is a Közvágóhídig lehet villamossal utazni. Ebben az időszakban a 103-as autóbusz a Népligetig viszi majd az utasokat.

A 153-as busz útvonalát a villamospótlás teljes idejére meghosszabbítják a Népligetig, ahol MOL Bubi gyűjtőállomást is kihelyeznek. A Dél-Budán utazóknak érdemes lesz igénybe venni az M4-es metrót, amely a korlátozás teljes ideje alatt a szokásosnál sűrűbben közlekedik majd.

A felújítás az autósokat is érinti: mivel a munkaterületek mellett pótlóbuszok akadálytalan haladását forgalomtechnikai beavatkozások segítik majd a Hungária körút–Könyves Kálmán körút útvonalon, a közúti járművek számára kisebb közúti kapacitás áll majd rendelkezésre. Az ideiglenes sávlezárások közúti forgalmi hatását a jelzőlámpák áthangolásával – azaz a zöld jelzés hosszának megnövelésével – csökkentik majd.

A BKK azt írja, a várhatóan augusztus végéig tartó munka során a Népliget és a Mester utca közötti szakaszon a villamossín cseréjén kívül megerősítik a földműveket és a sínágyazatot, valamint felújítják a vágányokat keresztező útátjárókat is. Ehhez hasonlóan a Hős utcánál is felújítják a villamosvágányt, valamint a közúti útátjárókat.

Szerző

Kevesebb a főállású orvos a mentőszolgálatnál

Publikálás dátuma
2018.06.22. 19:31
Illusztráció: Népszava

Négy év alatt kétszázról 159-re csökkent az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) státuszban dolgozó orvosok létszáma – írja a 24.hu. A portál kérdései után a szervezet a honlapján is közzétette az erről szóló adatokat.

Az OMSZ a portállal közölte: a státuszok száma nem fejezi ki az orvosi munkakörben foglalkoztatott mentődolgozók állományának méretét, és annak a szükségletekkel arányos változását, és jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatott orvosok száma. A 159 mentőorvosra vonatkozó létszámadat valójában jelenleg 342 fő rész- vagy teljes munkaidős, kivonuló, vagy adminisztratív mentőorvosi tevékenységét tartalmazza – tették hozzá.

Azt írták, hogy a személyi állományra vonatkozó adatokból nem lehet a mentési helyzetekre vonatkozó következtetéseket levonni, mert több orvos irányítási feladatokat vagy azokat is ellát. Azzal kapcsolatban, hogy a kivonuló szakemberek között hány orvos van az Országos Mentőszolgálatnál, annyit közöltek, hogy számos orvosuk lát el rövidebb, hosszabb időszakban adminisztratív funkciója mellett kivonulói feladatokat, vagy fordítva.

Az OMSZ szerint a mentőtisztek kompetenciája az elmúlt időszakban folyamatosan bővült, „így ma már mondhatjuk, hogy néhány, ritka beavatkozás kivételével (melyek továbbra is orvosi judíciumot képeznek) gyakorlatilag orvosi szintű mentőellátást képesek nyújtani. Így az emeltszintű mentőegységeinken a mentőgépkocsi-vezető és mentőápoló mellett rendszerint diplomás mentőtisztek tevékenykednek és részesítik  a betegeket magas szintű sürgősségi ellátásban, a mentőorvosok pedig a mentési rendszer „csúcsát” képező speciális mentőegységeken (roko, MOK, mentőhelikopter) teljesítenek szolgálatot.

Az OMSZ dolgozói összlétszáma nőtt az elmúlt négy évben, teljes munkaidőre számítva 7599-en dolgoznak a a 2014-es 7266 főhöz képest. 67 teljesállású kapacitással bővült a mentőtiszti, 154-gyel a ápoló-mentésirányító, 133-al a gépkocsivezető, 19-cel az adminisztrációs, eggyel pedig a fizikai feladatellátás – tették hozzá.

Szerző

Még tárgyal az MTA és a minisztérium

Publikálás dátuma
2018.06.22. 17:39
Illusztráció: Bohanek Miklós
Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke június 26-án, kedden folytatja a tárgyalásokat a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjével - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken - adta hírül az MTI.

Mint írják, az MTA célja, hogy a kutatóhálózat működését közvetlenül biztosító összeg, benne a kutatói bérekkel az MTA kezelésében maradjon - ez évi 17,1 milliárd forint a szóban forgó 28 milliárdból. Az MTA továbbá garanciákat kér arra, hogy az ITM-hez kerülő pályázati források szakmai felügyelete továbbra is az Akadémiánál maradjon. Az MTA ezt alapvető fontosságúnak tartja a kutatói szabadság megőrzéséhez.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a kormány kommunikációjában fontos elem, hogy a források egy kézbe kerülése növeli a hatékonyságot. "Itt 28 milliárd forintról van szó az ITM teljes 1300 milliárdos költségvetéséből. Az alapkutatás igazi hatékonyságát nem az állami befolyás növeli, hanem a nemzetközi kiválósági mércéhez való igazodás jelenti, ami jelenleg is jellemző az MTA-ra" - emelik ki.

Az őket ért vádakra válaszul leszögezik: az Akadémiához tartozó kutatóhálózat "minden egységének van rövid- és hosszú távú kutatási stratégiája is, ezeket a kormány mindig látta és sosem kifogásolta".

A közleményben hangsúlyozzák azt is, hogy az Akadémia nem csinált politikai ügyet a témából. A kormány javaslatáról az MTA elnöksége tárgyalt, mielőtt elutasította azt - írják, hozzátéve, hogy az elnökség állásfoglalását többek között támogatják a magyarországi tudományos élet legkiválóbb fiatal képviselői, a Lendület-csoportvezetők is.

Fiatal kutatók a reményt, az ország tudósait vesztheti az MTA államosításával

Gyakorlatilag a kutatócsoportok állnak a fiatal magyar kutatók kivándorlásának útjában - derül ki az MTA Lendület vezetőinek nyílt leveléből. A kormány lépése a pénzek elvonásával és azok ismeretlen szempontok szerinti, várható átcsoportosításával a reményt is elveszi a fiatal magyar kutatóktól, hogy itthon még lehet tudományos munkával boldogulni.

Kitérnek arra is, hogy az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem. "A tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alapján ítélnek meg, mivel ez az egyetlen olyan mérce, mely az MTA számára irányadó".

Szerző
Témák
MTA