Színházi jövés-menés

Publikálás dátuma
2018.06.23 07:48

A színházi átigazolásokat tekintve, most is lesznek változások a társulatokban következő szezonban, például Nagy-Kálózy Eszter a Nemzetiből a Centrálba, Bányai Kelemen Barna pedig Szombathelyről a Katona József Színházba szerződik.

Miközben egyre több olyan produkció jön létre, amikor az adott darab színrevitelére szerveződik a stáb, a kőszínházi társulatoknak még mindig nagy a presztízse, illetve az egyeztetés szempontjából biztonságot ad, ha egy színész szerződésben áll egy teátrummal. Minden évben van azért mozgás, persze az is minősít egy társulatot, mekkora a jövés-menés. Az elmúlt évtizedekben a Vígszínházban maradtak talán a leghűségesebbek a színészek a teátrumhoz, többen harminc-negyven éve kötődnek a Vígszínházhoz. Az utóbbi években viszont nagyobb a fluktuáció. Tavaly például még a bulvárlapok is cikkeztek az elszerződésekről. Most kevesebben ugyan, de néhány alapember kilép a társulattól. Távozik például a sokat játszó Tornyi Ildikó, Telekes Péter és a fiatal tehetségek közé tartozó Medveczky Balázs. Még év közben vált meg a színháztól Várnai Péter művészeti titkár, aki évtizedeken át a Szent István körúti teátrumhoz kötődött. Érkezik  Balázsovits Edit, Waskovics Andrea (Szegedről), Gyöngyösi Zoltán (Szegedről) és Szántó Balázs, aki gyakorlatát is a Vígszínházban töltötte már. 

A Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színházból a legendás színésznői hármasból – Básti Juli, Nagy-Kálózy Eszter és Udvaros Dorottya – most Básti után Nagy-Kálózy is átszerződik a Centrál Színházhoz, pedig a színésznő a társulat szavazatai alapján az évadzárón vehette át a Szörényi Éva-díjat. Nagy-Kálózy a Nemzetiben játszott többek közt a Cyranó De Bergerac című darabban és a Szentivánéji álomban. Valószínűleg mégis több nagyobb feladatra vágyott. Udvaros Dorottya viszont maradt a Nemzetiben és Csehov Meggyeskert című drámájának a főszerepére készül Silviu Purcarete rendezésében. Nem lesz társulati tag Tompos Kátya sem, de megtartja a szerepeit. Olt Tamás szintén elszerződik, Kaposváron lesz művészeti vezető, A. Szabó Magda stratégiai igazgató pedig nyugdíjas éveit kezdi meg. Öt férfiszínésszel bővül a Nemzeti társulata, tag lesz Csurka László és négy fiatal - Mészáros Martin, Szép Domán, Herczegh Péter és Nagy Márk - a Színház és Filmművészeti, illetve a Kaposvári Egyetemről.

A már említett Centrál Színháztól, amely egy ideje magánszínházként működik, elszerződik Ágoston Katalin, az ő szerepeit nagyrészt Sztarenki Dóra veszi át.

A Katona József Színházhoz igazol Szombathelyről Bányai Kelemen Barna, aki Spiró György Széljegy című darabjában már bemutatkozott a Kamrában. Rajta Kívül a Katona tagja lesz a Fullajtár Andrea Zsámbéki Gábor osztályában a Színház- és Filmművészeti Egyetemen most végzett Vizi Dávid. Az Örkény Színházban ahová az elmúlt évadokba érkezett Tenki Réka, Csákányi Eszter és Bagossy Lászlónak a színművészetin végzett több növendéke most nem lesz változás az együttesben, mint ahogy a József Attila Színházban is változatlan marad a társulat.

A Radnóti Színházban csupán egyetlen változás lesz: a Színház és Filmművészeti Egyetemen most végzett Vilmányi Benett jön, aki a Nagymező utcai teátrumban töltötte a gyakorlati évét és A játékos című darabban főszerepet kapott.

A Pesti Magyar Színházból Ágoston Péter megy el és a társulathoz kötődik egyelőre még elvarratlan szálakkal: Telekes Péter, Végh Péter, Hartai Petra és Döbrösi Laura.

A Thália Színházból Fodor Annamária megy el és Mórocz Adrienn érkezik.

A Budapesti Operettszínházban  Drucker Péter karigazgató körülbelül fél évvel ezelőtt adta be a felmondását. Őt Szabó Mónika váltja a karigazgatói pozícióban.

A vidéki teátrumokra rátérve a már szintén említett Szombathelyi Weöres Sándor Színházban Jordán Tamás tájékoztatása szerint Bányai Kelemen Barnán kívül elmegy a társulattól Mertz Tibor és Bánfalvi Eszter, aki anyai örömök elé néz. Mindhárman játszanak az Alföldi Róbert által nemrég színre vitt A salemi boszorkányok című drámában, amelyet a nagy érdeklődés miatt a tervek szerint a következő évadban is műsoron tartanak, Bányai Kelement és Mertzet egyeztetik, Bánfalvi Eszter helyett pedig keresik a beugró szereplőt. Az említetteken kívül nem Szombathelyen folytatja a pályáját Vas Szilárd, a vas megyei társulat tagja lesz viszont Gubik Ágnes, Nagy Bakonyi Boglárka és az eddig is megbízással a színházhoz tartozó Dunai Júlia.

A legnagyobb átrendeződés Szegeden lesz, ahol új vezetéssel indul az évad. A társulatból a már említetteken kívül távoznak Hodu Péter, Tolnai Hella, Szigeczky Bence, Szabó Gabi, Olasz Renátó, Pataki Ferenc és Sorbán Csaba. A szegedi együtteshez szerződik: Menczel Andrea, Ágoston Katalin, Szegezdi Róbert, Rétfalvi Tamás és Medveczky Balázs.

Székesfehérváron megszűnik a színház tánctagozata, a helyét a fizikai színházi tagozat veszi át. Új tagként Ballér Bianka, Osváth Judit és Kovács Tamás színművészek csatlakoznak a Vörösmarty Színház társulatához, míg Blaskó Borbála, Gál Gergely, Gál Horváth Bernadett és Láposi Réka művészeti főtitkár távoznak.

A Miskolci Nemzeti Színház a társulat tagja lesz jövőre Litauszky Lilla, illetve Láng Annamária is több produkcióban szerepel a következő évadban. Az eddigi tagok közül nem megy el senki.

Kaposváron új művészeti vezetés mellett csak kisebb változás lesz a társulatban. Hüse Csaba szabadúszó lesz és távozik Hornung Gábor. A Kaposvári Egyetemről Uray Péter osztályából viszont érkezik két fiatal színész: Szabó Nikolett és Benedek Dániel.

Új művészeti vezetők
A kaposvári teátrumban Bozsik Yvettet Olt Tamás követi, mint művészeti vezetői poszton. A Nemzeti Színház volt színésze szeptember 1-től lesz a kaposvári színház tagja. Babarczy László osztályában végzett 2006-ban a Kaposvári Egyetemen. Évek óta a Nemzeti Színházban láthattuk több szerepben. A Thália Színházban, mint arról már beszámoltunk Csányi Sándort Schell Judit váltja a művészeti vezetői poszton. Várhatóan új művészeti vezető lesz Zalaegerszegen is, hiszen, mint már szintén megírtuk, Sztarenki Pál közös megegyezéssel távozik a zalai megyeszékhelyről. Besenczi Árpád emberi okokra hivatkozva küldte el munkatársát.



Szerző
Témák
színház

Elhunyt Kautzky József színművész

Publikálás dátuma
2019.02.20 18:56

Shutterstock
Szerdán, 92 éves korában elhunyt Kautzky József Jászai Mari-díjas színművész - közölte a család az MTI-vel.
Kautzky József 1927. január 15-én született Soroksáron, 1946 és 1948 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. 1949-ben a debreceni Csokonai Színház, 1949-től a pécsi Nemzeti Színház, 1952-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1958 és 1996 között a Jókai Színház, a Petőfi, a Thália, az Arizona, a Művész, valamint a Thália Színház tagja volt, ahonnan végül elköszönt a színpadtól. Akkor is hű volt az épülethez, amikor az nevet és direktort váltott többször is. Láthattuk őt főszerepekben, és jellegzetes orgánumát, humorát, iróniáját karakter szerepekben is kamatoztatta. Sokat filmezett is az ötvenes évektől évtizedeken keresztül, de szerepelt tévéjátékokban és népszerű sorozatban is, például a Szomszédokban. Művészetének elismeréseként 1983-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Főbb szerepei: Ágh Miklós (Molnár: A hattyú); Szigligeti: Liliomfi; Vak jós (Euripidész: Bacchánsnők); Kacsóh Pongrácz (Kellér: Bal négyes páholy); Biberach (Katona: Bánk bán); Rozsos Henrik (Karinthy: Házszentelő); Arkagyij Afranius (Bulgakov: A Mester és Margarita); Omar Gaffney (Chase: Barátom, Harvey); Pap (Vian: Mindenkit megnyúzunk); Sir Colenso Ridgeon (Shaw: Segítség! Orvos!); Candy (Steinbeck: Egerek és emberek); Weller Martin (Coburn: Kopogós römi); Számos filmben is játszott, szerepelt egyebek mellett az Egy pikoló világos (1955); Két vallomás (1957); Fekete szem éjszakája (1958); Alba Regia (1961); Legenda a vonaton (1962); Meztelen diplomata (1963); Törékeny boldogság (1965 tv); A tizedes meg a többiek (1965); A veréb is madár (1968); Az örökös (1969); A kormányzó (1969 tv); Érik a fény (1970); Az utolsó ítélet (1970 tv); Ártatlan gyilkosok (1973); Hét tonna dollár (1973); A cárné összeesküvése (1976 tv); Bűnügy lélekelemzéssel (1978 tv); Égigérő fű (1979); A sóder (1980 tv); Két férfi az ágy alatt (1983 tv); Halál (1983 tv); Kaviár és lencse (1984 tv); Szomszédok (1987-1999 teleregény); A templom egere (1998 tv); Hóesés a Vízivárosban (2004 tv). 
Frissítve: 2019.02.20 20:26

Van Dyck olcsóbb volt Munkácsynál

Publikálás dátuma
2019.02.20 11:00
Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere (j2) és Baán László főigazgató (j) nézi a múzeum birtokába került Van Dyck-festm
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Az utóbbi száz év legdrágább műtárgy vásárlásának örülhet a Szépművészeti Múzeum: a kormány támogatásával a flamand Anthonis Van Dyck képével bővült a gyűjteménye.
Kedd délelőtt az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós királyi gyermekek portréiból álló kamaratárlatot nyitott a Szépművészetiben annak alkalmából, hogy a magyar kormány a múzeum részére megvásárolta az élvonalbeli flamand barokk festő, Anthonis Van Dyck egyik utolsó, befejezett művét, Stuart Mária Henrietta esküvői portréját. A Szépművészeti Múzeum elmúlt száz évében ez eddig a legnagyobb értékű műtárgy vásárlás. A festményt a Christie’s december 6-i árverésén Londonban vették meg 5,85 millió angol fontért, mintegy 2,1 milliárd forintért – azaz a mű jelentősen olcsóbb volt, mint Munkácsy Mihály Golgotája, amelyért a Miniszterelnökség idén januárban 10 millió dollárt, mintegy 2,8 milliárd forintot fizetett. (Korábban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja 6 millió dollárt ajánlott a képért akkori tulajdonosának, Pákh Imre műgyűjtőnek, de ő 9 milliót kért. Azóta is rejtély, a Miniszterelnökség hogyan jutott kilencről tízre.) A Van Dyck-képnek – így tárlatnak is – némi bizarr színezetet ad, hogy I. Károly angol király legidősebb lánya, Stuart Mária Henrietta éppen kilencéves volt, mikor házasságot kötött az akkor tizennégy éves II. Orániai Vilmos herceggel, a független Hollandia későbbi kormányzójával. Igaz, a szövetségkötéseket megpecsételő gyermekházasságok akkoriban nem voltak szokatlanok, és minden bizonnyal a művet nem a tematikája miatt méltatta a világ festészetének egyik kiemelkedő alkotásaként az emberminiszter. A Szépművészeti kamaratárlatán tíz gyermekportré látható, többek között Baltazár Károly infáns − Stuart Mária Henrietta unokatestvére – portréja Diego Velázqueztől. Az ötéves trónörökös vadászként, puskával a kezében állt modellt a spanyol udvar festőjének. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került műtárgy a 2004-ben megjelent Van Dyck-monográfiában és a holland művészettörténeti kutatóintézet nyilvántartásában is egyértelműen a művész saját kezű, kimagasló színvonalú alkotásaként szerepel. A szakirodalom a portré három ismert változata közül a szóban forgó képet tekinti az először készült, legkvalitásosabb példánynak – emlékeztet a magyar múzeum közleménye. A portré egyik ismert változata egyébként a Christie’s árverése előtt egy nappal, a Sotheby’s árverésén tűnt fel Londonban, és 790 ezer angol fontért, mintegy 284,4 millió forintért kelt el. Igaz, a festmény szerzőjeként Van Dyck műhelyét, nem pedig magát a festőt tüntették fel – a reprodukciók alapján utóbbi kép sötétebb tónusú, ám a kompozíció ugyanaz, a méret is majdnem azonos. „Nagyjából ez a különbség árban, hogy egy művész saját kezű alkotásáról van-e szó, vagy csupán a műhelyéből került ki” – nyilatkozta lapunknak Martos Gábor művészettörténész, aki a Papageno portálon épp kedden indított blogjában arról írt: Van Dyck képei iránt komoly érdeklődés mutatkozik az aukciós piacon. „Minden annyit ér, amennyit adnak érte: a két festmény között – mindkettőt láttam – jelentős a minőségbeli különbség mind a kidolgozottságát, mind a színeit tekintve” – mondta lapunknak Martos Gábor. A Christie’s árverésén egyébként 5-8 millió angol fontra tették a Szépművészetinek megvásárolt festmény becsértékét, az 5,85 millió fontos vételár reálisnak mondható.  

Győrből a Szépművészetibe

Mint arról korábban többször beszámoltunk, egy decemberi döntés nyomán 250 ezer euróért, mintegy 80 millió forintért vásárolta meg Sébastien Bourdon Nagy Szent család mosónővel című festményének tulajdonjogát Váczy Péter történész, művészettörténész örökösétől, Röszler Balázs Károlytól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja Bourdon festménye 1994-től 2017-ig a győri Városi Művészeti Múzeumban – a Váczy Péter-gyűjtemény részeként – volt látható, a kollekció egyik legbecsesebb darabjaként. A kép most nem a győri múzeumba, hanem a Szépművészeti Régi Képtárába került tartós letétbe. Az MNB-től kérdeztük, miért. − Az Értéktár program Tanácsadó Testületének ajánlása nyomán az MNB Igazgatóságának döntése értelmében − a festmény minősége és annak ritkasága indokolta, hogy a kép a budapesti múzeumba került – válaszolták megkeresésünkre. A témát egyébként a francia barokk művész többször megfestette, e képet pedig 1999-ben kiállították Montpellierben, a művész szülővárosának múzeumában is, a művész első teljes életmű-kiállításán.

Frissítve: 2019.02.20 11:00