Soros György Budapesten tárgyal a CEU költözéséről

Publikálás dátuma
2018.06.23 10:50
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Az egyetem rendes ügyei mellett a Budapesti kampusz bezárásáról is tárgyaljanak - ezért ül össze hétvégén a CEU legfőbb döntéshozó szerve, hogy. Az eseményre a HVG értesülései szerint egyetem alapítója, Soros György is Magyarországra érkezik.

Szombaton és vasárnap ülésezik Budapesten a CEU legfőbb döntéshozó testülete, a Board of Trustees - írja a hvg.hu. A magyarra leginkább kuratóriumként fordítható, húsztagú testület napirendjén a tanév lezárásával kapcsolatos kérdések mellett az intézmény jövőja is téma lesz - a portál forrásai szerint nem csak hogy tárgyalni fognak Budapest hátrahagyásáról, de a tárgyaláson maga Soros György, az egyetem alapítója is részt vesz. A legutóbbi kampány alatt a kormány által főellenségnek választott magyar származású üzletember érkezését azonban – érthető okokból – nem verték nagy dobra.

A CEU magyarországi jövője több mint egy éve, a felsőoktatási törvény 2017 tavaszi módosítása óta bizonytalan: a kormány Soros- és világ-ellenes populista propaganda-hadjáratába jól illeszkedő, lex CEU-ként elhíresült törvényének első verziója első lépcsőben két feltételt szabott az egyetem működéséhez: hogy szinte irreális határidőn belül – 2017. december 31-ig – legyen az Egyesült Államokban is kampusza, illetve, hogy szülessen államközi megegyezés a működéséről.

Az előbbit sikeresen összehozta az egyetem, az utóbbiról pedig kiderült, hogy lehetetlen: az oktatási kérdéseket az Egyesült Államokban tagállami szinten szabályozzák. A kormány erről jó ideig nem vett tudomást. Végül csak megszületett Magyarország és New York állam megállapodása, de a dokumentumot aláírni még mindig nem hajlandó az Orbán-kormány.

A CEU-nak közben rengeteget árt a több mint egy éve tartó bizonytalanság, és hogy mindig nem tudja, indíthat-e kurzusokat három hónap múlva, szeptemberben. Közben Bécstől kapott egy meghívást az egyetem, megállapodott a város vezetésével egy kampusz nyitásáról, és - mint azt nemrég Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora nyilatkozta - ha nem rendeződik a Budapesti helyzet, egészében az osztrák fővárosba költözhet az egyetem.

Érdekesség, hogy az Európai Néppárt (EPP) is ahhoz kötötte a Fidesz további párttagságát, hogy hagyják Budapesten maradni a CEU-t. Feltételül szabták ugyanakkor azt is, hogy a kormány várja meg a "Stop Soros" elfogadásával a Velencei Bizottság állásfoglalását - ezt nem várta meg a Fidesz, aztán mégsem rúgta még ki az EPP.

Szerző
2018.06.23 10:50

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45