Ezért beszél válságról Orbán

Publikálás dátuma
2018.06.23 16:00
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Az uniós pénzügyminiszterek pénteki ülésükön határozatot fogadtak el, amelyben jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaznak, hogy Magyarország folytassa a strukturális hiány kiigazítását - számol be a hvg.hu. 350 milliárddal költhet kevesebbet az ország.

A tanács határozatában megállapította, hogy a 2017-es adatok szerint a bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított államháztartási kiadások növekedése jóval meghaladta a 2017-re elfogadott értéket, jelentős – a GDP 2,4 százalékának megfelelő mértékű – eltérést mutatva az előírt strukturális kiigazítástól.

A GDP 1,8 százalékának megfelelő 2016-os strukturális hiány 2017-ben a GDP 3,1 százalékára nőtt, ami jelentősen, 1,6 százalékponttal eltér a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú költségvetési célkitűzéstől.

A tanács ajánlásai között szerepel az is, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nettó nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot. Ez a GDP 1 százalékának megfelelő, vagyis 350 milliárd forintos kiigazítást tesz szükségessé.Az Európai Bizottság által májusban javasolt kiigazítás lehet az egyik magyarázata annak, hogy a kormány, válságra hivatkozva megemelte a költségvetési tartalékot – éppen a határozatban is szereplő, 350 milliárd forint körüli összegre – és Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a tárcavezetők hiába kérnek pluszpénzt a jövő évre.

A tanács azt ajánlja továbbá, hogy Magyarország az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel. Az országnak október 15-ig kell jelentésben beszámolnia az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

Az Európai Bizottság által májusban javasolt kiigazítás lehet az egyik magyarázata annak, hogy a kormány, válságra hivatkozva megemelte a költségvetési tartalékot – éppen a határozatban is szereplő, 350 milliárd forint körüli összegre – és Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a tárcavezetők hiába kérnek pluszpénzt a jövő évre.

A Pénzügyminisztérium a tanácsülésről szóló közleményében mindezt meg sem említette.

Vége a pénzszórásnak: gazdasági válságra készül Orbán

Borúlátóan beszélt a következő ciklusról Orbán Viktor Kötcsén: szerinte újabb globális krízis jön, vége az olcsó pénz időszakának. A megszokott győzelmi indulók helyett meglepően pesszimistán fogalmazott Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken: a miniszterelnök nem beszélt egyértelmű megszorításokról, de újabb gazdasági válságra számít - épp ezért tárcavezetői sem kérhetnek majd tőle plusz 10-20 milliárdokat, mert nem fog adni.

Szerző
2018.06.23 16:00

Helybe mennek toborozni a munkáltatók

Publikálás dátuma
2018.09.19 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, de másként kell megszólítani.
Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt. De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén. A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván. Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor. A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.   
Szerző
2018.09.19 10:00
Frissítve: 2018.09.19 10:00

323,71 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.19 08:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,94 forintról 323,71 forintra csökkent szerda reggel háromnegyed nyolcra. A dollár jegyzése 277,80-ról 277,07 forintra, a svájci franké pedig 288,14 forintról 287,56-ra csökkent.
A forint kedden délután közel egy hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos szigorítására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A kamatdöntés önmagában nem befolyásolta a forint árfolyamát, mivel teljes mértékben megfelelt a piaci várakozásoknak.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a keddi ülésén.
Szerző
2018.09.19 08:11