Közel százezren tüntettek egy új Brexit-népszavazásért

Publikálás dátuma
2018.06.23 21:15
People's Vote demonstráció. Fotó: Niklas HALLE'N / AFP
Fotó: /
Tízezrek, vagy akár százezer ember is tüntethetett szombaton Londonban, újabb népszavazást követelve a brit EU-tagság megszűnése előtt a kilépés feltételrendszeréről - írja az MTI. Ez volt messze a legnagyobb Brexit-ellenes demonstráció a 2016-os referendum óta.

Az egész napos demonstrációt - amelyen a szervezők becslése szerint százezren vettek részt - a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás második évfordulóján tartották. A két évvel ezelőtti referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe.

A szombati megmozdulást szervező People's Vote - a Nép szavazata - nevű kampánycsoport április közepén alakult meg színészek, ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével. Céljuk annak kiharcolása, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

A kilépésről döntő népszavazás második évfordulóján szervezett londoni tüntetés fő követelése is ez volt.

A több tízezres tömeg a kormányzati városrész főutcája, a Whitehall érintésével vonult a parlament elé, és hangos füttykoncerttel haladt el a Whitehallról nyíló Downing Street előtt, ahol Theresa May miniszterelnök hivatala és rezidenciája van.

Ez volt messze a legnagyobb Brexit-ellenes demonstráció Londonban a 2016-os referendum óta.

Jelen volt a tüntetésen Sir Vince Cable, a harmadik legnagyobb brit politikai erő, a Liberális Demokraták vezetője, aki rövid beszédében kijelentette: meggyőződése, hogy az újabb népszavazást követelők el fogják érni céljukat. A Liberális Demokraták az egyetlen országos parlamenti párt, amelynek programjában a kilépési folyamat visszafordítása szerepel. Cable szerint ez legkésőbb akkor be fog következni, mikor a kilépés negatív anyagi vonzatait is megérzik az emberek.

A jelenlegi, konzervatív párti brit kormány azonban mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát.

Hivatalosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelenlegi vezetése sem támogatja az erre irányuló kezdeményezéseket - a szombati londoni tüntetésen a Labour vezetője, Jeremy Corbyn nem is volt jelen -, jóllehet a párt korábbi vezetője, Tony Blair volt miniszterelnök szintén kampányt folytat annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről a választók mondhassanak véleményt. Blairt e törekvésében támogatja közvetlen hivatali elődje, Sir John Major volt konzervatív párti kormányfő is.

A szombati tüntetést szervező People's Vote kampánycsoport a megmozdulással egy időben petíciót indított az újabb népszavazásért. A felhívást szombaton kora estig több mint 38 ezren írták alá.

Szerző
2018.06.23 21:15

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36