Közel százezren tüntettek egy új Brexit-népszavazásért

Publikálás dátuma
2018.06.23 21:15
People's Vote demonstráció. Fotó: Niklas HALLE'N / AFP
Fotó: /
Tízezrek, vagy akár százezer ember is tüntethetett szombaton Londonban, újabb népszavazást követelve a brit EU-tagság megszűnése előtt a kilépés feltételrendszeréről - írja az MTI. Ez volt messze a legnagyobb Brexit-ellenes demonstráció a 2016-os referendum óta.

Az egész napos demonstrációt - amelyen a szervezők becslése szerint százezren vettek részt - a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás második évfordulóján tartották. A két évvel ezelőtti referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe.

A szombati megmozdulást szervező People's Vote - a Nép szavazata - nevű kampánycsoport április közepén alakult meg színészek, ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével. Céljuk annak kiharcolása, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

A kilépésről döntő népszavazás második évfordulóján szervezett londoni tüntetés fő követelése is ez volt.

A több tízezres tömeg a kormányzati városrész főutcája, a Whitehall érintésével vonult a parlament elé, és hangos füttykoncerttel haladt el a Whitehallról nyíló Downing Street előtt, ahol Theresa May miniszterelnök hivatala és rezidenciája van.

Ez volt messze a legnagyobb Brexit-ellenes demonstráció Londonban a 2016-os referendum óta.

Jelen volt a tüntetésen Sir Vince Cable, a harmadik legnagyobb brit politikai erő, a Liberális Demokraták vezetője, aki rövid beszédében kijelentette: meggyőződése, hogy az újabb népszavazást követelők el fogják érni céljukat. A Liberális Demokraták az egyetlen országos parlamenti párt, amelynek programjában a kilépési folyamat visszafordítása szerepel. Cable szerint ez legkésőbb akkor be fog következni, mikor a kilépés negatív anyagi vonzatait is megérzik az emberek.

A jelenlegi, konzervatív párti brit kormány azonban mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát.

Hivatalosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelenlegi vezetése sem támogatja az erre irányuló kezdeményezéseket - a szombati londoni tüntetésen a Labour vezetője, Jeremy Corbyn nem is volt jelen -, jóllehet a párt korábbi vezetője, Tony Blair volt miniszterelnök szintén kampányt folytat annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről a választók mondhassanak véleményt. Blairt e törekvésében támogatja közvetlen hivatali elődje, Sir John Major volt konzervatív párti kormányfő is.

A szombati tüntetést szervező People's Vote kampánycsoport a megmozdulással egy időben petíciót indított az újabb népszavazásért. A felhívást szombaton kora estig több mint 38 ezren írták alá.

Szerző
2018.06.23 21:15

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17

Vietnamban találkozhat Trump és Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:17

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Valószínűleg Hanoiban egyeztetnek, de Da Nang és Ho Si Minh városa is a lehetséges helyszínek között van.
Vietnamban találkozhat majd Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető – írja az erről szóló terveket jól ismerő források alapján a Bloomberg. Az egyeztetésre valószínűleg a fővárosban, Hanoiban kerül majd sor, de Da Nang és Ho Si Minh városa is szóba került. A találkozót februárban tartják. Korábban az amerikai elnöki hivatal szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közölte, hogy a csúcstalálkozón a felek célja az észak-koreai atomprogram megvitatása, illetve e program felszámolása lesz. Trump És Kim Dszong első csúcstalálkozóját még tavaly júniusban, Szingapúrban tartották. Ekkor megegyeztek abban, hogy együttes erővel dolgoznak majd a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén, e megegyezés konkrétumairól azonban nem kerültek nyilvánosságra részletek.
2019.01.20 17:17