Százezres tüntetés volt Londonban a brexit ellen

Publikálás dátuma
2018.06.24 11:05
Fotó: Brais G. Rouco / CrowdSpark/AFP
Fotó: /
Az egész napos demonstrációt - amelyen a szervezők becslése szerint százezren vettek részt - a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás második évfordulóján tartották. A szombati megmozdulást a Peoples Vote, vagyis a Nép szavazata nevű kampánycsoport szervezte, amely népszavazást követel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről - informál az Euronews.

 Az emberek dühösek. mert a kormány mindent elront a brexit kapcsán, dühösek, mert csak most derült ki, hogy 40 milliárd fontot kell fizetni a kiváláskor, ezért nem teljesülhetnek azok az ígéretek, amelyek szerint így majd több pénz marad az egészségügynek. Az emberek azt követelik, hogy ők szavazhassanak a végső brexit döntésről – mondta a tüntetés egyik szervezője.Semmi sem megy a jó irányba, biztos vagyok benne, hogy sokan érzik ezt. Sok brexitet támogató szavazó mostanra rég meggondolta magát – vélte egy másik demonstráló. A szombati tüntetéssel egy időben petíciót indítottak az újabb népszavazásért. A felhívást szombaton kora estig több mint 38 ezren írták alá.

Szerző
2018.06.24 11:05

Trump tanácsadója a Hadzsogi-gyilkosság kezelére is adott tippeket

Publikálás dátuma
2018.12.09 21:59
Jared Krushner, Trump elnök veje és tanácsadója
Fotó: AFP/ Yuri Gripas
Jared Krushner telefonált és sms-ezett a gyilkosság megrendelőjének tartott szaúdi koronaherceggel, azután is, hogy az újságírót kivégezték.
Amerikai sajtóértesülések szerint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és fehér házi tanácsadója tanácsokat adott Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek a Hasogdzsi-gyilkosság után.  Az elnök veje folyamatosan magánbeszélgetéseket folytatott a szaúdi koronaherceggel azt követően is, hogy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót.  A The New York Times című napilap hétvégi számában közölt értesülések szerint Jared Kushner tanácsokat adott Szalmán hercegnek arra, hogyan kezelje a gyilkosság utáni válsághelyzetet. 
A lap meg nem nevezett volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház kabinetfőnöke - aggódva, hogy a politikailag tapasztalatlan Kushner manipuláció áldozata is lehet - visszaállította azt a régi szokást, mely szerint külföldi vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésekkor a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársainak is jelen kell lenniük. A 37 éves Kushner és a 33 éves Szalmán herceg azonban e szigorítás ellenére is folyamatosan telefonkapcsolatban állt egymással, illetve sms-üzeneteket küldtek egymásnak. Erről a The New York Times szerint a Fehér Ház három volt tisztségviselője és két további, a szaúdi udvar által tájékoztatott kormányzati munkatárs számolt be a lapnak.   Jared Kushner és Mohamed bin Szalmán két év óta rendszeres kapcsolatban áll egymással - írta a lap.
A cikk azt is felidézte, hogy Szaúd-Arábia már Donald Trump elnökké választása után - de még a beiktatás előtt - felvette a kapcsolatot az új adminisztráció képviselőivel, annak érdekében, hogy a térség legfontosabb amerikai szövetségeseként pozícionálják Rijádot. 2016 novemberében szaúdi küldöttség látogatott az Egyesült Államokba, és a The New York Times szaúdi dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy Rijád az elnök vejét, Jared Kushnert szemelte ki legfőbb kapcsolatának. "(Trump) belső körei üzletemberekből állnak, akik nem nagyon otthonosak a politikai szokásokban, nem ismerik mélyen az intézményeket, és támogatják Jared Kushnert" - idézte a The New York Times a szaúdiak elemzését, amelynek dokumentumait a libanoni Al-Akhbar című lap hozta nyilvánosságra. A szaúdi delegáció elemzése szerint egyébként Kushner nem ismeri az amerikai-szaúdi kapcsolatok történetét. 
 Jared Kushner (szaúdi) körüludvarlása sikeres volt" - állapította meg a The New York Times, amely részletekbe menően elemezte a Trump-kormányzat és Szaúd-Arábia viszonyát és kapcsolatrendszerét is.  A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a Jared Kushner és Mohamed bin Szalmán közötti kapcsolatokat, írja az MTI. 
2018.12.09 21:59

Nem adja vissza az utódoknak a nácik által elrabolt vagyontárgyakat Magyarország

Publikálás dátuma
2018.12.09 21:34

Fotó: /
Pedig 43 másik állammal együtt megígérte, hogy ezt teszi.
Donald Blinken, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete olvasói levélben reagált a The New York Times írására, amelyben arról volt szó: öt európai ország, köztük Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelességét, mely szerint vissza kell szolgáltatni a leszármazottaknak a nácik által elrabolt műkincseket, írja hvg.hu. Az 1998-as Washingtoni Egyezmény alapján ugyanis, amelyhez 44 állam csatlakozott, a résztvevők kötelezettséget vállalnak az eredeti tulajdonosok felkutatására és méltó kompenzálásukra (túlnyomórészt holokausztáldozatok egykori tulajdonát képező festményekről, grafikákról, szobrokról és más műalkotásokról van szó). Ám a szerződés 20. évfordulóján a volt amerikai főtárgyaló, Stuart E. Eizenstat főképpen Magyarországot kritizálta, amiért a mai napig rengeteg, nácik által ellopott jelentős zsidó műkincset birtokol, és nem hajlandó visszaszolgáltatni őket, dacára annak, hogy erre többször is figyelmeztették. Blinken, aki 1994-1997-ig volt amerikai nagykövet Budapesten, olvasói levelében megerősíti: 1997-ben megállapodott a magyar kormánnyal abban, hogy az visszaszolgáltat Herzog Mór Lipót báró volt festmény-gyűjteményéből egy tucatnyit a báró Amerikában élő leszármazottainak, cserébe a leszármazottak néhányat felajánlottak volna Magyarországnak. "Sajnálatos módon azonban azóta mindegyik magyar kormány visszatáncolt" - állapítja meg a volt diplomata.
2018.12.09 21:34