Török választások hatalmas téttel - Erdogannak áll a zászló?

Publikálás dátuma
2018.06.24. 11:14
A "jövő" is szavaz
Vasárnap helyi idő szerint  reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint reggel 7 órakor) megnyíltak a szavazóhelyiségek Törökország-szerte az előrehozott államfő- és parlamenti választáson. A referendum kimenetele sorsdöntő lehet, ez ugyanis talán az utolsó esély az erdogani diktatúra megszilárdításának megakadályozására. A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett esti részeredmények szerint azonban Erdogan magabiztosan vezet. A szavazatok 89,4 százalékos feldolgozottságánál pedig nincs már meg az önálló abszolút parlamenti többsége Törökországban a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP).

Hat elnökjelölt szerepel a szavazócédulákon. A győztes államfő már egy papíron prezidenciális köztársaság vezetője lehet, de ha Erdogan álma valósul meg, akkor a modernkori török szultánságé. Minden ellenzéki jelölt leszögezte, győzelme esetén Törökországot visszatéríti a parlamentáris demokrácia útjára, s módosítja a tavalyi népszavazással hatályba léptetett, Erdogan hatalmi ambícióit megjelenítő rendszert.

1. Recep Tayyip Erdogan

Felmérések szerint a hivatalban lévő államfő nem tud első fordulóból többséget szerezni, a második forduló pedig nyitott marad. Erdogan 1954-ben született, 2003-tól áll az ország élén, kezdetben kormányfőként, majd 2014-től elnökként. Politikai pályafutása 1994-ben kezdődött, amikor szülővárosa, Isztambul főpolgármesterévé választották. Városvezetői sikerei országos ismertséget biztosítottak számára, de az igazi kitörést az a tüntetéshullám hozta meg, amely 1998-ban a Jólét Pártjának törvényen kívül helyezése miatt söpört végig az országon. Erdogan a tüntetések élére állt, amiért 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, amiből négyet le is ült. 2001-ben megalakított új pártjával, a világi iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP), 2002 óta minden választást megnyert. Kezdeti gazdasági sikerei, valamint a lakosság vallási érzelmeire való építés hatalmas többséget hozott össze számára, ami 2013-ig fennmaradt. Ekkor robbant a bomba, amikor kiderült, hogy már nemcsak a párt legfelsőbb köreit, hanem az elnöki családot is a korrupció uralta el. Erdogan gyorsan és brutálisan lépett, megkezdődött a tisztogatás a bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerben, az utcai tüntetéseket felszámolták az erőszakszervezetek. 2015 júniusában az AKP ekkor elveszítette abszolút többségét, és önállóan már nem tudott kormányt alakítani. Erdogan novemberre előrehozott választást erőszakolt ki, amelyen megkérdőjelezhető körülmények között biztosította a kormányalakításhoz szükséges többséget, és nekifoghatott a régóta óhajtott prezidenciális rendszer megvalósításához. A tavalyi referendumot viszont nemzetközi megfigyelők és a török ellenzék szerint már egyértelműen csalással nyerte meg, az így összehozott 51,41 százalék azonban elegendő volt saját teljhatalmának biztosításához. Jelenlegi mérések szerint választási csalás nélkül nem tud első fordulóból győzni, esélyeit 43-48 százalék körül mérték júniusban, míg májusban néhány intézet 50 százalék fölött látta.

2. Muharrem Ince

Amennyiben sor kerül második fordulóra, vélhetően a szociáldemokrata (CHP) Muharrem Ince lesz Erdogan ellenfele. A fizikatanár Ince 1964-ben született, gyújtó hangú beszédeivel ő lett a kampány meglepetésembere, legjobb ellenzéki mozgósítója. Kétszer indult a CHP elnökségéért, mindkétszer alulmaradt, Erdogan ellen akkor lenne esélye a második fordulóban, ha a kurd lakosságot egységesen maga mögé tudná állítani. Ő volt az az elnökjelölt, aki meglátogatta börtönben lévő kurd ellenfelét.

3. Meral Aksener

Meral Aksener az elnökválasztás egyetlen női szereplője. Az Erdogannal szövetséges, jobboldali nacionalista MHP-ből 2017 októberében kivált volt belügyminiszter a 2013-as Gezi parki korrupcióellenes tüntetések idején vált ismertté, ekkor szállt szembe először Erdogannal. A közvélemény-kutatók szerint alig 1,5-2 százalékkal marad el Erdogan mögött, de vélhetően nem ő, hanem Ince lesz a második fordulós ellenzéki jelölt. Aksenernek ugyanis kevesebb esélye van megszerezni a kurd szavazatokat, mivel a legvéresebb kurdellenes kormányzati fellépések idején, 1996-97-ben ő állt a belügyminisztérium élén. Az 1956-ban született, konzervatív Aksener a kampányfinisben úgy nyilatkozott, visszaküldené hazájába a Törökországban tartózkodó közel 4 millió szíriai menekültet.

4. Selahattin Demirtas

A legfiatalabb elnökjelölt az 1973-ban született kurd Selahattin Demirtas, a kurdbarát baloldali HDP társelnöke, aki 2016 novemberétől börtönben van. Ő egyike azon HDP-politikusoknak, akiket terrorváddal küldött rácsok mögé a puccskísérlet utáni tisztogatás során a rezsim. Kampányát is a börtönből vitte végig az ügyvéd végzettségű politikus, a hatalom egyetlen televíziós szereplést engedélyezett számára, azt is a cellájából, múlt héten, a kampányrendezvényeken viszont nem vehetett részt. Demirtas nem először indul elnökválasztáson, 2014-ben közel 10 százalékos támogatottságot ért el.

5-6. A konzervatív Temel Karamolllaoglu 1-2, a baloldali Dogu Perincek 1 százalék alatti támogatottsága nem tudja befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét.

Szerző

Százezres tüntetés volt Londonban a brexit ellen

Publikálás dátuma
2018.06.24. 11:05
Fotó: Brais G. Rouco / CrowdSpark/AFP
Az egész napos demonstrációt - amelyen a szervezők becslése szerint százezren vettek részt - a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás második évfordulóján tartották. A szombati megmozdulást a Peoples Vote, vagyis a Nép szavazata nevű kampánycsoport szervezte, amely népszavazást követel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről - informál az Euronews.

 Az emberek dühösek. mert a kormány mindent elront a brexit kapcsán, dühösek, mert csak most derült ki, hogy 40 milliárd fontot kell fizetni a kiváláskor, ezért nem teljesülhetnek azok az ígéretek, amelyek szerint így majd több pénz marad az egészségügynek. Az emberek azt követelik, hogy ők szavazhassanak a végső brexit döntésről – mondta a tüntetés egyik szervezője.Semmi sem megy a jó irányba, biztos vagyok benne, hogy sokan érzik ezt. Sok brexitet támogató szavazó mostanra rég meggondolta magát – vélte egy másik demonstráló. A szombati tüntetéssel egy időben petíciót indítottak az újabb népszavazásért. A felhívást szombaton kora estig több mint 38 ezren írták alá.

Szerző

Közel százezren tüntettek egy új Brexit-népszavazásért

Publikálás dátuma
2018.06.23. 21:15
People's Vote demonstráció. Fotó: Niklas HALLE'N / AFP
Tízezrek, vagy akár százezer ember is tüntethetett szombaton Londonban, újabb népszavazást követelve a brit EU-tagság megszűnése előtt a kilépés feltételrendszeréről - írja az MTI. Ez volt messze a legnagyobb Brexit-ellenes demonstráció a 2016-os referendum óta.

Az egész napos demonstrációt - amelyen a szervezők becslése szerint százezren vettek részt - a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás második évfordulóján tartották. A két évvel ezelőtti referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe.

A szombati megmozdulást szervező People's Vote - a Nép szavazata - nevű kampánycsoport április közepén alakult meg színészek, ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével. Céljuk annak kiharcolása, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

A kilépésről döntő népszavazás második évfordulóján szervezett londoni tüntetés fő követelése is ez volt.

A több tízezres tömeg a kormányzati városrész főutcája, a Whitehall érintésével vonult a parlament elé, és hangos füttykoncerttel haladt el a Whitehallról nyíló Downing Street előtt, ahol Theresa May miniszterelnök hivatala és rezidenciája van.

Ez volt messze a legnagyobb Brexit-ellenes demonstráció Londonban a 2016-os referendum óta.

Jelen volt a tüntetésen Sir Vince Cable, a harmadik legnagyobb brit politikai erő, a Liberális Demokraták vezetője, aki rövid beszédében kijelentette: meggyőződése, hogy az újabb népszavazást követelők el fogják érni céljukat. A Liberális Demokraták az egyetlen országos parlamenti párt, amelynek programjában a kilépési folyamat visszafordítása szerepel. Cable szerint ez legkésőbb akkor be fog következni, mikor a kilépés negatív anyagi vonzatait is megérzik az emberek.

A jelenlegi, konzervatív párti brit kormány azonban mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát.

Hivatalosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelenlegi vezetése sem támogatja az erre irányuló kezdeményezéseket - a szombati londoni tüntetésen a Labour vezetője, Jeremy Corbyn nem is volt jelen -, jóllehet a párt korábbi vezetője, Tony Blair volt miniszterelnök szintén kampányt folytat annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről a választók mondhassanak véleményt. Blairt e törekvésében támogatja közvetlen hivatali elődje, Sir John Major volt konzervatív párti kormányfő is.

A szombati tüntetést szervező People's Vote kampánycsoport a megmozdulással egy időben petíciót indított az újabb népszavazásért. A felhívást szombaton kora estig több mint 38 ezren írták alá.

Szerző