Közmunkások lázadása - Ne legyen kötelező méltatlan munkát elfogadni

Publikálás dátuma
2018.06.25. 07:00
ÖNRENDELKEZÉS A közmunkások azt mondják, dolgoznak ők szívesen, de maguk akarnak dönteni arról, milyen állást fogadnak el FOTÓ:
Petícióban követelik a helyi romák, hogy ne legyen kötelező méltatlan munkát elfogadniuk. Ebben még a jobbikos Zagyva Gy. Gyula is támogatja őket.

Nem értek egyet azzal a törvényi szabályozással, amely előírja, hogy az álláskereső, vagy a közfoglalkoztatott köteles elfogadni az állami közfoglalkoztatási szerv által részére felajánlott megfelelőnek nyilvánított munkahelyet. Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához – így kezdődik az a petíció, amelyet több mint ötvenen írtak alá Tiszavasváriban, zömmel az úgynevezett „bűdi városrészben” élő romák közül. Korábban közülük akart tucatnyi közmunkást átirányítani a munkaügyi központ egy közeli baromfi-feldolgozóba, de senki sem akarta vállalni a részben megerőltető, részben pedig kiszámíthatatlan munkakörülményeket, amiért alig pár ezer forinttal kaptak volna többet, mint a közmunkában.

Tiszavasváriban, a bűdi városrészben, ahol a petíció nyomában jártunk, több helyen is füvet kaszáló emberekbe botlottunk, de máshol is feltűntek a sárga mellényt viselők. A közmunkások közt találtunk olyanokat is, akiket a baromfi-feldolgozóba akartak átvezényelni.

– Az a munka nagyon keserves. Ha megjön a szállítmány, akár tizenkét órát is dolgoztatják az embert, túlórapénzt meg nem fizetnek Azt is hallottuk, hogy nem vettek volna fel rendes állásba csak napi bejelentéssel. Pár ezer forintos többletért elvesztettük volna a közétkeztetési lehetőséget, meg a lakhatási támogatást is, amit közmunkásként megkapunk. Nem meglepő, hogy senki se akart odamenni – sorolja az egyik asszony. Egy motorkerékpáros férfi pedig arról beszélt: mindenki szívesen eltartaná a családját sokkal több pénzből is, de azt nem fogadják el, hogy bármilyen munkát kénytelenek elvállalni, máskülönben kilökik őket az ellátó rendszerből.

Érdekvédelmükre egy Budapesten élő, szintén roma származású szakértőt kértek fel, aki közösségépítő programot is szervezett Tiszavasváriban, „Haladjunk!” elnevezéssel. Horváth Ferenc fogalmazta meg azt a petíciót is, amelyben leírták: szerintük senki nem kényszeríthető olyan munkáltatóval munkaviszonyba, akivel munkaszerződést nem kötött és nem is kíván kötni, akinél munkát végezni egyáltalában nem akar. Követelték, hogy az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen törvényi szabályozást töröljék el, s álláskeresőként vagy köz-foglalkoztatottként mindenkinek a saját személyi döntési körébe tartozzon, elfogadja-e a részére felajánlott megfelelő munkahelyet, vagy sem. A petícióban azt is kérték: vegyék őket emberszámba, és tekintsenek úgy rájuk, mint a saját helyzetüket mérlegelni képes felnőtt emberekre. Írtak a tiszaújvárosi járási hivatalnak is, amelynek osztályvezetője úgy reagált: a közfoglalkoztatás átmeneti forma, amelynek elsődleges célja, hogy az abban részvevők később visszakerülhessenek a „normál” munkaerőpiacra. Hozzátette: a baromfi-feldolgozós állásokat is ilyen lehetőségként ajánlották fel. Sajnálatosnak nevezte, hogy az embereket „felhergelték”, miközben ezzel a megélhetésüket is veszélyeztették, ha ugyanis visszautasítanak egy felajánlott, az előírásoknak megfelelő munkahelyet, három hónapra ki kell zárni őket a közfoglalkoztatásból.

Horváth Ferenc szerint, ha egy, a szabadságától megfosztott, börtönben lévő embert a belegyezése nélkül nem vihetnek külső munkára, akkor ez az „alapjog”, vagyis a választás lehetősége talán járna a cigányoknak is. Azzal természetesen mindenki egyetért – maguk a romák is –, hogy a közmunka helyett jobb a rendes állás. De azt már nem fogadják el, hogy bármilyen munkát kénytelenek elfogadni, máskülönben minden, az államtól addig kapott támogatásukat elveszítik. A baromfi-feldolgozós ügyben végül sikerült megnyerniük a csatát, mert a munkáltató, látva az ellenállást, nem vállalta fel a konfliktust, s azt se kockáztatta, hogy netán később az üzemben szabotálják el a munkát a felvettek. Így gyakorlatilag minden kiközvetített ember kartonjára ráírták, hogy alkalmatlan, így – miként egy érintett fogalmazott – „csendben lefolyt” a történet. Ám mivel nem zárható ki, hogy újabb hasonló eset következik – rebesgetik, hogy most mezőgazdasági idénymunkákra válogatnának a környékben a közmunkások közül –, megfogalmazták a törvényi változást követelő petíciót, amit el is juttattak az alapjogok biztosához.

Zagyva Gy. Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik alapítója, volt jobbikos országgyűlési képviselő most az eddig jobbikos vezetésű városban a közmunka-program felelőse. (Tiszavasváriban szeptember 16-án időközi polgármester választást tartanak, mert Fülöp Erik országgyűlési képviselői mandátumot szerzett a Jobbik országos listáján.)

Vele is összefutottunk a bűdi városrészben, tőle tudtuk meg, hogy a 14 ezres településen jelenleg nagyjából négyszázan dolgoznak hat közmunkaprogramban. Utakat javítanak, csatornát tisztítanak, önkormányzati intézményekben segédkeznek. Azt ő sem támogatta, hogy a közmunkásokat elvigyék a baromfi-feldolgozóba, mert emiatt a város felé vállalt karbantartási munkákat nem tudták volna teljesíteni.

Szerinte a közmunkaprogramokból azok élnek legjobban, akik a különféle képzéseket levezénylik:

– Múltkort is behívtak tőlünk húsz asszonyt, két hónapos számítógépes adatrögzítő tanfolyamra. Mondtam utána a munkaügyi központban, hogy ugyan már, vegyenek fel magukhoz belőlük egy-két embert, biztosan szükségük van adatrögzítőre, ha pont egy ilyen tanfolyamot indítottak. Persze, nem reagáltak. Ráadásul a saját tanfolyamaikat sem ismerik el végzettségként: hiába kérjük meg például a munkaügyi központ kurzusain végzett dajkák, kőművesek vagy kisgépszerelők után a magasabb bért, sosem adják meg. Mindig azt mondják, nem megfelelő a végzettségük.

A visszautasítás ára
A fennálló jogszabályok szerint ma, ha a közfoglalkoztatott a járási hivatal által felajánlott munkahelyzet nem fogadja el:
- 3 hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból,
- törölni kell az álláskeresők nyilvántartásából (újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 napot követően kerülhet sor);
- meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát



Szerző

Lottó - Az e heti nyerőszámok és nyeremények

Publikálás dátuma
2018.06.24. 18:46
Shutterstock illusztráció
A 25. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:  21, 32, 61, 65, 77 Joker: 211538 5 találatos szelvény nem volt;4 találatos szelvényekre egyenként 2 866 745;3 találatos szelvényekre egyenként 25 940;2 találatos szelvényekre egyenként 1785 forintot fizetnek.

A 25. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki: 2, 4, 9, 37, 41, 42 

Nyeremények:

6 találatos szelvény 1 darab, nyereménye 219.274.080 forint;
5 találatos szelvény 37 darab, nyereményük egyenként 372.775 forint;
4 találatos szelvény 1.818 darab, nyereményük egyenként 7.585 forint;
3 találatos szelvény 34.137 darab, nyereményük egyenként 1.570 forint.

Szerző
Témák
lottó

A nyár visszatértére még várni kell

Publikálás dátuma
2018.06.24. 18:15
AFP fotó
A következő napokban is folytatódik az évszakhoz képest hűvös időjárás: néhol a maximumok is 20 Celsius-fok alatt maradnak, a hét második felében melegszik kissé a levegő. Emellett többször kisüt a nap, de záporokra, zivatarokra is készülni kell - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.

Hétfőn az Alföldön több, a Dunántúlon kevesebb napsütés várható. Elszórtan lehetnek záporok, az ország északkeleti részén zivatarok is. A legalacsonyabb hőmérséklet 8-15, a legmagasabb hőmérséklet 19-24 fok között alakul.

Kedden több órára kisüt a nap, majd délutántól délkelet felől fokozatosan beborul az ég. Elszórtan előfordulhat zápor, néhány zivatar. A leghidegebb órákban 7-14 fok lehet, napközben 22-26 fokig melegszik a levegő.

Szerdán erősen felhős lesz az ég, sokfelé kell esőre, záporra készülni, és nagy területen megerősödik a szél is. A minimumhőmérséklet 11-17 fok között valószínű. A nappali maximumok 18-23 fok között alakulnak.

Csütörtökön továbbra is sokfelé lesz eső, zápor, keleten helyenként zivatar is. A déli, délkeleti megyékben lehet több napsütés. A szél megélénkül, időnként meg is erősödik. A legalacsonyabb hőmérséklet 11-17, a legmagasabb hőmérséklet 20-26 fok között alakul.

Pénteken is a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett több helyen várható eső, zápor, néhol zivatar. A szél élénk, időnként erős lesz. A minimumhőmérséklet 12-17 fok között valószínű. A maximumok 20-27 fok között alakulnak.

Szombaton reggel még lehet főként délen csapadék, majd ott is megszűnik az eső. Napközben már jórészt gyengén felhős idő várható sok napsütéssel, de a szél erős, sőt néhol viharos is lehet. A leghidegebb órákban 13-18 fok lesz. Napközben 24-29 fokig melegszik a levegő.

Vasárnap napos idő várható kevés felhővel, csapadék nélkül. A legalacsonyabb hőmérséklet 11-17, a legmagasabb hőmérséklet 22-27 fok között valószínű - olvasható az előrejelzésben.

Szerző
Témák
időjárás