Nyílt titok a metrócsere

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:04
Forrás: transphoto.ru.
Egyre körmönfontabban fogalmaz a BKV arról, hogy új vagy felújított metrókat kaptak-e vissza az orosz cégtől.

Csak felújított metrókocsik érkeztek vissza Budapestre Oroszországból vagy volt közöttük új szerelvény is?

Erre a látszólag egyszerűen eldönthető kérdésre kértünk választ tegnap a BKV Zrt.-től, ám a társaság erre nem felelt. Mindössze azt ismételték meg: az orosz fél a "felújítás keretében minden egyes szerelvényt külön átvizsgált, és amennyiben szükséges volt, szerkezeti elemek cseréjét is végrehajtották”.

Az, hogy a BKV nem tudott vagy nem akart egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni lapunk kérdésére árulkodó az elmúlt napok fejleményei tükrében. A Metróért Egyesület ugyanis – mint arról már írtunk – közzétett két fotót, amely azt bizonyítja, hogy most is Moszkvában parkol az egyik olyan metrókocsi, aminek elvileg tavasz óta felújított metrószerelvényként Magyarországon kellene utasokat szállítania. A fotót egy bizonyos Nyikita Lapin készítette, majd kitette egy ottani civil tömegközlekedés-figyelő honlapra, a transphoto.ru-ra. Ott vette észre a budapesti egyesület vezetője, Bíró Endre. A korábban évtizedekig metróban dolgozó Bíró lapunknak elmondta: beazonosíthatóan magyar járműről van szó.

Horváth Csaba, fővárosi szocialista képviselő szerint "nyílt titok”, hogy az oroszok kicserélték a járműveket: szerinte a Metrovagonmas-sal kötött szerződés eleve szabad kezet adott az oroszoknak arra, hogy ha szükségesnek látják, akkor akár a teljes szerelvényt is lecseréljék. Ezt bizonyítja a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Jávor Benedek EP-képviselőnek küldött levele is, amiből kiderül: visszakövethetetlen, hogy az oroszok az eredeti járműveket küldték-e vissza Budapestre.

Az ügyben a Párbeszéd politikusa, Naszályi Márta vizsgálóbizottságot sürget, míg a DK-s Gy. Németh Erzsébet képviselő feljelentést tett, bár kérdéses az eredmény, mivel a Polt Péter vezette ügyészség már korábban elutasította az ügyben a nyomozást. Az ellenzéki képviselők szerint a történet arról szól, hogy a paksi alku részeként Orbánék helyzetbe akarták hozni az Oroszországot sújtó embargó miatt nehéz helyzetbe került Metrovagonmas-t. Így a metróüzletről szóló 2014-es kormányhatározatba eleve beleírták, hogy a főváros csak úgy kaphatja meg az ehhez szükséges hitelhez a bankgaranciát a kormánytól, ha nem új járműveket vesznek, hanem felújítják a hármas metró kocsijait. Így ugyanis csak az eredeti magyar kocsikat gyártó Metrovagonmas rúghatott labdába a közbeszerzésen. A hírek szerint azonban időközben az orosz fél nyakán maradt egy nagyobb tétel metrójármű, miután a járművek biztonsági problémái miatt Moszkva és Taskent is visszamondott egy-egy nagyobb megrendelést, és az ellenzék szerint az oroszok éltek a finoman szólva is nagyvonalú magyar szerződés adta lehetőségekkel. Végül ezek a kocsik keveredtek „felújítottként” a magyar fővárosba, ráadásul olyan áron, ami Horváth Csaba szerint megközelíti egy modern nyugati metrókocsi árát.

Szerző

Éppen a kiszámíthatóság veszik el a költségvetésből

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:02
BÜDZSÉ Az Országgyűlés ötnapos ülést tart a héten, a képviselők szerdától péntekig véleményezhetik a kormány jövő évi költségvet
Bár maga Orbán Viktor is gazdasági válságot vár az év második felében, a 2019-es költségvetést rohamtempóban verik át az Országgyűlésen.

„Erről a költségvetésről még tárgyalni sem nagyon érdemes, mert a kormány nem csak az Európai Unió, de a saját szabályait sem tartja be” – mondta a Népszavának Varju László. A Parlament Költségvetési Bizottságának DK-s elnöke szerint a kormány „tipikusan pávatáncot jár ebben az esetben is”: egyszer arról beszél, hogy a büdzsé nagyon stabil, a magyar gazdaság számai nagyon jók, másrészt viszont most már rendszeresen egy nagy nemzetközi gazdasági válság bekövetkeztével riogatnak. A képviselő szerint az Európai Unió országjelentése nemrég nem véletlenül hívta fel a kormány figyelmét a strukturális hiány csökkentésének szükségességére középtávon, mert a 2019-es költségvetés tervezetéből ez nem látszik. Ráadásul míg a Pénzügyminisztérium 2,7 százalékos inflációval számol, Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, a forint romlásának értéke elérheti a 3,1 százalékot is. Mivel a nemzeti bank elnöke a Költségvetési Tanácsnak is tagja, Varju László szerint Matolcsy György nem teheti meg, hogy amikor a Tanács véleményezni fogja a büdzsét, elfogadja a kormány előrejelzését. Így viszont elvileg vissza kellene dobnia a Tanácsnak a költségvetést.

Varju László szerint a 309 forintos euró árfolyam is irreális: „Bár a mostani valószínűleg extrém helyzet és valamennyit erősödni fog a forint az év második felében, szerintem így is 315 forintos euróval kellene kalkulálnia a kormánynak, mert reálisan ekörül áll majd be az árfolyam” – mondta Varju. V. Németh Zsolt, a bizottság fideszes tagja kérdésünkre csak annyit mondott „nagyon bízik benne”, hogy a 309-es forint-euró árfolyammal számolt büdzsé tartható lesz majd, egyébként pedig azért kell hamar elfogadni a büdzsét, mert a gazdaság szereplői számára ez ad kiszámíthatóságot és úgy véli, a gazdasági válság veszélye ellenére reálisak a törvénytervezet egyes tételei. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig azt mondta: ha esetleg a válság miatt megváltozik is a gazdasági környezet az év második felében, a „költségvetésben van annyi tartalék, hogy ne kelljen komolyan változtatni a számokon”, majd ő is megismételte, hogy a gazdaság szereplőinek a hamar elfogadott költségvetés az előnyös, mert „ez ad kiszámíthatóságot”.

– Igazából nincs már jelentősége annak, hogy mikor fogadja el a parlament a költségvetést, mert a kormány hosszú évek munkájával olyan széles mozgáslehetőséget teremtett magának a büdzsé egyes fejezetei közötti átcsoportosításokra, az év közbeni adóemelésekre vagy éppen csökkentésekre, tartalékok képzésére és felhasználására, hogy magának a költségvetés számainak sincs túl nagy jelentősége – mondta a Népszavának Bod Péter Ákos volt jegybankelnök. A közgazdász szerint „egy normális országban az év legvégén fogadják el a költségvetést, hosszú egyeztetések és parlamenti vita után, nálunk így a nyár elején csak néhány fáradt képviselő folytat róla bágyadtan vitát”. Mint mondta, az év közbeni költségvetésnek azért nincs értelme, mert a bázisévről még nagyon kevés adat, információ áll a kormány rendelkezésére, így nehéz tervezni a következő évre. „A kormány mindig azt mondja, hogy azért kell év közben elfogadni a büdzsét, hogy az üzleti világ számára kiszámítható gazdasági környezetet teremtsenek, de mivel év közben bármikor tetszés szerint hozzányúlnak és változtatnak a számokon, én, ha cégvezető lennék, nem nagyon figyelnék a költségvetésre, mert tudnám, hogy úgysem ez lesz a végső változat” – mondta.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint nem csak a forint-euró árfolyam irreális a költségvetésben, „hanem még egy sor tétel”, de ez a kormányt láthatóan a legcsekélyebb mértékben sem foglalkoztatja. „Már akár a hét végén az uniós csúcson születhetnek olyan döntések, amik befolyásolhatják a jövő évi gazdasági környezetet, nem is beszélve a 2019-es EP-választásokról, az új közös költségvetésről. De a kormány már évek óta azt csinálja, hogy a nyár elején-közepén elfogadja a következő évi költségvetést, majd már szeptember-októberben hozzányúl és az év végére jelentősen átírja az egészet” – tette hozzá. A szakember egyébként idén nem vár drasztikus változásokat a világgazdaságban, de mint fogalmazott, akár az EU-t, akár „Donald Trump elnöki nagyságát elnézve szinte biztosan lesznek olyan turbulenciák, amire a kormánynak jó lenne készülnie, akár a költségvetés tervezésével is”. „Ennek, hogy nyáron fogadják el a következő évi büdzsét, szerintem csak annyi értelme van, hogy ilyenkor még azok is kevésbé figyelnek rá, akiket egyébként érdekelnének ezek a kérdések” – mondta a Népszavának Vértes András.

Szerző

Zavart okoz a kötelező keresztényvédelem

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:00
Népszava fotó
Váratlanul érte az alaptörvény módosítása az állami szerveket. A Népszava által megkérdezettek jelentős része legalábbis jobbnak látta, ha hallgatásba burkolózik.

Tájékoztatom, hogy az ügyészség a vonatkozó törvények pontos betartásával jár el – reagált szűkszavúan lapunknak Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője.

Shutterstock illusztráció

Shutterstock illusztráció

A hetedszer is módosított alaptörvény már az állam minden szervének kötelességé teszi Magyarország keresztény kultúrájának védelmét. Kíváncsiak voltunk rá, hogy az adott szervezet milyen módon készül eleget tenni a keresztény kultúra védelmére vonatkozó alaptörvényi kötelezettségnek. Szükséges-e ehhez valamilyen speciális intézkedés? Milyen – elvi vagy gyakorlati – esetekben szorul védelemre a keresztény kultúra? És milyen módon kívánják védeni az állami szervek a keresztény kultúrát olyan esetekben, amikor tevékenységük során nem keresztény emberekkel, szervezetekkel kerülnek kapcsolatba?

Bodnár Szandra, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársa előrebocsátotta, hogy az egészségügyről szóló 1997-es törvény alapján a mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet. Az Országos Mentőszolgálat természetesen fontosnak tartja valamennyi alaptörvényben rögzített jog, így a keresztény kultúra védelmét és tiszteletben tartását is – hangsúlyozta, ám ennek mikéntjéről nem árult el részleteket.

Lényegesen nagyobb terjedelemben fejtette ki az Állami Számvevőszék álláspontját Horváth Bálint kommunikációs vezető, ebből azonban nem következik, hogy az eddigieknél több konkrétumokkal gyarapodott tudásunk.

AFP fotó

AFP fotó

Magyarország Alaptörvénye szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését – állapította meg. Az ÁSZ szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg, tevékenysége során pedig – mint jogalkalmazó – mindenben az alaptörvény, valamint az egyéb vonatkozó törvények előírásai szerint és maradéktalan betartásával jár el.

Horváth Bálint leszögezte: az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a magyar közpénzügyek átláthatóságát és hozzájáruljon a jól irányított államhoz, teljesítve ezzel a Magyarország Alaptörvényében deklarált előírásokat.

Népszava fotó

Népszava fotó

Összesen tíz helyre küldtük el kérdéseinket. Különösképpen kíváncsiak lettünk volna arra, hogy milyen keresztényvédelmi elképzelésekkel bír az adóhatóság, a Magyar Államkincstár vagy például a rendőrség, de sehonnan nem jött válasz.

Szerző