7-es cikkely - Levélben próbálta puhítani a kormány a LIBE tagjait

Publikálás dátuma
2018.06.26 18:00
Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár Forrás: kormany.hu
Fotó: /
Számon kért, figyelmeztetett, kérlelt: az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár külön levélben próbálta megdolgozni az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának (LIBE) tagjait, hogy ne fogadják el a Sargentini-jelentést, ami utat nyitna a Magyarország uniós kizárása felé. Hiába.

Nyilvánosságra került egy minisztériumi levél, ami jól jelzi, hogy a kormány milyen diplomáciai háttérmunkával próbálta puhítani az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságát (LIBE) – hiába, hiszen a testület nagy többséggel elfogadta a magyar jogállamiság helyzetét elemző-kritizáló Sargentini- jelentést.

A levelet Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár küldte el a LIBE-tagoknak, később pedig Jávor Benedek EP-képviselő tette közzé a Facebookon.

 Forrás: kormany.hu

 Forrás: kormany.hu

Varga már az első bekezdésben jelzi aggodalmait, amiért a zöldpárti Judith Sargentini jelentésében a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását kéri a magyar állammal szemben,

„Magyarország mindig is jelezte, hogy kész az európai intézményekkel folytatott korrekt párbeszédre, és partner az EU-törvények kompatibilitásáról szóló vitákban is. Azt azonban visszautasítjuk, hogy eltérő politikai álláspontunkat úgy állítsák be, mintha alapvető fenyegetést jelentene a demokráciára és az Unió értékrendjére” - tiltakozik Varga, hogy aztán megmagyarázza bizonyítványunkat.

Az régen volt, és nem is úgy

Szerinte a Sargentini-jelentés olyan eseteket mutat be, amiket Magyarország már évekkel ezelőtt rendezett „az Európai Bizottsággal folytatott konstruktív párbeszéd keretében” (így az adatvédelem kérdéseit, a bírók nyugdíjazási folyamatát, vagy az alaptörvény-módosítást); illetve olyan ügyekkel foglalkozik, amik nem nem sértenek uniós jogokat sem; Utóbbiak között a szociális jogok, illetve a magyar munkanélküli járulékok ügyét említi az államtitkár.

Varga azt is cáfolni próbálja, hogy veszélyben lenne a magyar bíróságok függetlensége – itt arra hivatkozik, hogy Magyarország a középmezőnyhöz tartozik bírói testületek függetlenségét mérő uniós listán (Justice Scoarboard).

A levél egyértelműen kifejezi a magyar kormányzat sértettségét , amiért a LIBE-bizottság előtt nem kaptak elég teret saját álláspontjuk kifejtésére (. „Ilyen, komoly következményekkel járó jelentések nem alapulhatnak zárt ajtók mögött tartott szóbeli véleménycseréken, és egyéni politikai ambíciókon. (…) A hetes cikkely megindítása az „Audiatur et altera pars” (Hallgattassék meg a másik fél is”) elv figyelembe vétele nélkül súlyos, beláthatatlan következményekkel járhat, és gyengíti az EU egységét is” - figyelmeztetett Varga Judit.

Nem várták meg, de tudtak róla

Varga röviden kitér a napokban elfogadott „Stop Soros!”-törvénycsomagra , amit szerinte a magyar választói igényeknek megfelelően fogadtak el – és arra is kitér, hogy a déli határkerítés az Unió külső határát is védi. A Velencei Bizottság „Stop Soros!”-ról jelentése kapcsán röviden elismeri, hogy nem várták meg az anyagot, de – érvel Varga – a jelentés tartalmát már így is ismerték. Itt azt tartja fontosnak kiemelni, hogy az illegális bevándorlást támogató tevékenységek krimianalizálása a Bizottság szerint sem ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményébe.

Arról az államtitkár már szemérmesen hallgat, hogy az uniós testület egy az egyben visszavonatná a törvénypakkot, mivel az olyan tevékenységeket is elzárással büntet, amik nem segítik közvetlenül az illegális bevándorlást (például a határ megfigyelése, információs anyagok készítése).

Mint a LIBE hétfői állásfoglalásából kiderül, a bizottság tagjai közül senkit sem ijesztett vagy hatott meg Varga Judit levele. A LIBE nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést: az MTI összefoglalója szerint a hatvan tagú bizottságból 56-an szavaztak, 37-en a számos ponton módosított tervezet mellett voksoltak, 19-en ellene, senki nem tartózkodott.

A jelentésben számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták a alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is. A LIBE ráadásul egy néppárti szigorító javaslatot, az olasz Öt Csillag Mozgalom felvetését is elfogadta a jelentés részeként.

A Saergenti-anyag várhatóan szeptember 12-én kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz már a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

2018.06.26 18:00

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39