7-es cikkely - Levélben próbálta puhítani a kormány a LIBE tagjait

Publikálás dátuma
2018.06.26 18:00
Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár Forrás: kormany.hu
Számon kért, figyelmeztetett, kérlelt: az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár külön levélben próbálta megdolgozni az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának (LIBE) tagjait, hogy ne fogadják el a Sargentini-jelentést, ami utat nyitna a Magyarország uniós kizárása felé. Hiába.

Nyilvánosságra került egy minisztériumi levél, ami jól jelzi, hogy a kormány milyen diplomáciai háttérmunkával próbálta puhítani az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságát (LIBE) – hiába, hiszen a testület nagy többséggel elfogadta a magyar jogállamiság helyzetét elemző-kritizáló Sargentini- jelentést.

A levelet Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár küldte el a LIBE-tagoknak, később pedig Jávor Benedek EP-képviselő tette közzé a Facebookon.

 Forrás: kormany.hu

 Forrás: kormany.hu

Varga már az első bekezdésben jelzi aggodalmait, amiért a zöldpárti Judith Sargentini jelentésében a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását kéri a magyar állammal szemben,

„Magyarország mindig is jelezte, hogy kész az európai intézményekkel folytatott korrekt párbeszédre, és partner az EU-törvények kompatibilitásáról szóló vitákban is. Azt azonban visszautasítjuk, hogy eltérő politikai álláspontunkat úgy állítsák be, mintha alapvető fenyegetést jelentene a demokráciára és az Unió értékrendjére” - tiltakozik Varga, hogy aztán megmagyarázza bizonyítványunkat.

Az régen volt, és nem is úgy

Szerinte a Sargentini-jelentés olyan eseteket mutat be, amiket Magyarország már évekkel ezelőtt rendezett „az Európai Bizottsággal folytatott konstruktív párbeszéd keretében” (így az adatvédelem kérdéseit, a bírók nyugdíjazási folyamatát, vagy az alaptörvény-módosítást); illetve olyan ügyekkel foglalkozik, amik nem nem sértenek uniós jogokat sem; Utóbbiak között a szociális jogok, illetve a magyar munkanélküli járulékok ügyét említi az államtitkár.

Varga azt is cáfolni próbálja, hogy veszélyben lenne a magyar bíróságok függetlensége – itt arra hivatkozik, hogy Magyarország a középmezőnyhöz tartozik bírói testületek függetlenségét mérő uniós listán (Justice Scoarboard).

A levél egyértelműen kifejezi a magyar kormányzat sértettségét , amiért a LIBE-bizottság előtt nem kaptak elég teret saját álláspontjuk kifejtésére (. „Ilyen, komoly következményekkel járó jelentések nem alapulhatnak zárt ajtók mögött tartott szóbeli véleménycseréken, és egyéni politikai ambíciókon. (…) A hetes cikkely megindítása az „Audiatur et altera pars” (Hallgattassék meg a másik fél is”) elv figyelembe vétele nélkül súlyos, beláthatatlan következményekkel járhat, és gyengíti az EU egységét is” - figyelmeztetett Varga Judit.

Nem várták meg, de tudtak róla

Varga röviden kitér a napokban elfogadott „Stop Soros!”-törvénycsomagra , amit szerinte a magyar választói igényeknek megfelelően fogadtak el – és arra is kitér, hogy a déli határkerítés az Unió külső határát is védi. A Velencei Bizottság „Stop Soros!”-ról jelentése kapcsán röviden elismeri, hogy nem várták meg az anyagot, de – érvel Varga – a jelentés tartalmát már így is ismerték. Itt azt tartja fontosnak kiemelni, hogy az illegális bevándorlást támogató tevékenységek krimianalizálása a Bizottság szerint sem ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményébe.

Arról az államtitkár már szemérmesen hallgat, hogy az uniós testület egy az egyben visszavonatná a törvénypakkot, mivel az olyan tevékenységeket is elzárással büntet, amik nem segítik közvetlenül az illegális bevándorlást (például a határ megfigyelése, információs anyagok készítése).

Mint a LIBE hétfői állásfoglalásából kiderül, a bizottság tagjai közül senkit sem ijesztett vagy hatott meg Varga Judit levele. A LIBE nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést: az MTI összefoglalója szerint a hatvan tagú bizottságból 56-an szavaztak, 37-en a számos ponton módosított tervezet mellett voksoltak, 19-en ellene, senki nem tartózkodott.

A jelentésben számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták a alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is. A LIBE ráadásul egy néppárti szigorító javaslatot, az olasz Öt Csillag Mozgalom felvetését is elfogadta a jelentés részeként.

A Saergenti-anyag várhatóan szeptember 12-én kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz már a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Körberöhögték, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.