7-es cikkely - Levélben próbálta puhítani a kormány a LIBE tagjait

Publikálás dátuma
2018.06.26. 18:00
Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár Forrás: kormany.hu
Számon kért, figyelmeztetett, kérlelt: az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár külön levélben próbálta megdolgozni az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának (LIBE) tagjait, hogy ne fogadják el a Sargentini-jelentést, ami utat nyitna a Magyarország uniós kizárása felé. Hiába.

Nyilvánosságra került egy minisztériumi levél, ami jól jelzi, hogy a kormány milyen diplomáciai háttérmunkával próbálta puhítani az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságát (LIBE) – hiába, hiszen a testület nagy többséggel elfogadta a magyar jogállamiság helyzetét elemző-kritizáló Sargentini- jelentést.

A levelet Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár küldte el a LIBE-tagoknak, később pedig Jávor Benedek EP-képviselő tette közzé a Facebookon.

 Forrás: kormany.hu

 Forrás: kormany.hu

Varga már az első bekezdésben jelzi aggodalmait, amiért a zöldpárti Judith Sargentini jelentésében a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását kéri a magyar állammal szemben,

„Magyarország mindig is jelezte, hogy kész az európai intézményekkel folytatott korrekt párbeszédre, és partner az EU-törvények kompatibilitásáról szóló vitákban is. Azt azonban visszautasítjuk, hogy eltérő politikai álláspontunkat úgy állítsák be, mintha alapvető fenyegetést jelentene a demokráciára és az Unió értékrendjére” - tiltakozik Varga, hogy aztán megmagyarázza bizonyítványunkat.

Az régen volt, és nem is úgy

Szerinte a Sargentini-jelentés olyan eseteket mutat be, amiket Magyarország már évekkel ezelőtt rendezett „az Európai Bizottsággal folytatott konstruktív párbeszéd keretében” (így az adatvédelem kérdéseit, a bírók nyugdíjazási folyamatát, vagy az alaptörvény-módosítást); illetve olyan ügyekkel foglalkozik, amik nem nem sértenek uniós jogokat sem; Utóbbiak között a szociális jogok, illetve a magyar munkanélküli járulékok ügyét említi az államtitkár.

Varga azt is cáfolni próbálja, hogy veszélyben lenne a magyar bíróságok függetlensége – itt arra hivatkozik, hogy Magyarország a középmezőnyhöz tartozik bírói testületek függetlenségét mérő uniós listán (Justice Scoarboard).

A levél egyértelműen kifejezi a magyar kormányzat sértettségét , amiért a LIBE-bizottság előtt nem kaptak elég teret saját álláspontjuk kifejtésére (. „Ilyen, komoly következményekkel járó jelentések nem alapulhatnak zárt ajtók mögött tartott szóbeli véleménycseréken, és egyéni politikai ambíciókon. (…) A hetes cikkely megindítása az „Audiatur et altera pars” (Hallgattassék meg a másik fél is”) elv figyelembe vétele nélkül súlyos, beláthatatlan következményekkel járhat, és gyengíti az EU egységét is” - figyelmeztetett Varga Judit.

Nem várták meg, de tudtak róla

Varga röviden kitér a napokban elfogadott „Stop Soros!”-törvénycsomagra , amit szerinte a magyar választói igényeknek megfelelően fogadtak el – és arra is kitér, hogy a déli határkerítés az Unió külső határát is védi. A Velencei Bizottság „Stop Soros!”-ról jelentése kapcsán röviden elismeri, hogy nem várták meg az anyagot, de – érvel Varga – a jelentés tartalmát már így is ismerték. Itt azt tartja fontosnak kiemelni, hogy az illegális bevándorlást támogató tevékenységek krimianalizálása a Bizottság szerint sem ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményébe.

Arról az államtitkár már szemérmesen hallgat, hogy az uniós testület egy az egyben visszavonatná a törvénypakkot, mivel az olyan tevékenységeket is elzárással büntet, amik nem segítik közvetlenül az illegális bevándorlást (például a határ megfigyelése, információs anyagok készítése).

Mint a LIBE hétfői állásfoglalásából kiderül, a bizottság tagjai közül senkit sem ijesztett vagy hatott meg Varga Judit levele. A LIBE nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést: az MTI összefoglalója szerint a hatvan tagú bizottságból 56-an szavaztak, 37-en a számos ponton módosított tervezet mellett voksoltak, 19-en ellene, senki nem tartózkodott.

A jelentésben számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták a alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is. A LIBE ráadásul egy néppárti szigorító javaslatot, az olasz Öt Csillag Mozgalom felvetését is elfogadta a jelentés részeként.

A Saergenti-anyag várhatóan szeptember 12-én kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz már a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Szerző

Közel egymillióan vándoroltak ki az uniós csatlakozás óta

Publikálás dátuma
2018.06.26. 17:03
AFP fotók

Tragikus a legfrissebb becslés a külföldre vándorolt magyarok számáról: az OECD június 20-án napvilágot látott elemzése, az International Migration Outlook 2018 szerint 2006 és 2015 között évente átlagosan 65 ezer magyar próbált szerencsét a határokon túl, azaz 650 ezer honfitársunk távozott az országból. Az OECD szerint ez a szám 2016-ban újabb 85 ezerrel nőtt, s miután a publikált évtized előtt két évvel csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, s kezdődött meg a munkaerő külföldre áramlása, valamint a tavalyi évről még nincsenek hivatalos adatok, megállapítható, hogy az uniós csatlakozás óta cirka kilencszázezer-egymillió magyar hagyta el az országot.

A hazatérések száma sokkal nehezebben követhető és mérhető: a szakemberek szerint háromból két kivándorló marad tartósan idegenben, egy pedig belátható időn belül hazatér. A sokéves arányokat nézve nem tűnik légből kapottnak, hogy jelenleg nagyjából 600-650 ezer magyar és dolgozik Nyugat-Európában. Akiknek egy része még a hazai statisztikákban is szerepel, hiszen külföldön csak azok jelennek meg, akik bejelentett munkavállalóként, járulékfizetőként, esetleg ingatlantulajdonosként szerepelnek az adott befogadó országban. Csak viszonyításképpen: ugyanebben a tíz évben a régióban Romániából 3,3 millióan, Lengyelországból 2,8 millióan, Bulgáriából 890 ezren, Ukrajnából 850 ezren, Szerbiából 370 ezren, míg Horvátországból 290 ezren vándoroltak ki. Sokatmondó, hogy Csehországról és Szlovákiáról nincsenek ilyen sokkoló számok.

Az Eurostat adatai alapján a legtöbb magyar, nagyjából negyedmillió Nagy-Britanniába költözött ki, több mint 207 ezren Németországban, közel 80 ezren pedig Ausztriában keresik a boldogulásukat. tízezernél többen Hollandiában, tízezer körül pedig Írországban dolgoznak, míg 4-9 ezren Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában és Csehországban próbáltak szerencsét. Célországként az elmúlt időszakban Nagy-Britanniánál figyelhető meg némi csökkenés, vélhetően a Brexit kapcsán kialakult bizonytalanság miatt.

A tanulmány szerint a külföldre vándoroltak legnagyobb része a szolgáltató szektorban – a vendéglátó- és szállodaiparban – dolgozik, emellett az építő-, a gép- és a feldolgozóiparban akad rengeteg álláshely, ahol a magyarok el tudnak helyezkedni. Méghozzá sokan túlképzettként: a vendégmunkások kétharmada ugyanis alacsony vagy középszintű végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, nem ritkán felsőfokú képzettséggel. Vagyis például egyetemi diplomával mosogatnak.

Négy hónap alatt közel 19 ezres fogyás
Csökkent a születések és a halálozások száma áprilisban az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz viszonyítva, derült ki a KSH kedden közölt statisztikájából. Az év negyedik hónapjában 6711 gyermek született, ami 1,9 százalékkal kevesebb, mint 12 hónappal azelőtt, és 10.450-en haltak meg, mely 1,6 százaléknyi mérséklődés, vagyis egy hónap alatt 3797 főnyi volt a természetes fogyás Magyarországon. Az év első négy hónapjában a születések száma 1,7, míg a halálozásoké 4,4 százalékkal maradt el a 2017-es hasonló időszaktól, a természetes fogyás 18.936 főnyi volt.



Szerző

A CEU úgy megy Bécsbe, hogy közben Budapesten marad

Publikálás dátuma
2018.06.26. 16:10
Fotó: Népszava
A Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriuma jóváhagyta, hogy az intézmény a megszokott felvételi határidők szerint megkezdje a toborzást a 2019-20-as tanévre Budapestre – közölte az egyetem.

A közlemény szerint az új tanévre való jelentkezést annak figyelembevételével hirdették meg, hogy az egyetem teljesítette a magyar törvények által megszabott kötelezettségeit, miközben a kormányzat továbbra is elzárkózik a felsőoktatási törvény módosítása által teremtett helyzet rendezésétől.

Mint írták, a New York Állam Oktatási Hivatalának képviselőjétől származó, kedden nyilvánosságra hozott hivatalos levél megerősíti, hogy a CEU valóban felsőoktatási tevékenységet végez az államban, és így maradéktalanul megfelel „a lex CEU követelményeinek”. A CEU kuratóriuma jóváhagyta az egyetem New York-i oktatási programjainak bővítését és továbbfejlesztését is.

Összhangban azzal a ténnyel, hogy a CEU a múltban is működött párhuzamosan több kampuszon, az egyetem kuratóriuma idén márciusban egy bécsi kampusz létesítéséről döntött. A múlt hét végén tartott ülése jóváhagyta, hogy a CEU oktatási helyszínt béreljen egy, a célra alkalmas bécsi területen, és megkezdje a toborzást a városba a 2019-es tanévre – írták.

„A CEU örömmel fogadja a kuratórium világos üzenetét és kiállását az egyetem, Budapest és az akadémiai szabadság védelme mellett.” – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora.

„A magyar kormányzat több ízben is kijelentette, hogy amennyiben a CEU megfelel a törvényi előírásoknak, akkor kiszámítható feltételek mellett tovább működhet Magyarországon. Itt az ideje, hogy Magyarország a vállalásainak megfelelően cselekedjen.” – tette hozzá Leon Botstein, a CEU kuratórium elnöke.

A CEU magyarországi jövője több mint egy éve, a felsőoktatási törvény 2017 tavaszi módosítása óta bizonytalan: a kormány Soros- és világ-ellenes populista propaganda-hadjáratába jól illeszkedő, lex CEU-ként elhíresült törvényének első verziója első lépcsőben két feltételt szabott az egyetem működéséhez: hogy szinte irreális határidőn belül – 2017. december 31-ig – legyen az Egyesült Államokban is kampusza, illetve, hogy szülessen államközi megegyezés a működéséről.

Az előbbit sikeresen összehozta az egyetem, az utóbbiról pedig kiderült, hogy lehetetlen: az oktatási kérdéseket az Egyesült Államokban tagállami szinten szabályozzák. A kormány erről jó ideig nem vett tudomást. Végül csak megszületett Magyarország és New York állam megállapodása, de a dokumentumot aláírni még mindig nem hajlandó az Orbán-kormány.

A CEU-nak közben rengeteget árt a több mint egy éve tartó bizonytalanság, és hogy mindig nem tudja, indíthat-e kurzusokat három hónap múlva, szeptemberben. Közben Bécstől kapott egy meghívást az egyetem, megállapodott a város vezetésével egy kampusz nyitásáról, és - mint azt nemrég Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora nyilatkozta - ha nem rendeződik a Budapesti helyzet, egészében az osztrák fővárosba költözhet az egyetem.

Érdekesség, hogy az Európai Néppárt (EPP) is ahhoz kötötte a Fidesz további párttagságát, hogy hagyják Budapesten maradni a CEU-t. Feltételül szabták ugyanakkor azt is, hogy a kormány várja meg a "Stop Soros" elfogadásával a Velencei Bizottság állásfoglalását - ezt nem várta meg a Fidesz, aztán mégsem rúgta még ki az EPP.

Szerző
Frissítve: 2018.06.26. 17:51