Az ellenzék legnagyobb pártjának, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a bizalmatlansági indítványáról szavaz ma a román parlament. Ha csak valami rendkívüli nem történik, a Dancila-kormánynak nem kell aggódnia, hiszen az indítvány sikeréhez 234 szavazat szükséges, ám úgy tűnik, csupán 165-re számíthat a PNL. Az RMDSZ jelezte, nem támogatja az indítványt, mert a liberálisok sem kormányprogramot, sem kormányzati névsort nem mutattak be, így gyakorlatilag nincs is min elgondolkodnia a magyar képviseletnek. A jobboldali ellenzék, élén a PNL-lel, az utóbbi időben különben is többször támadta azzal a kormányt, hogy a magyaroknak kíván kedvezni egyes intézkedésével, s ezáltal veszélyezteti a román nemzetállam egységét, érdekeit. Az RMDSZ 30 voksa amúgy sem lenne elég a kormánybuktatáshoz.
A romániai magyar közösség a kérdésben ugyanolyan megosztott, mint a teljes román társadalom. Főképp értelmiségi, nagyvárosi közegben rendkívül népszerűtlen, hogy az RMDSZ támogatta az igazságügyi törvények módosítását és az is, hogy nem hajlandó a szociáldemokrata PSD-kormány megbuktatására voksolni.
A módosításokkal időben egybeesett az is, hogy Liviu Dragnea PSD-elnököt, akinek már van egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetése, első fokon egy másik perben hivatali visszaélésre való felbujtásért letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az ellenzék és Klaus Johannis államfő is lemondását követeli, mint ahogy az ország nagyvárosaiban már egy hete mindennap tüntetők is. A tiltakozókhoz az erdélyi városokban magyarok is csatlakoznak, az RMDSZ egykori egyik legnépszerűbb politikusa, Eckstein-Kovács Péter egy kolozsvári tüntetésen vasárnap bejelentette, kilép a szervezetből.
Mára mindkét tábor országos tüntetést jelentett be. Nem valószínű, hogy a kormányzat mellett demonstrálók között feltűnnének magyarok, az ellenzékiben annál inkább.
Az, hogy melyik oldalon van az igazság, nem annyira egyértelmű, amilyennek látszik. Az igazságügyi törvények módosítása évek óta húzódik Romániában, a folyamatot 2017 február eleje óta rendszeres utcai tüntetések kísérik. A viszály oka, dióhéjban, az, hogy az ellenzék és a tiltakozók szerint a PSD-ALDE többség reformigyekezete nem szól másról, mint saját bűnöző-korrupt politikusaik védelméről, míg a kormánytöbbség és a koalíciót kívülről támogató RMDSZ szerint viszont a jogállam visszaállításáról.
A valóság a köztes térben rejtőzik. Az Európa-szerte hivatkozási mintaként kezelt román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ténykedése egy tényleges jogállamban aligha lenne elfogadható. A korrupcióért elítélt politikusok többsége a PSD-ből került ki, amit a szociáldemokraták azzal magyaráznak, hogy Traian Basescu elnöksége idején kezdődött el ellenük a politikai boszorkányüldözés, a DNA pedig az elnök és a mögötte szerveződött – általuk mélyállamnak nevezett –, a titkosszolgálatokkal összefonódó ügyészség által uralt átláthatatlan struktúra végrehajtó eszköze. A másik oldalon viszont hiszik, hogy a korruptak a baloldalon vannak, az igazságszolgáltatás független, és épp ennek felszámolására törekszik a balközép kormány. Tény, hogy a jobboldalon viszonylag kevés politikus akadt a DNA horgára, és azok is elsősorban azok közül kerültek ki, akik akkoriban Basescu pártjának belső ellenzékét képezték.
Hogy valóban szelektíven és politikailag irányítottan működött-e mindeddig a román igazságszolgáltatás, nehéz objektíven megítélni. Sok valós korrupciós eset lepleződött le, sok korrupt személy került jogosan rács mögé. Viszont az is tény, hogy elég sokan megkérdőjelezhető eljárások és bizonyítékok – egyebek között kétes jogosságú titkosszolgálati lehallgatások – alapján kaptak letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetést. Mint ahogy az is igaz, hogy az ártatlanság vélelme teljes mértékben megszűnt Romániában, mind a tiltakozók, mind a média már a bűnüldöző hatóság által megfogalmazott, és érdekes módon mindig előre kiszivárogtatott, sok esetben a bíróságon meg nem álló vád alapján bűnösnek tekinti a gyanúsítottat. Az igazságügyi törvények mostani módosításával többek között több uniós irányelvet is beemelt a parlamenti többség: az ártatlanság vélelméről, a saját perben való részvétel jogáról, illetve a kiterjesztett vagyonelkobzási eljárásról szólót. Ezt is azonban kizárólag Liviu Dragnea mentségére szolgáló passzusként értelmezik a tiltakozók, mivel a PSD pártelnök az ártatlanság vélelmére hivatkozva nem hajlandó lemondani politikai tisztségeiről az újabb, még nem jogerős ítélete miatt.
A módosítások a normalitás biztosítását jelentenék, ha egyértelmű lenne a helyzet Romániában. Nem használhatók például bizonyítékként a lehallgatásokból kiragadott, érthetetlen mondatok, kézzelfogható bizonyíték nélkül a gyanúsítottat nem lehet előzetesbe helyezni, kellő indok nélkül a nyomozóhatóság nem tilthatja meg, hogy gyanúsított bemenjen munkahelyére. Csakhogy létezik például egy olyan módosítás is, ami előírja, hogy perújrafelvételt eredményez, ha nem az ítéletet meghozó bíró írta alá az indoklást. Ez a kitétel elvben megakadályozza, hogy bármilyen felső-külső nyomásra félreállítsanak nem tetsző ítéleteket hozó bírákat, a gyakorlatban viszont azt is jelenti, hogy perújrafelvétel következhet Dragnea első, jogerősen három év felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult perében. A PSD-vezér ezen ítélet miatt nem lehet kormányfő, noha igencsak szeretne. Ez többek között abból is kiderült, hogy a 2016 decemberi választások óta két saját miniszterelnököt buktatott meg pártja, akikről hamar kiderült, hogy nem hajlandók Dragnea bábjaként kormányozni.
A romániai kusza helyzet megértéséhez még egyetlen adalék: Dragnea és az általa vezetett szociáldemokraták az ellenük irányuló tüntetések és európai bírálatok mögött Soros Györgyöt és az általa támogatott szervezeteket „azonosították". A román baloldali vezér már egészen olajozottan sorosozik.
