Cafeteria - Varga szerint még nincs lefutva a módosítás

Publikálás dátuma
2018.06.26 20:40
Ötletelés - A Varga Mihály vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács már az előző ciklusban is működött, kevés eredménnyel - MTI
Fotó: /
A kormány a parlamenti vita eredményétől teszi függővé, hogy miképpen változtatnak a béren kívüli juttatások rendszerén - lehet, hogy engednek.

A parlamenti vita során még módosulhat a béren kívüli juttatások - közismert nevén a cafeteria - átalakításáról szóló javaslat - mondta kedden, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón Varga Mihály. A pénzügyminiszter érdemként könyvelte el, hogy a most még 11 szolgáltatásnál, illetve támogatásnál igénybe vehető béren kívüli támogatás összege 2019 januárjától a jelentős korlátozás ellenére sem csökken. Arra azonban nem adott választ, hogy az államigazgatásban dolgozók számára nyújtott cafeteria maximális kerete miért alacsonyabb, évi 200 ezer forint, míg a többi dolgozónál ez 450 ezer forint. Lényegében csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) marad meg, amelyet vendéglátó- és szálláshelyeken, s egyéb rekreációs területeken lehet igénybe venni. A miniszter állítása szerint a béresített cafeteria esetén sem nő a 37 százalékos adóteher. Ezt a szakszervezetek cáfolják, úgy vélik, hogy a béresített cafeteriával a magasabb adó miatt mindenképpen rosszul járnak a dolgozók. A tájékoztatón ugyancsak résztvevő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyetértett a kormány intézkedésével, ő a "többes pénzrendszer" (a készpénz mellett az utalványok is) alkalmazásában lát veszélyeket. Az adható béren kívüli juttatások összegét viszont növelné a kamarai vezető, egyúttal felemelné a nyújtható keret mértékét az államigazgatásban. A kisebb vállalkozások harmada ugyanakkor nem ad cafeteriát dolgozóinak - tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a parlamenti vita során nem zárkóznak el a munkaadók és munkavállalók észrevételeinek figyelembevételétől. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum hétfői ülésén azonban egyelőre nem közeledtek az álláspontok a kormány és a cafeteria tekintetében egy oldalon álló munkáltatói és munkavállalói szervezetek, a tervezettnél több cafeteria-elem megtartását hangoztató álláspontja között. A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetői tárgyalást kezdeményeztek a parlamenti pártok frakcióival arról, hogy ha a cafeteriát béresítik, akkor ezt felbruttósítva tegyék. Szándékuk szerint képviselőket is felkérnek, hogy nyújtsanak be ilyen szellemű módosító javaslatokat a törvénytervezethez.

A versenyképesség javítására adandó kormányzati válaszra még várni kell - tudtuk meg a pénzügyminisztertől. Egyelőre az MKIK javaslatát vitatta meg a tanács, majd az innovációs miniszter, illetve a jegybank csomagja következik, s ezeket "összegyúrva" viszik majd a javaslatcsomagot július első felében a kormány elé. Varga Mihály jelezte, hogy az egyre aggasztóbb munkaerőgondok orvoslására már augusztusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályát átszervezik, ahol új módszereket kívánnak alkalmazni, hogy az inaktívak, a közfoglalkoztatásban lévők foglalkoztatását, a munkaerőpiacra való újbóli belépését segítsék. Ha a módszer beválik, akkor azt 2019 első felében az egész országra kiterjesztik. A szomszédos országok munkaerőtartalékai is kimerültek - tette hozzá Parragh László.

Adóval védett népegészség
A népegészségügyi termékadó (neta) jövő évi 20 százalékos emelésénél számításba vették-e azt, hogy ezzel - a fogyasztók terheinek növekedése mellett - az érintett cégek versenyképességét is rontják - tette fel a kérdést a pénzügyminiszternek a Népszava. Mint közismert, a neta érinti a cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok körét. A kormány pedig milliárdokkal támogatta egy új izocukorgyár létrejöttét. Az már csak az adókivetés jogosságát megkérdőjelező érdekesség, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint a neta pozitív hatása (só, cukor) az élelmiszerfogyasztás átterelésében nem kimutatható. A miniszter szerint az izocukorgyár működésében nem okoz zavart a magasabb neta-kulcs, mert exportban is reménykedhetnek, emellett a kozmetikai és a gyógyszeripar is felhasználójuk, amely termékekre nem vonatkozik a megemelt adó.



Szerző
2018.06.26 20:40

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Nagy a kereslet a lakások iránt, de csak hitelből telik rá

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:14
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kiugró emelkedéssel nyitotta az évet a lakáspiac: a kereslet jelentősen erősödött az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Eszerint a magánszemélyek által kínált eladó lakások iránti érdeklődések száma 84 százalékkal nőtt, az ingatlanközvetítők pedig másfélszer annyi érdeklődőről számoltak be. A kiadó lakásokat több mint kétszer annyian keresik, mint tavaly ilyenkor. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások iránti fokozott érdeklődés több dolognak is köszönhető. Januárban egyrészt szokásos a most is tapasztalt megugrás, tavaly ugyanakkor visszafogottabban indult az év, így a növekedés most látványosabb. A kereslet felfutásához ugyanakkor nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a vevők a további áremelkedésre számítva mielőbb szeretnék megtalálni a következő lakásukat vagy házukat. A kínálat viszont egyelőre nem bővül.    A fokozódó kereslet és a lakások folyamatos drágulása azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen ingatlant bármilyen áron lehet értékesíteni, egy túlárazott ingatlan esetében hónapokat csúszhat az eladás – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt hat hónap adatai alapján a lakóingatlanok értékesítése Budapesten átlagosan 80 napot vett igénybe, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 113 napot. A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, vidéken viszont a kedvezőbb árfekvésű ingatlanok miatt érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – ezt már a Duna House közölte saját Hitelcentrumának adatai alapján. Eszerint Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, vidéken viszont csak a hitelügyletek 13-20 százaléka haladja meg ezt az összeget; itt a legtöbben 5-10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek. 
Szerző
2019.01.23 21:14
Frissítve: 2019.01.23 21:15