GKI: a kormánynak szüksége van az Unióra

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:24
Illusztráció/AFP fotó

A nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége magában hordja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítésének lehetőségét olvasható a GKI Zrt. most megjelent, idei második rövid távú elemzésében. Az új kormány a sokféle – egyébként valós szakmai és politikai indokolást nem tartalmazó - szervezeti-személyi változtatás ellenére nem mutat lényegi átalakulást. Érdemben nem változott a rendkívül centralizált, ugyanakkor kusza, lojalitás- és ellenőrzés-centrikus, nem pedig szakmai alapú államigazgatás. A GKI megítélése szerint a kormánynak nem célja az Európai Unió elhagyása – az hatalmas veszteségeket okozna és a lakossági felmérések szerint sem lenne népszerű -, de a lehetséges maximumig törekszik szuverenitása, valójában egy szűk politikai-gazdasági elit rövidtávú, főleg belpolitikai érdekeinek képviseletére. Az Unión belüli együttműködés elmélyítését akadályozni tudó pozícióját az erős európai közösségben nem érdekelt orosz, kínai és amerikai kapcsolatok során is értékként igyekeznek felmutatni.

Forrás: Orbán Viktor/Facebook

Forrás: Orbán Viktor/Facebook

A jövőt illetően úgy látják a GKI kutatói, hogy a világgazdasági folyamatok romlása, az Európai Unióval való viszony éleződése, az uniós támogatások 2020 után jelentős, akár 20-30 százalékos csökkenése, az államháztartási hiány mérséklésének a Brüsszel által is követelt szükségessége és a tartósan gyenge versenyképesség nagy kihívást jelent a politika fenntarthatóságával kapcsolatban. A vállalati és lakossági hitelfelvétel drasztikus ösztönzésének ötlete - a versenypiaci viszonyok megerősítése helyett - inkább új problémának, semmint megoldásnak látszik. A kormányfő által igényelt, tartósan 4 százalék feletti növekedés - a GKI megítélése szerint a beszűkülő uniós forrásokra adott voluntarista válasz. A gazdaságpolitika célrendszerében júniusban bekövetkezett változás – az erőltetett növekedéssel szemben az egyensúlyi viszonyok középpontba állítása – e kihívásokra adott részleges, de a magyar modell lényegét, s így növekedési képességét nem érintő válasznak tekinthető.

Szerző

Kárvalottá vált az állami vagyonkezelő

Nem kevesebb mint 70 állami vállalat esetében törölte az eddig az állami cégek központi tulajdonosának számító állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonosi joggyakorlói besorolását Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Magyar Közlönyben megjelent első rendelete. Bár az irat a 123 tételes listán csak az új tulajdonosi joggyakorlót tünteti fel, az Opten cégadatbázisban még a jelenlegi joggyakorló szerepel. Eszerint az MNV-től az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül 27 művészeti és egészségügyi társaság – így a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház vagy a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi nonprofit cég – joga, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nyolc, főként rabokat foglalkoztató céget vesz át tőlük, az új Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) köre hat társasággal bővül, de az MNV kontójára gyarapszik a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a honvédelmi tárca, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és néhány egyetem is. A lista legnagyobb kárvallottja egyértelműen az MNV, amihez nem kerül semmi. A változás erősíti azokat a – lapunknak korábban kormányközelről cáfolt – értesüléseket, miszerint Orbán Viktor a nemzeti vagyonért felelős tárca nélkül poszt révén a központi vagyonkezelő társaság megszüntetését tervezi.

Mindemellett más változások is felfedezhetőek. A tulajdonosi joggyakorlás tekintetében 14 társaság a megszűnő nemzeti fejlesztési tárcától a nemzeti vagyonminiszterhez, három cég az ITM-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökség a Miniszterelnöki Kabinetirodához, a Zalaegerszegi önvezető-tesztpálya a Pénzügyminisztérium (PM)-előd nemzetgazdasági tárcától az ITM-hez, a Miniszterelnökségtől három kastély a Miniszterelnöki Kabinetirodához, az ÉMI az ITM-hez, a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztő az új paksi blokkokért felelős tárca nélküli miniszterhez került, az NFFKÜ - Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség tulajdonosi jogait pedig a Széchenyi Programiroda helyett az – MNV-től egyszersmind az ITM-hez kerülő - Új Világ Nonprofit Kft. veheti át.

Szerző
Témák

Cafeteria - Varga szerint még nincs lefutva a módosítás

Publikálás dátuma
2018.06.26. 20:40
Ötletelés - A Varga Mihály vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács már az előző ciklusban is működött, kevés eredménnyel - MTI
A kormány a parlamenti vita eredményétől teszi függővé, hogy miképpen változtatnak a béren kívüli juttatások rendszerén - lehet, hogy engednek.

A parlamenti vita során még módosulhat a béren kívüli juttatások - közismert nevén a cafeteria - átalakításáról szóló javaslat - mondta kedden, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón Varga Mihály. A pénzügyminiszter érdemként könyvelte el, hogy a most még 11 szolgáltatásnál, illetve támogatásnál igénybe vehető béren kívüli támogatás összege 2019 januárjától a jelentős korlátozás ellenére sem csökken. Arra azonban nem adott választ, hogy az államigazgatásban dolgozók számára nyújtott cafeteria maximális kerete miért alacsonyabb, évi 200 ezer forint, míg a többi dolgozónál ez 450 ezer forint. Lényegében csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) marad meg, amelyet vendéglátó- és szálláshelyeken, s egyéb rekreációs területeken lehet igénybe venni. A miniszter állítása szerint a béresített cafeteria esetén sem nő a 37 százalékos adóteher. Ezt a szakszervezetek cáfolják, úgy vélik, hogy a béresített cafeteriával a magasabb adó miatt mindenképpen rosszul járnak a dolgozók. A tájékoztatón ugyancsak résztvevő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyetértett a kormány intézkedésével, ő a "többes pénzrendszer" (a készpénz mellett az utalványok is) alkalmazásában lát veszélyeket. Az adható béren kívüli juttatások összegét viszont növelné a kamarai vezető, egyúttal felemelné a nyújtható keret mértékét az államigazgatásban. A kisebb vállalkozások harmada ugyanakkor nem ad cafeteriát dolgozóinak - tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a parlamenti vita során nem zárkóznak el a munkaadók és munkavállalók észrevételeinek figyelembevételétől. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum hétfői ülésén azonban egyelőre nem közeledtek az álláspontok a kormány és a cafeteria tekintetében egy oldalon álló munkáltatói és munkavállalói szervezetek, a tervezettnél több cafeteria-elem megtartását hangoztató álláspontja között. A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetői tárgyalást kezdeményeztek a parlamenti pártok frakcióival arról, hogy ha a cafeteriát béresítik, akkor ezt felbruttósítva tegyék. Szándékuk szerint képviselőket is felkérnek, hogy nyújtsanak be ilyen szellemű módosító javaslatokat a törvénytervezethez.

A versenyképesség javítására adandó kormányzati válaszra még várni kell - tudtuk meg a pénzügyminisztertől. Egyelőre az MKIK javaslatát vitatta meg a tanács, majd az innovációs miniszter, illetve a jegybank csomagja következik, s ezeket "összegyúrva" viszik majd a javaslatcsomagot július első felében a kormány elé. Varga Mihály jelezte, hogy az egyre aggasztóbb munkaerőgondok orvoslására már augusztusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályát átszervezik, ahol új módszereket kívánnak alkalmazni, hogy az inaktívak, a közfoglalkoztatásban lévők foglalkoztatását, a munkaerőpiacra való újbóli belépését segítsék. Ha a módszer beválik, akkor azt 2019 első felében az egész országra kiterjesztik. A szomszédos országok munkaerőtartalékai is kimerültek - tette hozzá Parragh László.

Adóval védett népegészség
A népegészségügyi termékadó (neta) jövő évi 20 százalékos emelésénél számításba vették-e azt, hogy ezzel - a fogyasztók terheinek növekedése mellett - az érintett cégek versenyképességét is rontják - tette fel a kérdést a pénzügyminiszternek a Népszava. Mint közismert, a neta érinti a cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok körét. A kormány pedig milliárdokkal támogatta egy új izocukorgyár létrejöttét. Az már csak az adókivetés jogosságát megkérdőjelező érdekesség, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint a neta pozitív hatása (só, cukor) az élelmiszerfogyasztás átterelésében nem kimutatható. A miniszter szerint az izocukorgyár működésében nem okoz zavart a magasabb neta-kulcs, mert exportban is reménykedhetnek, emellett a kozmetikai és a gyógyszeripar is felhasználójuk, amely termékekre nem vonatkozik a megemelt adó.



Szerző