Elrabolt újszülöttek - Egy 85 éves spanyol nőgyógyász a bíróság előtt

Publikálás dátuma
2018.06.26. 21:00
Illusztráció/AFP fotó
Megkezdődött Spanyolországban kedden a 85 éves Eduardo Vela nőgyógyász pere, akit azzal vádolnak, hogy segédkezett egy újszülött elrablásában 49 évvel ezelőtt. A Franco-diktatúra idején több százezer hasonló eset történhetett, de ez az első ügy, amely eljutott a bíróságra - informál az MTI.

Az orvos tagadja, hogy annak idején közreműködött az újszülött ellopásában. "Senkinek nem adtam semmilyen kislányt" - mondta Eduardo Vela, aki a kérdések többségére azt válaszolta, hogy nem emlékszik. 

AFP fotó

AFP fotó

Az idős férfi Inés Madrigal ügyében állt bíróság elé. Az 1969-ben született nőt örökbe fogadták. Nevelőanyja pedig a nőgyógyászt nevezte meg mint akitől "ajándékba kapta" a kislányt, miután saját gyermeke nem lehetett. A bíróságon Eduardo Vela nem ismerte el, hogy az ő aláírása szerepel Inés Madrigal születési anyakönyvi kivonatán, noha egy korábbi vallomásában épp ennek ellenkezőjét mondta. Az idős férfi rossz egészségi állapotára hivatkozva védője igyekezett elkerülni, hogy bíróság elé állítsák, de az orvosszakértő vizsgálata után mégis megtartották a tárgyalást. Inés Madrigal a bíróságon felidézte, hogy nevelőanyja - aki két éve elhunyt - szerint Vela azt mondta neki: szimuláljon terhességet és tömje ki párnákkal a ruháját.

A nő a bíróságra érkezésekor újságíróknak azt mondta: nem számít arra, hogy az eljárás során kiderül, kik a biológiai szülei, viszont itt nem csak róla van szó, mert mindenki tudja, hogy ez elterjedt gyakorlat volt Spanyolországban. A bíróság épületénél többtucatnyi tüntető gyűlt össze, kezükön sárga kesztyűt viselve, amelyet mozgalmuk jelképeként választottak. Olyan áldozatok, akik állítják: szülés után lopták el csecsemőjüket a kórház közreműködésével, nekik pedig azt mondták, hogy a gyerekek halva születtek vagy fertőzésben haltak meg miután a világra jöttek.

"Igazságot!", "Elrabolták a gyerekeinket, hol vannak?" - írták a transzparensekre. "Bűnöző" - kiabálták az autó után, amelyben a bíróságról távozó vádlott ült, akire az ügyészség 11 éves börtönbüntetést kért. A megmozduláson ott volt több, az áldozatokat képviselő szervezet is, amelyek adatai szerint mintegy kétezer hasonló ügyben fordultak már Spanyolországban bírósághoz, ám ezek 90 százalékát elutasították. A madridi nőgyógyász ügye az első, amely eljutott a bírósági tárgyalásig.
Az érdekképviseletek számításai szerint összesen több százezer olyan gyerek lehet, akit ilyen módon elszakítottak szüleiktől a Franco-diktatúra (1939-1975) alatt, és az azt követő években.

Kezdetben politikai szempontok szerint, a rezsim számára ideológiailag megfelelő, gyermektelen családok kapták meg a politikai foglyok vagy a rendszer ellenségeinek bélyegzett családok gyerekeit. Később pedig már erkölcsi indokokra hivatkozva, például nem házas, egyedülálló anyáktól is elvettek gyerekeket. Mindezt gyakorta az egyház, papok, apácák közreműködésével, akik meg voltak győződve arról, hogy ezzel a gyerekek érdekeit szolgálják.

Az első évtizedekben anyagi ellentételezés nélkül zajlottak az ügyletek, később azonban már pénzért kínálták a gyerekeket.
Az időszakot kutató spanyol történészek szerint ez játszhatott szerepet abban, hogy ez gyakorlat a diktatúra bukása után még sokáig fennmaradt.

Szerző

Merkel nem remél teljes megállapodást az EU-csúcson

Publikálás dátuma
2018.06.26. 19:43
FOTÓ: Dursun Aydemir / ANADOLU /AFP
Nem remélhető, hogy az uniós országok megegyeznek a hét második felében Brüsszelben az európai menekültügy teljes újraszabályozásában – véli a német kancellár.

Angela Merkel Pedro Sánchez spanyol kormányfővel, majd Donald Tuskkal, az EU-országok csúcsvezetőit tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak az elnökével folytatott megbeszélést Berlinben. Tusk azt javasolta a csütörtök-pénteki EU-csúcsra szóló meghívójában, hogy a tengeren kimentett illegális migránsokat valahol az unió területén kívül helyezzék el átmenetileg, amíg egyenként ki nem vizsgálják az ügyüket. Ilyen helyszínt azonban még nem sikerült találni.

Merkellel való találkozója után a spanyol miniszterelnök kiemelte, hogy országába az idén eddig az egy évvel korábbinál 64 százalékkal több menedékkérő érkezett, 2017-ben pedig 100 százalékos növekedést regisztráltak az előző évhez képest. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország szorosan együttműködik Németországgal, de a terhek megosztásán alapuló, közös európai megoldást tart szükségesnek.

Kedden este a berlini kancellári hivatalban a német kormánypártok vezetői, valamint parlamenti frakcióvezetőik kezdtek tanácskozást arról, mennyire tart össze, működőképes-e még egyáltalán a koalíció, amelyen belül ezúttal – felettébb szokatlan módon – nem a jobbközép, keresztény uniópártok és a szociáldemokraták között, hanem a két uniópárt – a CDU és a bajor CSU – között húzódik a fő törésvonal, elsősorban a migrációs politika kérdésében. A tanácskozásról eziáig nem lehetett megtudni semmi érdemlegeset.

A vita lényege, hogy Horst Seehofer, aki a CSU képviseletében a német belügyi tárcát irányítja, el akarja rendelni azoknak a migránsoknak a visszaküldését a német határról, akiket menedékkérőként vagy valamilyen más minőségben egy másik uniós országban már regisztráltak.

Merkel azzal érvel, hogy ha ezt a gyakorlatot Németország egyoldalúan vezetné be, akkor az problémákat okozna a szomszédokkal és aláásná az EU-n belüli szolidaritást – ami egyébként sem mondható kimagaslónak, hiszen több tagország megtagadja a menedékkérők egy részének kvóta szerinti átvételét, a Földközi-tengeren pedig immár egymást érik azok a reménytelenül bolyongó menekültmentő hajók, amelyeket egyetlen európai kikötőben sem akarnak befogadni.

A kancellár úgymond „európai megoldásra”, az egész migrációs és menekültügyi szabályozás átfogó reformjára törekedne, de számára is nyilvánvaló, hogy ez egyelőre kivitelezhetetlen. Köztes megoldás lehet a két- vagy többoldalú megállapodás Németország és egyes partnerállamok között.

A csütörtökön és pénteken tartandó EU-csúcs előtt tartottak vasárnap Brüsszelben egy előzetes „minicsúcsot” a migráció témájában 16 uniós tagállam részvételével. Ott elvben készségüket hangoztatták az ellenőrzés szigorítására, de konkrét döntéseket nem hoztak.

Seehofer még a keddi Süddeutsche Zeitungban megjelent nyilatkozatában is úgy vélekedett, hogy lehet találni európai megoldást a problémára. A belügyminiszter azonban nem adta fel azt a véleményét, hogy szükség esetén Németországnak egyoldalú alapon is lépnie kell.

Nem bíznak Seehoferben
Berlinben egyelőre mindenki bizonytalan annak kapcsán, várható-e megoldás. A német fővárosban jártunkkor az volt az általános vélemény, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke teljesen kiszámíthatatlan, s képes akár felrobbantani a nagykoalíciót. Berlinben láthatóan nem sokan rokonszenveznek a CSU elnökével, egyfajta veszélyes bohócnak tartják. Akadnak azonban, akik úgy vélik, nem is Seehofer jelenti az igazi problémát, hanem Markus Söder bajor kormányfő, aki populista szólamaival Angela Merkel ellen fordította a keresztényszociálisok elnökét.
A cél nyilvánvaló a CDU részéről: a radikális menekültpolitikával kifogni a szelet a közelgő, októberben esedékes bajor tartományi választás előtt a szélsőjobboldali Alternatíva (AfD) vitorlájából. Berlinben nincsenek meggyőződve a stratégia sikeréről, s a felmérések sem ezt erősítik. Bajorországban ugyanis 40 százalékra csökkent a CDU népszerűsége, ami két százalékkal kevesebb, mint februárban és majdnem nyolccal az előző, 2013-as tartományi voksoláshoz képest. (Rónay Tamás, Berlin)

Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták volt vezetője, aki alkancellár is volt Merkel mellett, a dpa német hírügynökségnek adott nyilatkozatában „elmebajnak” minősítette, hogy a CDU és a CSU emiatt olyan vitába keveredett egymással, ami kérdésessé teszi a berlini kormánykoalíció fennmaradását is. Gabriel szerint mindkét félnek van valamennyi igaza, szigorítani kell az ellenőrzést, de a partnerállamokkal egyetértésben.

A CSU-nak az a jelszava, hogy „Bajorország az első” – emlékeztetett Gabriel, és megjegyezte: ez kockázatos, és a CSU-nak nem fogják megköszönni, ha szétveri a kormányt, és káoszba taszítja Németországot, valamint Európát.

Hamarosan partot érhetnek a Lifeline utasai
„Európai megoldás” körvonalazódik a tengeren sodródó, menekülteket szállító Lifeline segélyhajó ügyében. Az AFP hírügynökség a francia kormány szóvivőjének nyilatkozatára hivatkozva kedden azt írta, hogy a 234 embert szállító német segélyhajó esetleg Máltán köthet ki. A Lifeline múlt hét csütörtökön mentette ki a Földközi-tengeren rekedt menekülteket, köztük gyerekeket és terhes nőket.



 

Szerző
Témák
EU-csúcs Merkel

Közös európai hadsereg létrehozásáról döntöttek

Publikálás dátuma
2018.06.26. 19:31
Védelmi miniszterek Luxemburgban az európai hadsereg szándéknyilatkozatának aláírásakor - a képen Ursula von der Leyen. Fotó: JO
Kilenc európai ország védelmi minisztere írt alá megállapodást közös katonai erő létrehozásáról hétfőn Luxemburgban - írja az Euronews.

Az "Európai Intervenciós Kezdeményezés" elnevezésű fegyveres erő megalakulását Franciaország kezdeményezte. A francia köztársasági elnök már tavaly szeptemberben a haderő felállítását sürgette.

Most kilenc ország írta alá a szándéknyilatkozatot: Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Portugália és Spanyolország. Hónapokig folytak a tárgyalások Berlin és Párizs között.

"Ez a hasonló gondolkodású országok fórumának létrehozásáról szól" - nyilatkozta a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen. A cél az, hogy ez a hadtest készen álljon az európai határok közelében kialakuló konfliktusok gyors kezelésére a NATO vagy az Egyesült Államok közreműködése nélkül.

Szerző