Kárvalottá vált az állami vagyonkezelő

Nem kevesebb mint 70 állami vállalat esetében törölte az eddig az állami cégek központi tulajdonosának számító állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonosi joggyakorlói besorolását Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Magyar Közlönyben megjelent első rendelete. Bár az irat a 123 tételes listán csak az új tulajdonosi joggyakorlót tünteti fel, az Opten cégadatbázisban még a jelenlegi joggyakorló szerepel. Eszerint az MNV-től az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül 27 művészeti és egészségügyi társaság – így a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház vagy a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi nonprofit cég – joga, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nyolc, főként rabokat foglalkoztató céget vesz át tőlük, az új Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) köre hat társasággal bővül, de az MNV kontójára gyarapszik a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a honvédelmi tárca, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és néhány egyetem is. A lista legnagyobb kárvallottja egyértelműen az MNV, amihez nem kerül semmi. A változás erősíti azokat a – lapunknak korábban kormányközelről cáfolt – értesüléseket, miszerint Orbán Viktor a nemzeti vagyonért felelős tárca nélkül poszt révén a központi vagyonkezelő társaság megszüntetését tervezi.

Mindemellett más változások is felfedezhetőek. A tulajdonosi joggyakorlás tekintetében 14 társaság a megszűnő nemzeti fejlesztési tárcától a nemzeti vagyonminiszterhez, három cég az ITM-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökség a Miniszterelnöki Kabinetirodához, a Zalaegerszegi önvezető-tesztpálya a Pénzügyminisztérium (PM)-előd nemzetgazdasági tárcától az ITM-hez, a Miniszterelnökségtől három kastély a Miniszterelnöki Kabinetirodához, az ÉMI az ITM-hez, a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztő az új paksi blokkokért felelős tárca nélküli miniszterhez került, az NFFKÜ - Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség tulajdonosi jogait pedig a Széchenyi Programiroda helyett az – MNV-től egyszersmind az ITM-hez kerülő - Új Világ Nonprofit Kft. veheti át.

Szerző
Témák

Cafeteria - Varga szerint még nincs lefutva a módosítás

Publikálás dátuma
2018.06.26. 20:40
Ötletelés - A Varga Mihály vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács már az előző ciklusban is működött, kevés eredménnyel - MTI
A kormány a parlamenti vita eredményétől teszi függővé, hogy miképpen változtatnak a béren kívüli juttatások rendszerén - lehet, hogy engednek.

A parlamenti vita során még módosulhat a béren kívüli juttatások - közismert nevén a cafeteria - átalakításáról szóló javaslat - mondta kedden, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón Varga Mihály. A pénzügyminiszter érdemként könyvelte el, hogy a most még 11 szolgáltatásnál, illetve támogatásnál igénybe vehető béren kívüli támogatás összege 2019 januárjától a jelentős korlátozás ellenére sem csökken. Arra azonban nem adott választ, hogy az államigazgatásban dolgozók számára nyújtott cafeteria maximális kerete miért alacsonyabb, évi 200 ezer forint, míg a többi dolgozónál ez 450 ezer forint. Lényegében csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) marad meg, amelyet vendéglátó- és szálláshelyeken, s egyéb rekreációs területeken lehet igénybe venni. A miniszter állítása szerint a béresített cafeteria esetén sem nő a 37 százalékos adóteher. Ezt a szakszervezetek cáfolják, úgy vélik, hogy a béresített cafeteriával a magasabb adó miatt mindenképpen rosszul járnak a dolgozók. A tájékoztatón ugyancsak résztvevő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyetértett a kormány intézkedésével, ő a "többes pénzrendszer" (a készpénz mellett az utalványok is) alkalmazásában lát veszélyeket. Az adható béren kívüli juttatások összegét viszont növelné a kamarai vezető, egyúttal felemelné a nyújtható keret mértékét az államigazgatásban. A kisebb vállalkozások harmada ugyanakkor nem ad cafeteriát dolgozóinak - tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a parlamenti vita során nem zárkóznak el a munkaadók és munkavállalók észrevételeinek figyelembevételétől. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum hétfői ülésén azonban egyelőre nem közeledtek az álláspontok a kormány és a cafeteria tekintetében egy oldalon álló munkáltatói és munkavállalói szervezetek, a tervezettnél több cafeteria-elem megtartását hangoztató álláspontja között. A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetői tárgyalást kezdeményeztek a parlamenti pártok frakcióival arról, hogy ha a cafeteriát béresítik, akkor ezt felbruttósítva tegyék. Szándékuk szerint képviselőket is felkérnek, hogy nyújtsanak be ilyen szellemű módosító javaslatokat a törvénytervezethez.

A versenyképesség javítására adandó kormányzati válaszra még várni kell - tudtuk meg a pénzügyminisztertől. Egyelőre az MKIK javaslatát vitatta meg a tanács, majd az innovációs miniszter, illetve a jegybank csomagja következik, s ezeket "összegyúrva" viszik majd a javaslatcsomagot július első felében a kormány elé. Varga Mihály jelezte, hogy az egyre aggasztóbb munkaerőgondok orvoslására már augusztusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályát átszervezik, ahol új módszereket kívánnak alkalmazni, hogy az inaktívak, a közfoglalkoztatásban lévők foglalkoztatását, a munkaerőpiacra való újbóli belépését segítsék. Ha a módszer beválik, akkor azt 2019 első felében az egész országra kiterjesztik. A szomszédos országok munkaerőtartalékai is kimerültek - tette hozzá Parragh László.

Adóval védett népegészség
A népegészségügyi termékadó (neta) jövő évi 20 százalékos emelésénél számításba vették-e azt, hogy ezzel - a fogyasztók terheinek növekedése mellett - az érintett cégek versenyképességét is rontják - tette fel a kérdést a pénzügyminiszternek a Népszava. Mint közismert, a neta érinti a cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok körét. A kormány pedig milliárdokkal támogatta egy új izocukorgyár létrejöttét. Az már csak az adókivetés jogosságát megkérdőjelező érdekesség, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint a neta pozitív hatása (só, cukor) az élelmiszerfogyasztás átterelésében nem kimutatható. A miniszter szerint az izocukorgyár működésében nem okoz zavart a magasabb neta-kulcs, mert exportban is reménykedhetnek, emellett a kozmetikai és a gyógyszeripar is felhasználójuk, amely termékekre nem vonatkozik a megemelt adó.



Szerző

A főváros legmagasabb toronyháza kapott építési engedélyt

Publikálás dátuma
2018.06.26. 19:05
Illusztráció: Tóth Gergő
Megkapta a jogerős építési engedélyt, így hamarosan kezdődhet Budapest legmagasabb A-kategóriás irodaháza, a Twist-Budapest City Tower torony-irodaház építése - közölte a GTC Magyarország ingatlanfejlesztő cég kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a 23 emeletes, 37 ezer négyzetméter bérbe adható területet kínáló iroda-felhőkarcoló a főváros XIII. kerületében a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésben, az Árpád hídnál épül fel.

Az épület háromszintes mélygarázsban 580 parkolóhelyet és 24 elektromos töltőállomást is létesítenek. A bérlőket kiszolgáló szolgáltatások és kiskereskedelmi egységek alapterülete pedig meghaladja az 1000 négyzetmétert.

A GTC Magyarország, amely a varsói tőzsdén jegyzett GTC SA tagja, az alapítása óta eltelt 18 évben öt nagy iroda beruházást hajtott végre Budapesten.

Szerző