Közigazgatási létszámstop

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:07
Munkatárs egy kormányablakban. Képünk illusztráció. Fotó: Népszava

Azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök aláírásával megjelent kormányhatározat szerint június 20. után nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem. A minisztereknek listát kell készíteniük a hozzájuk tartozó szervek dolgozóinak létszámáról és az üres álláshelyekről is. A június 19-én érvényes adatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bíró Marcell gyűjti össze. A létszámstopot határozatlan időre hirdették meg.

Kormányzati körökben sem sikerült egyértelmű magyarázatot találnunk a lépésre. Többen a kormányváltást követő megszokott helyezkedések korlátozását látják a létszámstop elrendelésében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete azért nem találja a lépés értelmét, mert a közigazgatásban már most 10 százalékos a létszámhiány. A nyugdíjba vonulások, költözések miatti távozások ráadásul több hivatalban is azt eredményezhetik, hogy a munkatársak köre a kritikus határ alá csökken, s már az ügyfelek kiszolgálása is veszélybe kerül.

A szakszervezet vezetője, Boros Péterné abban reménykedik: a lépés átmeneti és a közszféra eddigi béremeléseiből kimaradt 161 ezer dolgozó helyzetének pontos felmérését segíti, fizetésük emelését készítik elő a kormány.

"A búcsú borzalmas, mindenki sír" - Családi ünnep a képernyő előtt

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:04
Távszeretet - Illusztráció/AFP fotó
Hiába állítja a kormány, hogy a külföldre vándorolt honfitársaink nagy része úgyis hazajön, 650 ezren tartósan máshol keresik a boldogulásukat. Annak minden gazdasági és emberi következményével együtt.

– Négy éve mentem ki az öcsémmel Németországba, Baden-Württembergbe, a bajor határ mellé – mesélte a pécsi Somogyi Zoltán. – Én menyasszony-barátnőt, ő feleséget és két gyereket hagyott otthon, mert úgy beszéltük meg, akkor lehet igazán keresni és spórolni, ha nincs velünk a család. Anyagilag be is vált az elképzelésünk, én a szakmámban autószerelőként tudtam elhelyezkedni, az öcsém pedig egy logisztikai cégnél. Az első hónap a beilleszkedésé volt, utána viszont majdnem minden héten hazajöttünk: összeálltunk öten, kocsival kétszáz euróból megfordultunk, ami fejenként negyven, annyit akkor is elköltöttünk volna hétvégén, ha nem jövünk. Szombat hajnalban értünk haza, vasárnap délután indultunk vissza. Úgy egy évig működött, aztán kezdett fárasztóvá válni, kihagytunk egy-egy hetet, aztán kettőt, s mivel több szabadidőm lett, összeismerkedtem egy német lánnyal… Az öcséméknél pedig a felesége sokallt be, nem bírta egyedül a két gyerekkel, állandóan veszekedtek, a Skype-on is csak marták egymást, végül másfél éve elváltak. Most havonta egyszer megy haza, akkor vele van a két gyerek. Hogy megérte-e? Nekem mindenképpen, de a tesómról nem vagyok meggyőződve: amíg otthon voltak, nagyon szépen éltek…

Bár a kormány részéről szeretik azzal elütni a kivándorlás problémáját, hogy a jobb fizetés és munkalehetőség miatt külföldre ment dolgozók legalább világot látnak, nyelvet tanulnak és tapasztalatot szereznek, az immáron sokesztendős tapasztalat éppenséggel nem ezt mutatja. Ráadásul a hivatalos adatok alapján félmilliós, a valóságban viszont ennél is nagyobb kivándorlás nemcsak a gazdasági, de a magánéletben is komoly gondokat okoz. A hazainál háromszor-tízszer nagyobb fizetés, a sokkal jobb munkakörülmények árnyoldalai a szétszakadt családok, a magukra hagyott gyerekek, szülők, nagyszülők.

Kékesi Judit közgazdászdiplomával vágott neki a világnak tíz éve. Idehaza csak egy tatabányai bankfiókban kapott állást az egyik „ablakban”, Svájcban, majd négy esztendővel később Németországban viszont multicégnél lett középvezető.

– A szüleimnek azt mondtam, ha sikerül kint összeraknom egy idehaza is versenyképes életrajznak megfelelő előéletet, hazajövök – mondja a 37 éves nő –, ám amikor az ember bedolgozza magát, elfogadják és elismerik, már nagyon nehéz visszajönni. Ráadásul férjhez mentem, született két gyerekünk, és nekünk már Mainz az otthonunk. A szüleim rettenetesen nehezen viselik, hogy ezer kilométerre vagyunk, hiszen ilyen távolságból nem lehet csak úgy hazaugrani két-három napra. Így aztán beosztottuk az évet, ők jönnek karácsonykor, mi pedig nyáron megyünk haza, általában két hétre. A búcsú mindig borzalmas, anyámék és a gyerekek is sírnak, és hiába tartjuk a kapcsolatot napi szinten az interneten, az nem olyan, mintha tényleg együtt lennénk. Néhány éve szóba is került, hogy esetleg hazamegyünk, szerettem volna, ha a gyerekek magyar iskolába járnak, de amikor megkezdődött a migránsozás otthon, a férjem, aki felerészben suriname-i, közölte, éppen a kicsik miatt nem hajlandó költözni.

A budapesti Szép Gáborné nagyszobájában nyolc unoka mosolyog a nagymamára. A 73 éves asszony három gyereket nevelt fel, és a 65. születésnapján, amikor tizennégyen ülték körbe az ünnepi asztalt maga sem gondolta, hogy évekkel később már annak is örülni fog, ha számítógépen láthatja-hallhatja gyerekeit és unokáit.

– Elsőként, hat éve a lányom ment ki a férjével és a két gyerekével Londonba – kezdte Ilonka néni –, aztán átköltöztek Skóciába, ahol a párjának nagyszerű állása lett. Az öccsének ugyanaz volt a végzettsége, mindketten CNC-sek, így hamarosan ők is pakoltak, a nagyobbik fiam pedig tavaly ment ki családostul Hollandiába. Kertészmérnök, egy nagy gazdaságban kapott állást, annyit keres, hogy a menyemnek nem is kell dolgoznia, csak a három gyerekkel és a házzal törődik. Annak örülök, hogy mindannyian jól élnek, viszont öregségemre itt maradtam egyedül. A férjem már tíz éve meghalt, egyedül vagyok egy 84 négyzetméteres lakásban. A rezsije nem gond, ugyanis mind a három gyerek küld pénzt havonta, viszont nincs semmi segítségem, nincs kivel beszélgetnem. Persze, telefonálunk, vettek nekem nagyképernyős tévét, azon látom is őket az interneten át, de így nem az igazi. Az unokák nem is mindig jönnek oda, de ha mégis, akkor is olyan idegen az egész. A legutóbbi névnapomra senki sem tudott hazajönni, énekeltek valamit a kamerába, mutatták a tortámat, köszöntgettek, de fél óra után mindenki ment a dolgára. Amíg itthon voltak, egy egész hétvégén tartott minden születés- vagy névnap. Mindenki évente kétszer jön haza, nyáron általában egy hétre lemegyünk közösen a Balatonra, ilyenkor kivesznek egy nagy házat, sütögetnek, az unokák jól elvannak, csak én vagyok egyre idegenebb nekik: megöregedtem, egyedül is vagyok egész évben, zavar a nagy lárma és a sok ember, nem tudok mit kezdeni az egésszel. Érti?! A saját családommal…

Közel egymillió kivándorló az uniós csatlakozás óta

Tragikus a legfrissebb becslés a külföldre vándorolt magyarok számáról: az OECD június 20-án napvilágot látott elemzése, az International Migration Outlook 2018 szerint 2006 és 2015 között évente átlagosan 65 ezer magyar próbált szerencsét a határokon túl, azaz 650 ezer honfitársunk távozott az országból. Az OECD szerint ez a szám 2016-ban újabb 85 ezerrel nőtt, és miután a publikált évtized előtt két évvel csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, s kezdődött meg a munkaerő külföldre áramlása, valamint a tavalyi évről még nincsenek hivatalos adatok, megállapítható, hogy az uniós csatlakozás óta cirka kilencszázezer-egymillió magyar hagyta el az országot.

A hazatérések száma sokkal nehezebben követhető és mérhető: a szakemberek szerint háromból két kivándorló marad tartósan idegenben, egy pedig belátható időn belül hazatér. A sokéves arányokat nézve nem tűnik légből kapottnak, hogy jelenleg nagyjából 600-650 ezer magyar és dolgozik Nyugat-Európában. Viszonyításképpen: ugyanebben a tíz évben a régióban Romániából 3,3 millióan, Lengyelországból 2,8 millióan, Bulgáriából 890 ezren, Ukrajnából 850 ezren, Szerbiából 370 ezren, míg Horvátországból 290 ezren vándoroltak ki. Sokatmondó, hogy Csehországról és Szlovákiáról nincsenek ilyen sokkoló számok.

Az Eurostat adatai alapján a legtöbb magyar, nagyjából negyedmillió Nagy-Britanniába költözött ki, több mint 207 ezren Németországban, közel 80 ezren pedig Ausztriában keresik a boldogulásukat. tízezernél többen Hollandiában, tízezer körül pedig Írországban dolgoznak, míg 4-9 ezren Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában és Csehországban próbáltak szerencsét. A külföldre vándoroltak legnagyobb része a szolgáltató szektorban – a vendéglátó- és szállodaiparban – dolgozik, emellett az építő-, a gép- és a feldolgozóiparban akad rengeteg álláshely, ahol a magyarok el tudnak helyezkedni, méghozzá sokan túlképzettként.

Szerző

Időközi összefogások

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:03
Győri Péter VIII. kerületi polgármester jelölt terepmunkán. Beállt mögé a demokratikus ellenzék FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A közelgő három fővárosi önkormányzati választás közül kettőnél biztosan lesz olyan jelölt, aki nagy ellenzéki támogatással indul. A XV. kerületben még bizonytalan a helyzet.

Budapesten három kerületben lesz időközi önkormányzati választás a közeljövőben. Az V. kerületben, ahol képviselőt választanak július 8-án, Nagy Béla nyugdíjas pedagógus mögé állt az ellenzék. A VIII. kerületben Kocsis Máté fideszes polgármester utódját választják meg szintén július 8-án: a fideszes jelölttel, Sára Botond alpolgármesterrel szemben indul itt függetlenként Győri Péter, aki mögé felsorakoztak az ellenzéki pártok. A XV. kerületi polgármester-választásnak még nincs hivatalos időpontja, de vélhetően szeptember közepén tartják majd.

Az V. és a VIII. kerületben már összehoztunk egy átfogó ellenzéki megállapodást, és a XV. kerületben is közel járunk hozzá – nyilatkozta lapunknak még május végén Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke a közelgő időközi választásokra reagálva. Egy hónappal később még nincs teljes megoldás a Rákospalotát, Pestújhelyt és Újpalotát magában foglaló körzetben, de az már biztos: a szocialisták, a Liberálisok és a DK is Németh Angélát támogatja. Az alpolgármestert, a kerületet eddig vezető DK-s Hajdu László ajánlotta a pártok figyelmébe, sőt a parlamentbe bejutó politikus azt mondta, tárgyalnak a Jobbikkal és az LMP-vel is. (A Fidesz jelöltje itt László Tamás, korábbi polgármester.)

A Jobbik májusban már bejelentette, hogy az V. kerületi önkormányzati, illetve a VIII. kerületi polgármesteri választáson nem indít saját jelöltet pénzhiány miatt, a XV. kerületet akkor nem említették. Most lapunk kérdésére a párt sajtóosztálya szűkszavúan annyit válaszolt: az országos elnökség még nem döntött, lesz-e jelöltjük az XV. kerületi időközin.

– Az LMP fontosnak tartja az időközi választásokat, amelyeken ellensúlyt tudunk képezni a Fidesszel szemben, a kiválasztási folyamat két budapesti kerületben, az ötödikben és a nyolcadikban, valamint Veszprémben gördülékenyen ment, bizalomteljes légkörben, és jó helyi jelölteket sikerült találni – szögezte le érdeklődésünkre Kanász-Nagy Máté. Az LMP országos titkára hozzátette viszont, hogy a XV. kerületi LMP szervezet még nem döntött arról, támogatnák-e Németh Angélát. – Ennek részint az az oka: semmilyen visszajelzést nem kaptunk Németh alpolgármester asszonytól arra a június 4-én neki is elküldött nyílt levélre, amelyben egy program alapú egyeztetésre hívták. Elég nehéz a támogatásról egyeztetni, ha az induló fél válaszra se méltatja azt a szervezetet, amellyel együttműködést szeretne – hangsúlyozta Kanász-Nagy. Az ellenzéki politikus bízik benne, hogy a többi párt a választási eredményeket – beleértve a sajátjukat is – helyén kezeli, és nem csak matematikai pótlékként tekint az LMP-re és szavazóira. – Hanem olyan pártként, amely szakítani szeretne azzal a politikai kultúrával, amely a XV. kerületben tapasztalható volt az elmúlt 28 évben – tette hozzá az LMP titkára.

Németh Angéla érdeklődésünkre elismerte, hogy megkapta a nyílt levelet, de ezt „finoman szólva is időhúzásnak” gondolja. – A kerületnek elfogadott költségvetése van 2018-ra, ráadásul van egy tíz évre szóló programunk, amelyet 2015-ben fogadtuk el. Innentől kezdve nagy meglepetésre tőlem nem számíthat senki, sem polgármester-jelöltként, sem győzelmem esetén polgármesterként – hangsúlyozta Németh. Az alpolgármester ezt az LMP kerületi képviselőinek is elmondta már, hozzátéve, hogy a vita és a beszélgetés elől sem ugrik el, de a párt által javasolt meghallgatásnak nem látja értelmét.

Független jelöltnek számít Győri Péter
Két ügyben is Győri Péter, VIII. kerületi polgármester-jelöltnek adott igazat a Fővárosi Választási Bizottság. Ezzel a testület felülbírálta a Helyi Választási Bizottságot (HVB), amely a múlt héten elmarasztalta Győrit, mert a kampányban független jelöltként feltüntette támogató szervezetei logóját is. Győri álláspontja szerint nem egyik, vagy másik szervezet jelöltje, ezért a választási törvény előírásai szerint független jelöltnek számít, a választók is mint független polgármester jelöltre adhatják majd rá a szavazatukat. Ugyanakkor a felsorolt szervezetek, pártok egyöntetűen támogatják, s ezért – szerinte – jogszerű és tisztességes erről a választókat megfelelően tájékoztatni. Egy másik fellebbezésben is a civil-jelölt mellé állt a fellebbviteli fórum. A HVB korábban úgy döntött, nem jogsértő Győri plakátjainak lefújása és megrongálása, mivel azok nem váltak teljesen felismerhetetlenné – ezt is felülbírálta a Fővárosi Választási Bizottság.



Szerző