Rogán és Szijjártó nem szabadul az adósságtól

Publikálás dátuma
2018.06.27. 12:37
Népszava fotó

Több mint háromszáz millió forinttal tartoznak ismeretlen magánszemélyeknek az országgyűlési képviselők – írja a G7.hu. Mindezt onnan lehet tudni, hogy a megválasztott politikusok vagyonnyilatkozatában van egy rubrika, ahová a magánszemély felé fennálló adósságot kell feltüntetni. Azt viszont már nem kell megmondani, hogy kitől származik a pénz.

A portál megjegyzi, hogy kormánypárti politikusok hajlamosabbak ismeretlenek felé eladósodni, mint az ellenzékiek: miközben a kormánypártiak parlamenti aránya kétharmados, addig az ismerősöknek tartozó képviselők négyötöde fideszes vagy KDNP-s politikus. Tavalyelőtt még valamivel több mint 341 millió volt az össztartozás, ez tavalyra 352 millióra nőtt, majd idén nyárra 323 millió forintra mérséklődött. A csökkenés egyébként nagyrészt Szatmáry Kristófnak köszönhető, a fideszes képviselőnek 34 millió forintos adóssága tűnt el néhány hónap alatt.

A portál mások mellett kiemeli, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter évek óta egyetlen fillért sem tud törleszteni szüleinek, akiktől 30 millió forintot kapott kölcsön házvásárlásra. Rogán Antal kabinetminiszter sem tudta lefaragni az adósságát, továbbra is 18,2 millió forinttal tartozik egy névtelen személynek. L. Simon László sem szabadul a 28 millió forintos magánkölcsönétől, Kósa Lajosnak viszont sikerült ötszázezer forinttal csökkenteni a titokzatos magánszemély felé fennálló tartozását, amely így már csak 15 millió forint. Lázár János két éve még 40 millióval lógott, ma már csak harminccal.

A G7.hu gyűjtése itt olvasható.

Szerző

326,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.06.27. 10:17
Illusztráció: Shutterstock
Idei árfolyammélypontja közelébe gyengült szerdára virradóra az euróval szemben a forint a nemzetközi devizapiacon - írta az MTI.

Az euró jegyzése reggel háromnegyed nyolcra 326,08 forintra emelkedett a kedd esti 325,68 forintról. A forint a múlt héten csütörtökön érte el az idei mélypontját 326,64 forinton, a három és fél éve a leggyengébb eurójegyzésen.

A forint gyengült a dollárral és a svájci frankkal szemben is, a dollár jegyzése 279,02-ről 279,98 forintra, a svájci franké pedig 281,85 forintról 282,42 forintra emelkedett kedd estéről szerda reggelre.

Szerző

GKI: a kormánynak szüksége van az Unióra

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:24
Illusztráció/AFP fotó

A nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége magában hordja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítésének lehetőségét olvasható a GKI Zrt. most megjelent, idei második rövid távú elemzésében. Az új kormány a sokféle – egyébként valós szakmai és politikai indokolást nem tartalmazó - szervezeti-személyi változtatás ellenére nem mutat lényegi átalakulást. Érdemben nem változott a rendkívül centralizált, ugyanakkor kusza, lojalitás- és ellenőrzés-centrikus, nem pedig szakmai alapú államigazgatás. A GKI megítélése szerint a kormánynak nem célja az Európai Unió elhagyása – az hatalmas veszteségeket okozna és a lakossági felmérések szerint sem lenne népszerű -, de a lehetséges maximumig törekszik szuverenitása, valójában egy szűk politikai-gazdasági elit rövidtávú, főleg belpolitikai érdekeinek képviseletére. Az Unión belüli együttműködés elmélyítését akadályozni tudó pozícióját az erős európai közösségben nem érdekelt orosz, kínai és amerikai kapcsolatok során is értékként igyekeznek felmutatni.

Forrás: Orbán Viktor/Facebook

Forrás: Orbán Viktor/Facebook

A jövőt illetően úgy látják a GKI kutatói, hogy a világgazdasági folyamatok romlása, az Európai Unióval való viszony éleződése, az uniós támogatások 2020 után jelentős, akár 20-30 százalékos csökkenése, az államháztartási hiány mérséklésének a Brüsszel által is követelt szükségessége és a tartósan gyenge versenyképesség nagy kihívást jelent a politika fenntarthatóságával kapcsolatban. A vállalati és lakossági hitelfelvétel drasztikus ösztönzésének ötlete - a versenypiaci viszonyok megerősítése helyett - inkább új problémának, semmint megoldásnak látszik. A kormányfő által igényelt, tartósan 4 százalék feletti növekedés - a GKI megítélése szerint a beszűkülő uniós forrásokra adott voluntarista válasz. A gazdaságpolitika célrendszerében júniusban bekövetkezett változás – az erőltetett növekedéssel szemben az egyensúlyi viszonyok középpontba állítása – e kihívásokra adott részleges, de a magyar modell lényegét, s így növekedési képességét nem érintő válasznak tekinthető.

Szerző