A Pest megyei Dabas beelőzte a tokaji borvidéken lévő Tarcalt. Eddig ugyanis – a maga 8,5 méterével – az a Jézus-szobor volt a legnagyobb Magyarországon, amit pár éve az egyik Tarcal fölé magasodó dombon avattak. A Dabason minap átadott Jézus-alkotás 10,2 méter magas, ha a talapzatot is hozzávesszük, akkor több mint 16 méter.
„Nem az volt a célunk, hogy csúcsot döntsünk” – jelzi Ronga József, a szoborállítást kezdeményező dabasi Áldos Hagyományőrző Egyesület vezetője, hogy más szempontok vezérelték. Főként az, hogy egy olyan „hívó helyet” hozzanak létre, ahol az emberek találkozhatnak az evangélium üzenetével.
Elmondása szerint a 3,5 tonnás szobor bronzból és vörösrézből készült. Hosszú évek óta dédelgetett terv vált valóra, a tavaly elhunyt alkotó, ifjabb Szabó István szobrászművész már nem is érhette meg az átadást. A költségeket teljes egészében adományokból állták. Konkrétumként Ronga József meglepően csekély összeget, mintegy 20 millió forintot említ. „Minden más, amire a kivitelezéshez szükség volt, természetbeni adományként érkezett” – magyarázza.
Amikor arról kérdezzük, a monumentális szobor miért éppen egy külföldi üzletlánchoz tartozó hipermarket mellett kapott helyet, szükségét érzi, hogy pontosítson. A helyszínen Árpád-kori település nyomaira bukkantak, a régészeti feltárás jelenleg is tart. Valószínűleg két templom maradványait rejti a föld. Felfogásában tehát nem a Jézus-szobor áll a hipermarketnél, hanem fordítva, a hipermarket épült a Jézus-szobor mellé.
Ronga József jól menő építőipari vállalkozó, cégénél ma már hetvenen dolgoznak. Az, hogy pont az általa elnökölt Áldos Hagyományőrző Egyesület kezdeményezze egy Jézus-szobor létrehozását, egyáltalán nem magától értetődő. A szervezet honlapja szerint az „áldos” ősi magyar áldozati étel, ami – akár pörkölt, akár leves formájában – az áldozati állat apróra vágott húsából és zöldségekből, fűszerek hozzáadásával készül. Egyéb kulturális tevékenységek mellett az egyesület érdeklődést mutat „a magyar történelem egésze iránt, azonban a régmúltat különleges figyelem övezi, ami elsősorban a magyar őstörténetet”.
Az RTL Klub híradója hívta fel rá a figyelmet, hogy a Jézus-szobor talapzatán kelta kereszt és turul látható. A kelta kereszt feltehetően egy pogány jelkép, a Napot szimbolizáló kör és a kereszt egyesítéséből jött létre, a turul pedig a magyar eredetmondák pogány szimbóluma. A katolikus egyház korábban küzdelmet hirdetett a hívek körében terjedő újpogány tanok ellen. A nagy keresztény felekezetek püspökei a Dunakanyarban lévő Verőcén 2010-ben nem voltak hajlandók felszentelni azt a templomnak szánt építményt, amelyben pogány motívum – Emesét a fény felé emelő turulmadár – volt az oltár fölött.
Kérdésünkre Ronga József közölte, hogy a kelta kereszt számára egyértelműen a kereszténységhez kötődik, amit pedig a kereskedelmi televízióban turulnak neveztek, nem más, mint egy egyszerű sólyom. Hangsúlyozta, hogy előzetesen egyeztetett a katolikus egyházzal, nevezetesen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel. A szobrot Bábel érsek szentelte fel. Az ünnepségen Bábel Balázs azt mondta, hogy amíg nem félholdat állítanak, hanem Jézus-szobrot, addig nincs gond.
„Ez a kijelentés volt az egyetlen, amely közéleti utalást tartalmazott, a pártpolitika még ennyire sem került szóba” – számolt be Ronga József. A munkálatokkal ugyanakkor még nem végeztek. A talapzatban, szintén a katolikus egyházzal egyeztetve, kápolnát szeretnének kialakítani. Az egyesület vezetője eredetileg úgy kalkulált, hogy ehhez öt évre lesz szükség. Most már abban bízik, hogy a nagy médiafelhajtásnak köszönhetően újabb támogatók jelentkeznek, és jóval gyorsabban elkészülnek.
Szalka Mihály dabasi plébános is iránymutatónak tartja, amit Bábel Balázs érsek a félholdról és a Jézus-szoborról mondott. Ez a lényeg, és nem az, hogy milyen jelképek vannak a talapzaton – nyilatkozta lapunknak. „Hiszem azt, hogy az alkotás sok keresztény hívőt vonzani fog” – tette hozzá. A helyszínből adódóan reméli, hogy az arra járók felismerik: a vasárnapnak nem a bevásárlásról kell szólnia.
