Előfizetés

Vegyifegyverek: mostantól megnevezhetik a támadókat

Publikálás dátuma
2018.06.28. 13:32
Fotó: JOHN THYS /AFP
Évekig tartó vita után a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerdán felhatalmazását kapott az általuk vizsgált támadások felelőseinek megnevezésére - írja az Euronews. A Nagy-Britannia által előterjesztett javaslatot az OPCW több mint 100 tagállamának háromnegyede elfogadta; csak Oroszország és szövetségesei álltak ellen.

"Az utóbbi időben egyre gyakrabban vetettek be vegyi fegyvereket Szíriában, Salisbury-ban és a világ más pontjain. Ma viszont ledöntjük a tabukat és nem csak kimondjuk, hogy ezek a támadások léteznek, hanem végre meg is nevezzük a elkövetőket" - nyilatkozta a döntés kapcsán a brit külügyminiszter Boris Johnson.

Az OPCW eddigi jogköre csak a vegyifegyver-támadások tényének megállapítására terjedt ki. Azt viszont nem közölhették, hogy vizsgálataik alapján ki állt a támadások mögött. A szervezet azért döntött a szigorítás mellett, hogy a civil lakosság ellen Szíriában többször is vegyi fegyvert bevető az Aszad-rezsim felelősségre vonása megtörténhessen. Ezt a rezsimmel szövetséges Oroszország eddig rendre ellehetetlenítette.

"Mi továbbra is úgy véljük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsán kívül egyetlen szervezet sem tárgyalhat háborúról, békéről vagy szankciókról, és más nem nevezheti meg a felelősöket" - szögezte le válaszul Alekszandr Sulgin, Oroszország OPCW követe.

Békét akar Kína, és még több területet

Publikálás dátuma
2018.06.28. 13:09
James Mattis és Hszi Csin-ping Pekingben, 2018. június 27-én. Fotó: LI GANG / XINHUA

Kína elkötelezett a béke mellett, de "egyetlen hüvelyket sem ad fel territóriumából" - jelentette ki Hszi Csin-ping elnök, miután az országba látogatóba érkező James Mattis amerikai védelmi miniszterrel tárgyalt, írja a BBC.

A kijelentés apropója, hogy Kína a dél-kínai tengeren terjeszkedésbe kezdett: történelmi jogokra hivatkozva vitatott hovatartozású, kereskedelmi szempontból értékes területeken különféle létesítményeket, illetve mesterséges szigeteket hozott létre, melyeken - egyebek mellett - katonai erővel is képviselteti magát.

Az Egyesült Államok és Kína viszonya a kölcsönös kereskedelmi szankciók bevezetése óta egyre feszültebb. Mattis - négy éve az első pentagoni vezető az országban - ázsiai körútjának részeként találkozott Csin-pinggel.

Trump kampányfőnöke 10 millió dollárt kapott Putyin emberétől

Publikálás dátuma
2018.06.28. 12:50
Paul Manafort érkezése egy bírósági meghallgatásra június 15-én. Fotó: MANDEL NGAN / AFP
10 millió dollárt kapott Donald Trump kampányfőnöke, Paul Manafort kölcsönként a Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarchától, Oleg Gyeripaszkától - derítette ki a 2016-os amerikai elnökválasztás  orosz befolyásoltságát vizsgáló különleges ügyészség.

Az FBI ügynökeit Manafort egy cégének adóügyei vezették nyomra - írja a Reuters. Ezt követően az orosz befolyásolást kivizsgáló hatóságok házkutatási engedélyt szereztek, és szerdán bizonyosságot nyert: a Trump felemelkedését szervező férfi 10 millió dollárt, azaz nagyjából 2,8 milliárd forintnyi összeget kapott kölcsönként a Kremlbe bejáratos iparmágnástól, Oleg Gyeripaszkától.

Gyanúba keveredett még egy Konstantin Kilimnik nevű politikai szereplő is, aki közvetítőként működött Manafort és Gyeripaszka között. Őt a nyomozást vezető Robert Mueller ügyészei azzal vádolják, orosz kémügynökségekkel áll kapcsolatban.

Az orosz oligarcha és Manafort kapcsolata már korábban is ismert volt: a későbbi kampányfőnök 2006-tól évi 10 millió dolláros szerződés keretében dolgozott ki Gyeripaszka számára stratégiai tervet, melynek részét képezte például a sajtó befolyásolására tett javaslat is az Egyesült Államokban, Európában és egyes volt szovjet tagköztársaságokban. A tervet ezekkel a szavakkal mutatta be megrendelőjének: „ez nagymértékben erősíti majd Putyint, hogy mind belpolitikai, mind külpolitikai tekintetben újra fókuszálja politikáját”. Manafort az amerikai elnökválasztás alatt is többször ajánlott eligazítást Gyeripaszkának. Nemrég egy Gyeripaszka luxusjachtháján készült, kiszivárgott felvételből az derült ki, még 2016-ban, az amerikai elnökválasztások alatt is exkluzív információkkal látta el Manafort az oligarchát.

Az Egyesült Államok elnökének első kampányfőnöke gyanús ügyei miatt jelenleg is börtönben van. Azon túl, hogy igencsak úgy tűnik, Putyin érdekeinek érvényesítésén dolgozott, vádat emeltek ellene pénzmosás, banki csalás, adócsalás miatt, és az igazságszolgáltatás akadályozásáért is. Manafort mindent tagad.

Washington szankciókkal sújtott áprilisban orosz vállalatokat, kormányzati tisztségviselőket és oligarchákat a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozás miatt - Gyeripaszka is az érintettek között van.