Békét akar Kína, és még több területet

Publikálás dátuma
2018.06.28. 13:09
James Mattis és Hszi Csin-ping Pekingben, 2018. június 27-én. Fotó: LI GANG / XINHUA

Kína elkötelezett a béke mellett, de "egyetlen hüvelyket sem ad fel territóriumából" - jelentette ki Hszi Csin-ping elnök, miután az országba látogatóba érkező James Mattis amerikai védelmi miniszterrel tárgyalt, írja a BBC.

A kijelentés apropója, hogy Kína a dél-kínai tengeren terjeszkedésbe kezdett: történelmi jogokra hivatkozva vitatott hovatartozású, kereskedelmi szempontból értékes területeken különféle létesítményeket, illetve mesterséges szigeteket hozott létre, melyeken - egyebek mellett - katonai erővel is képviselteti magát.

Az Egyesült Államok és Kína viszonya a kölcsönös kereskedelmi szankciók bevezetése óta egyre feszültebb. Mattis - négy éve az első pentagoni vezető az országban - ázsiai körútjának részeként találkozott Csin-pinggel.

Szerző

Trump kampányfőnöke 10 millió dollárt kapott Putyin emberétől

Publikálás dátuma
2018.06.28. 12:50
Paul Manafort érkezése egy bírósági meghallgatásra június 15-én. Fotó: MANDEL NGAN / AFP
10 millió dollárt kapott Donald Trump kampányfőnöke, Paul Manafort kölcsönként a Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarchától, Oleg Gyeripaszkától - derítette ki a 2016-os amerikai elnökválasztás  orosz befolyásoltságát vizsgáló különleges ügyészség.

Az FBI ügynökeit Manafort egy cégének adóügyei vezették nyomra - írja a Reuters. Ezt követően az orosz befolyásolást kivizsgáló hatóságok házkutatási engedélyt szereztek, és szerdán bizonyosságot nyert: a Trump felemelkedését szervező férfi 10 millió dollárt, azaz nagyjából 2,8 milliárd forintnyi összeget kapott kölcsönként a Kremlbe bejáratos iparmágnástól, Oleg Gyeripaszkától.

Gyanúba keveredett még egy Konstantin Kilimnik nevű politikai szereplő is, aki közvetítőként működött Manafort és Gyeripaszka között. Őt a nyomozást vezető Robert Mueller ügyészei azzal vádolják, orosz kémügynökségekkel áll kapcsolatban.

Az orosz oligarcha és Manafort kapcsolata már korábban is ismert volt: a későbbi kampányfőnök 2006-tól évi 10 millió dolláros szerződés keretében dolgozott ki Gyeripaszka számára stratégiai tervet, melynek részét képezte például a sajtó befolyásolására tett javaslat is az Egyesült Államokban, Európában és egyes volt szovjet tagköztársaságokban. A tervet ezekkel a szavakkal mutatta be megrendelőjének: „ez nagymértékben erősíti majd Putyint, hogy mind belpolitikai, mind külpolitikai tekintetben újra fókuszálja politikáját”. Manafort az amerikai elnökválasztás alatt is többször ajánlott eligazítást Gyeripaszkának. Nemrég egy Gyeripaszka luxusjachtháján készült, kiszivárgott felvételből az derült ki, még 2016-ban, az amerikai elnökválasztások alatt is exkluzív információkkal látta el Manafort az oligarchát.

Az Egyesült Államok elnökének első kampányfőnöke gyanús ügyei miatt jelenleg is börtönben van. Azon túl, hogy igencsak úgy tűnik, Putyin érdekeinek érvényesítésén dolgozott, vádat emeltek ellene pénzmosás, banki csalás, adócsalás miatt, és az igazságszolgáltatás akadályozásáért is. Manafort mindent tagad.

Washington szankciókkal sújtott áprilisban orosz vállalatokat, kormányzati tisztségviselőket és oligarchákat a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozás miatt - Gyeripaszka is az érintettek között van.

Szerző

Feltárnák Spanyolország legnagyobb tömegsírját

Publikálás dátuma
2018.06.28. 07:32
Az elrabolt csecsemők szüleinek azt mondták, gyerekük meghalt FOTÓ: OSCAR DEL POZO/AFP
A diktatúra már több mint négy évtizede véget ért, Francisco Franco földi maradványainak áthelyezése, és több ezer elrabolt csecsemő ügye azonban feltépte a régi sebeket.

Negyvenhárom évig békében nyugodott Spanyolország egyik legkegyetlenebb diktátora, Francisco Franco (1892-1975). Halála után földi maradványait az Elesettek Völgyében helyezték el, s eddig nem háborgatta senki, noha sokakat zavart, hogy a sokezer ember haláláért felelős egykori fasiszta vezető ilyen „dicső” körülmények között nyugszik.

A Madrid külvárosában található emlékhelyet még Franco álmodta meg a halála előtt, s a spanyol polgárháború „áldozatainak” emlékére emeltette. Ám az, hogy kit tekintett a diktátor áldozatnak, egy igen kényes kérdés. Bár évtizedeken át vitatott volt a bazilika és az emlékhely léte, a demokratikus átmenet után egy kormány sem mert darázsfészekbe nyúlni.

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azonban kormányzása röpke három hetében már megmutatta, hogy nem a szürke, eseménytelen vezetés híve, s nem sokkal azután, hogy Valencia befogadta a régió többi országa által elutasított, több mint 600 menekültet szállító Aquarius segélyhajót, most kabinetje kezdeményezte Franco exhumálását.

Az ügyet végigvinni azonban közel sem lesz egyszerű, mivel a szocialistákat ugyan támogatja a pártok többsége, az ellenzéki Néppárt azonban hallani sem akar erről a vitáról, és ragaszkodik hozzá, hogy a szocialisták kérjenek engedélyt a katolikus egyháztól – attól az egyháztól, amely Franco egyik támasza volt –, hiszen a sír mégis csak egy bazilikában van – írja a NewsMavens.

A radikális baloldali Podemos – amely szintén támogatja a szocialistákat – egyik politikusa, Inigo Errejón azt mondta, a feladat az lenne, hogy az Elesettek Völgyét olyan hellyé alakítsák, amely valóban mindkét oldal áldozatainak emléket állít. Ez azonban szerinte addig nem lehetséges, míg a diktátor földi maradványai ott vannak. „A teszi az Elesettek Völgyét a népirtás és az elnyomás dicsőítésének színhelyévé, hogy Franco maradványai ott vannak. El tudnák ugyanezt képzelni például Berlinben? Egyértelmű, hogy a maradványokat el kell távolítani” – idézte szavait az El País spanyol napilap.

Nem az Elesettek Völgye az egyetlen ügy, amely vitát szült a történelmi emlékezetről, s feltépte azokat a sebeket, amelyek egy generáció számára nagyon is valóságosak. Kedden kezdődött az utóbbi idők egyik leginkább várt bírósági ügye: az elrabolt csecsemők pere. Az első, akinek felelnie kell a bíróság előtt, egy 85 éves orvos, aki részt vett több ezer gyermek elrablásában a Franco-érában. Az áldozatok általában baloldali ellenzéki családok újszülött gyermekei, vagy szegény, esetleg nem házasságban élő párok csecsemői, akiket a születésük után néhány órával elvettek az anyjuktól, majd pedig örökbe adtak vagy egyszerűen eladtak más, tehetős, vallásos pároknak. A hálózatban aktívan részt vettek orvosok, nővérek és papok is. A nőknek általában azt mondták, hogy a gyermekük meghalt, s azzal „nyugtatták” őket, hogy a kórház gondoskodott a holttestükről. Becslések szerint több tízezer gyermeket szakítottak el a szüleiktől az évtizedek során.

Rabok az építkezésen
Francisco Franco kezdeményezésére kezdődött az Elesettek Völgyének megépítése, s a munkálatok közel 19 éven át tartottak. Az emlékhelyet 1959-ben adták át. Nem titok, hogy az építkezésen dolgozó mintegy 20 ezer munkás jelentős része a diktatúra által bebörtönzött rab volt. Jelenleg közel 33847 ember holtteste fekszik a völgyben, nacionalisták és baloldaliak egyaránt. A két oldalon harcolók nincsenek elválasztva egymástól, s ezért sokan úgy utalnak a völgyre, mint Spanyolország legnagyobb tömegsírjára. Több tucat család is kérte – különösen a vesztes köztársasági oldalon harcoló katonák és szimpatizánsok rokonai –, hogy hozzátartozóik földi maradványait exhumálják, mivel a beleegyezésük nélkül temették őket az Elesettek Völgyébe.
Franco halála után János Károly király kezdeményezésére ide temették el Francót. Nem ő volt azonban az egyetlen magas rangú politikus, akit itt helyeztek örök nyugalomra: korábban itt temették el José Antonio Primo de Riverát, a szélsőjobboldali Falange alapítóját. Az elmúlt évtizedekben turista látványosság lett az emlékhelyből, évi 150000-500000 ember látogat el ide. A spanyol államnak mintegy kétmillió eurót hoz az Elesettek Völgye.