Brüsszel;Donald Tusk;Angela Merkel;menekülttáborok;uniós csúcstalálkozó;zárónyilatkozat;Sebastian Kurz;Giuseppe Conte;

Sebastian Kurz osztrák kancellár (balra) és Emmanuel Macron francia kormányfő beszélget a brüsszeli uniós csúcs nyitónapján Fotó

- EU-csúcs: zárt menekülttáborok felállításáról döntöttek

A táborokat az Unió területén belül, de önkéntes felajánlás alapján építenék fel - áll a brüsszeli csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban, amiben szó sincs menekültkvótákról. A résztvevők megállapodtak a bevándorlók mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről is.

Az uniós tagországok vezetői több kétoldalú egyeztetést követően megegyeztek a csúcstalálkozó csütörtöki munkanapján tárgyalt témákat összegző zárónyilatkozat szövegében, közte a migráció kezelését érintő kérdésekben - közölte pénteken Twitter-üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Sajtóértesülések szerint az elfogadott szövegben az Európai Unión belül a zárt menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezek a szárazföldön és a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el -írja összefoglalójában az MTI.

Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, ugyanakkor elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között.

A német kancellár szerint sikerült dűlőre jutni a tagországok a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és az, hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja ki azt az uniós országot, ahol menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani - tette hozzá Merkel.

EU-csúcs: késik a dublini reform

Az Európai Unió a Törökországgal 2016-ban megkötött migrációs paktumhoz hasonló megállapodásokat kötne egyes észak-afrikai kibocsátó, illetve tranzit országokkal a menekülthullám megállítására - egyebek mellett erről tárgyaltak a tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött másfél napos brüsszeli találkozójukon.

Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapja után pozitívan ítélte meg a megállapodást: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza.

Macron szerint a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migráció okozta kihívásokkal. Hangsúlyozta azt is, hogy Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással.

„Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül” – ezt már Giuseppe Conte új olasz kormányfő jelentette ki a tanácskozás kapcsán. Conte úgy látja, a migráció kérdésében egyesített megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogy azt Olaszország kérte.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha azt szükségesnek tartja. Nincsen szó a menekültek kvóták szerinti elosztásának rendszeréről, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis már így is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.

Joseph Muscat máltai kormányfő a Földközi-tengeren  dolgozó civil mentőszervezetekre is kitért: szerinte az uniós tanács megegyezett abban, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját.

Orbán Viktor péntek hajnalban, Facebook-üzenetében számolt be a fejleményekről, és a V4-ek győzelmének nevezte a megállapodás szövegét. Szerinte az, hogy kvóták helyett önkéntes alapon helyezhetik el majd a menekülteket, garanciát jelent rá, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország.

Véget vet a két éve tartó szükségállapotnak Recep Tayyip Erdogan török államfő. A háttérben azonban tovább zajlik a megtorlás.