Mikroműanyagot találtak a Duna mellékfolyóiban is

Publikálás dátuma
2018.06.29 17:26
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot annak a projektnek a keretében, amelynek célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát – közölte az MTI-vel a projekt et koordináló Wessling Hungary Kft. kommunikációs vezetője pénteken.

A Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagokból származnak. 

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt - derül ki a közleményből.

 A tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak. 

A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.

A környezetbe kerülő hatalmas mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A közleményben felhívják a figyelmet, hogy az 5 milliméternél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk ezért rendkívül sürgető feladat.

A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek, akik a témáról a www.mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal ellátott tudástárat hoztak létre.

Európában a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A tengeri só minden kilogrammjában pedig átlagosan 600 darab mikroműanyag-szennyeződés. A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. A GreenPeace Magyarországon is aláírásgyűjtésbe kezdett a nejlonzacskók betiltásáért. Egy nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva civil szervezetek pedig júliusban szabadságra küldik a műanyagokat.

Szerző
2018.06.29 17:26
Frissítve: 2018.06.30 14:19

Már 418 hazai madárfaj van, előkerült a lazúrcinege

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:10

Fotó: MME/Barkóczi Csaba/
Egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.
Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. A lazúrcinege megjelenését és viselkedését tekintve a nálunk is gyakori kék cinegére hasonlít, de farka hosszabb, a sapkája kék és a test alsó részének sárga színét pedig fehér helyettesíti. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő. A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű, szigetszerű állománya.- közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazai cinegékhez hasonlóan fészkelőterületén ez a madár is állandó, ritka kóborló példányai Európa-szerte fel-feltűnnek, van megfigyelési adata a volt Jugoszlávia területéről is. Ezeknél a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő a kék cinege és a lazúrcinege hibridei. Ezek rendszertani besorolása többször is változott, hol önálló fajként, hol alfajként szerepelt. Magyarországon eddig legalább három ilyen madár került kézre, legutóbb a mostani megfigyelési helyhez közel, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában 2008. november 6-án.
A lazúrcinege-megfigyeléssel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít. Annak köszönhetően, hogy a madárról jó minőségű bizonyító fotók is készültek, a Nomenclator Bizottság ilyenkor szokásos ellenőrzését követően a madár valószínűleg gond nélkül felkerül a hazai fajlistára. 
Észak-európai megfigyelések alapján a lazúrcinege sem idegenkedik az ember közelségétől, így amennyiben a faj nagyobb létszámú kóborlásáról van szó, a következő hetekben, hónapokban, országszerte akár az etetőkön is feltűnhet egy-egy példány.  A következő napokban valószínűleg további több száz madármegfigyelő zarándokol majd el a térségbe, akár külföldről is, hogy megfigyelhessék ez a különleges megjelenésű madarat.
2018.11.19 11:10

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11