Előfizetés

Mikroműanyagot találtak a Duna mellékfolyóiban is

Népszava
Publikálás dátuma
2018.06.29. 17:26
Illusztráció: Népszava
A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot annak a projektnek a keretében, amelynek célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát – közölte az MTI-vel a projekt et koordináló Wessling Hungary Kft. kommunikációs vezetője pénteken.

A Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagokból származnak. 

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt - derül ki a közleményből.

 A tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak. 

A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.

A környezetbe kerülő hatalmas mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A közleményben felhívják a figyelmet, hogy az 5 milliméternél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk ezért rendkívül sürgető feladat.

A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek, akik a témáról a www.mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal ellátott tudástárat hoztak létre.

Európában a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A tengeri só minden kilogrammjában pedig átlagosan 600 darab mikroműanyag-szennyeződés. A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. A GreenPeace Magyarországon is aláírásgyűjtésbe kezdett a nejlonzacskók betiltásáért. Egy nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva civil szervezetek pedig júliusban szabadságra küldik a műanyagokat.

Flamingószaporulat az Állatkertben

Publikálás dátuma
2018.06.29. 11:27
Illusztráció: AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Idén különösen sok rózsás flamingó van a budapesti állatkertben. Az elmúlt hetekben két tucat fióka is kikelt a tojásokból.

A flamingók bár ismert madarak, sokan nem tudják, hat különböző fajuk is létezik. A budapesti állatkertben rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) élnek már több évtizede. Tavaly 17 fióka kelt ki és cseperedett fel, az elmúlt hetekben pedig már 25 flamingóbébi kapott azonosító chipet, de még további tojásokból is kelhet ki fióka, így az idei utódszám, tovább is növekedhet. Jelenleg 139 állat alkotja a budapesti rózsás flamingó kolóniát, ennek köszönhetően akár más parkoknak is tudnak küldeni madarakat – derül ki a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapjáról.

A flamingók homokból és iszapból építenek jellegzetes, tűzhányóra emlékeztető fészket: egy dombocskát, amelynek tetejére,  a "kráterbe" teszik a tyúkénál kicsit nagyobb tojásaikat. A kotlási idő általában 28-31 nap, a kikelt flamingófiókák nemcsak kisebbek, hanem teljesen máshogy is néznek ki, mint a felnőttek. Az alig néhány napos, illetve egy-két hetes madarak testét ugyanis szürke, pihés tollazat borítja, lábaik viszonylag tömzsik, a felnőttekre jellemző, sajátosan görbült csőr ekkor még egyenes. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiókák az első pár hónapban nem képesek a vízben lebegő táplálék kiszűrésére, táplálékuk a felnőttek emésztőcsövének felső szakaszán termelődő speciális begytej. 

Felesleges és káros a vízimadarak etetése

Publikálás dátuma
2018.06.28. 13:11
Illusztráció: AFP
Nyáron különösen felesleges a vízimadarak etetése, mert korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani Egyesület mindenkit arra kér, ne etessék az állatokat.

A madár- és természetvédelmi hatóságok és szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, ami hiába jó szándék vezérli, veszélybe sodorja, megbetegíti és akár pusztulásra is ítéli az állatokat - derül ki a MME honlapjáról.  

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően eltérnek a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük, az énekesmadarakéval szemben több okból is problémát jelent:

  • a hosszú ideig tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen "táplálék" diéta megbetegíti a madarakat, 

  • a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést,

  • növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt,

  • az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz,

  • elősegíti a fertőző betegségek terjedését,

  • szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást,

  • rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket, 
     
  • a közvetlen fizikai érintkezés az emberekre is veszélyt jelenthet.

Gondot okoz az is, hogy a nyáron etetett madarak ősszel nem vonulnak el, így a "sok szegény, éhes", valójában elkényelmesedett, vagy már beteg, repülésre képtelen madarat látva az emberek tovább etetik őket. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében pedig évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és már több madárral kezdődik újra a folyamat. 

"A vadon élő állatoknak a szabályaikat értő, élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van szükségük, ezért a vízimadarakat soha, sehol, semmivel ne etessük" - kéri a Magyar Madártani Egyesület.