Senki nem kérte, mégis módosul a cafeteria

Publikálás dátuma
2018.06.30 07:21
Illusztráció/Népszava
Fotó: /
A cafeteria legfontosabb ismérvét, a választhatóságot szüntetné meg a kormány a rendszer átalakításával. A dolgozók egyértelműen rosszabbul járnának, de az eddigi társadalmi célok is feledésbe merültek.

Minden erejével igyekszik meggyőzni a kormány az embereket arról, hogy a béren kívüli juttatások rendszerének drasztikus átalakításával nem járnak rosszabbul. „Senki sem veszi el az emberektől a cafeteriát, nem jut kevesebb pénz erre a célra” – hangoztatta a parlamentben maga Orbán Viktor is. Ez azonban csak féligazság, és igencsak eufemisztikus értelmezése a kormányzati terveknek, illetve azok várható következményeinek.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter már a döntés bejelentésekor is hangsúlyozta: a cafeteria éves kerete nem csökken, csak az odaadás módja változik. Valóban: a béren kívüli juttatások - mint adózási kategória - keretösszege nem változik. A közszférában évi 200 ezer, a versenyszférában évi 450 ezer forint marad. Ugyanakkor az eddig ide tartozó kedvezményesen adózó készpénzjuttatás megszűnik, és csak a Széchenyi Pihenőkártyára (SZÉP-kártya) adható juttatás kedvezményes adózása marad meg.

Ezen a kereten felül azonban jelenleg még számos más juttatást is adhatnak a cégek dolgozóiknak kedvezményes adózással, illetve teljesen adómentesen - összességében további többszázezer forint értékben. Előbbi körbe tartozik például az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, vagy a nyugdíj-, illetve egészségpénztári hozzájárulás. Utóbbi körbe pedig többek között a lakáscélú, az albérlet vagy a diákhitel támogatás. Ezek adómentessége, illetve kedvezményes adózása a tervek szerint jövőre megszűnne, csak az óvodai, bölcsődei térítés adómentessége maradna meg. Így viszont se a munkaadóknak, se a munkavállalóknak nem lenne érdeke ezeket választani, hiszen ugyanannyit kellene adózni utána, mint a bér után. Ezzel pedig egyrészt valójában csökkenne a cafeteriaként használható juttatások összkerete, másrészt épp a rendszer lényege, a választás lehetősége veszne el.

A cafeteria rendszer leglényegesebb jellemzője ugyanis éppen a Gulyás Gergely által is emlegetett „odaadás módja”. Az angolban önkiszolgáló éttermet jelentő cafeteria szó nem egyszerűen a béren kívüli juttatások szinonimája, hanem a választás lehetőségre utal: a dolgozó pillanatnyi élethelyzetének, igényeinek megfelelően maga választhat a cég által felkínált juttatások közül. Ha albérletben él, az albérlettámogatást fogja kérni, ha diákhitele vagy lakáshitele van, akkor a kölcsönök fizetését segítő juttatást. Minthogy ennek a választásnak a lehetősége a jövőben az adóterhek növekedése miatt lényegében megszűnik, ilyen értelemben a kormány valójában mégis elveszi a cafeteriát az emberektől.

A kormány azonban úgy tűnik, másként értelmezi a cafeteria lényegét. Mint Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette: a kormány célja, hogy a béren kívüli juttatások felhasználásának gazdaságpolitikai haszna is legyen az ország számára. Miután a jövőben a béren kívüli juttatásokat kizárólag a SZÉP-kártya szálláshely, vendéglátás és szabadidő „zsebébe” lehet majd kedvezményesen adni, adódik a kérdés: a rendszer átalakítása az ország számára hoz-e majd gazdasági hasznot, vagy inkább a turizmus-vendéglátásba magát egyre jobban bevásároló kormányzati köröknek?

Témába vágó kutatások szerint ugyan – a kedvezményes adózással adható készpénzjuttatás mellett - az egyik leggyakrabban adott cafeteriaelem eddig is a SZÉP-kártya volt, de nem biztos, hogy a dolgozóknak éppen az étterembejárás vagy a nyaralás támogatására van igényük ilyen nagyságrendben. Jól mutatja ezt, hogy azenpenzem.hu gyűjtése szerint évről évre több pénz „ragad be” a SZÉP-kártyákon. Az idén például több mint 2 milliárd forintot utaltak vissza a munkáltatóknak a május végéig fel nem használt juttatásokból, annak ellenére, hogy a felhasználási határidő előtti napokban látványosan kezdtek el költekezni a kártyabirtokosok. Ez alapján luxusnak tűnik, hogy egy átlagos kétkeresős család évi 900 ezer forintot költsön nyaralásra és étterembejárásra, amikor lehet, hogy még a lakáshitel törlesztőrészleteinek fizetése is problémát okoz számára.

 A pluszjuttatásoknak célja volt

A saját célkitűzéseivel megy szembe a kormány, amikor az egyszerűsítésre hivatkozva átalakítja a cafeteria rendszerét. A különféle juttatásoknak ugyanis eddig társadalompolitikai céljai is voltak: a meghatározott dolgokra fordítható juttatások kedvezményessé tétele meghatározott célok - például az öngondoskodás vagy a munkaerőpiaci mobilitás - felé próbálta terelni a dolgozókat. Ez most elvész: miközben a születésszám növekedését szeretné elérni a kormány, megszünteti az iskolakezdési támogatás adókedvezményét. Miközben az egyre növekvő munkaerőhiány miatt keresi a még hadra fogható munkaerőt, megszünteti a mobilitási célú albérlettámogatást – sorolja az érthetetlen lépéseket Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A szakszervezeti szövetség a másik 5 érdekvédelmi konföderációval közösen azt szeretné elérni, hogy 3 – az öngondoskodás, a család és a munkaerőmobilitás – területen maradjanak meg a jelenlegi kedvezmények, illetve, hogy a közszférában is a versenyszférával azonos, 450 ezer forintos cafeteriakeret legyen. Ezzel kapcsolatban pénteken elküldték javaslatukat a pénzügyminiszternek. Kordás László szerint egyébként a kormány elszántsága puhulni látszik. Erre utal szerinte Varga Mihály nyilatkozata is, aki jelezte: minden javaslatra nyitottak, és egyeztetni fognak.

A munkaadók álláspontja most úgy tűnik, közel áll a munkavállalókéhoz. Nem véletlen, hiszen a cégek a különböző cafeteria elemek kínálatával próbálják magukat pozícionálni, vagyis vonzóbbá tenni a dolgozók számára a munkaerőhiány idején.

Az utóbbi években egyre több munkáltató nem csak értékalapú cafeteriát nyújt – magyarázza Fata László cafeteria szakértő. Az adómentes juttatásokon túl - mint például az albérlet- vagy a hiteltámogatás – számtalan más pluszjuttatással igyekeznek magukat megkülönböztetni más vállalatoktól. Ilyenek lehetnek például a képzések vagy a VIP-ellátást nyújtó egészségbiztosítások: ezeket nem csupán a kedvezményes adózás miatt kínálják a cégek. Megfelelő szabályozással ugyanakkor eddig a cégek a céljaiknak megfelelő terméket be tudták emelni a kedvezőbb, 40,71 százalékos adózási körbe. Ez pedig módot adott arra, hogy a valós igényekre és célokra szabott juttatásokat adjanak dolgozóiknak – mutatott rá Fata László, megjegyezve: ennek a lehetőségnek az adókedvezménye jövőre szintén megszűnhet. A szakértő szerint emiatt a dolgozók választási lehetősége és a cégek mozgástere jelentősen szűkülhet.

Csökkenne a jövedelem

A munkáltatók kis része vállalna csak plusz terheket a cafeteria-rendszer átalakítása miatt – mutatott rá a Cafeteria TREND felmérése. A több mint 200 ezer munkavállalót foglalkoztató 559 cég válaszai alapján a dolgozók csaknem 15 százaléka jövőre semmilyen juttatást nem kapna az eddigiek helyett, további 44 százaléka pedig a juttatásokra fordított bruttó összeget jövedelemként adózva, illetve SZÉP-kártyán kapná meg. A munkavállalók alig 9 százaléka számíthat ugyanakkor arra, hogy munkaadója igyekezne megtartani a juttatások nettó értékét, további 12 százalék pedig arra, hogy a munkaadó részben átvállalja a terhek növekedését. Összességében így a juttatások nettó összege átlagosan mintegy 25-30 százalékkal csökkenne. A felmérést Varga Mihály hangulatjelentésnek titulálta, „ami arra a médiaközegre épül, amit önök (az újságírók A szerk.) közvetítenek”. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felmérése azonban szintén ezt a forgatókönyvet vázolja fel: jövőre a cégek valószínűleg még megtartják a jelenlegi cafeteria elemeket – már csak azért is, mert ezeket a kollektív szerződések rögzítik -, de nem adnak rá több forrást, így a juttatás nettó értéke csökkenni fog.

A munkavállalók felét érinti

Mintegy 2 millió dolgozót és 20 ezer munkáltatót érint a Pénzügyminisztérium adatai szerint a cafeteria rendszerének átalakítása. Nehezebb megmondani, mekkora összegekről van szó, hiszen van, aki csupán néhány ezer forintos étkezési utalványt kap, de van olyan munkavállaló is, akinél az 1,2 millió forintot is eléri a cafeteria éves összege. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának kutatása szerint az idén a cafeteriát biztosító cégek 14 százaléka évi 500 ezer forintnál magasabb keretet szán erre a célra, csaknem negyedük pedig évi 400-500 ezer forintot. A cégek mintegy 30 százaléka csak fixen rögzített béren kívüli juttatásokat nyújt, több mint 38 százalékuk azonban lehetővé tette az egyéni választást a dolgozóknak, további 32 százalék pedig részben fix, részben választható cafeteria juttatásokat ad. A választható cafeteria elemek közül a kormány által is favorizált SZÉP-kártya a leggyakoribb: ezt a cafeteriát biztosító szervezetek több mint 90 százaléka kínálja. Kedvező adózású készpénz-juttatást a cégek csaknem háromnegyede kínál dolgozóinak, lakáscélú támogatást a cégek több mint fele, albérlettámogatást a negyede. A fixen rögzített juttatások esetében a cégek alig harmada ad SZÉP-kártyát; a mobiltelefonhasználat után a leggyakrabban nyújtott elem a kedvezményes adózású készpénz, amit a cégek 46 százalékánál választható elem.

Egy másik, a BDO Magyarország 1000 munkavállaló idei választásán alapuló felmérése alapján a juttatások összértékének 38 százaléka SZÉP-kártyán, 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9-9 százaléka Erzsébet-utalványként, illetve lakáscélú támogatásként jut el a dolgozókhoz.

Mindezek függvényében sajátos az a kormányzati „tanács”, miszerint az „adócsökkentések kapcsán felszabaduló pénzeket” a juttatások helyett béremelés formájában kellene odaadni a dolgozóknak. A kedvezményes adózású pénzjuttatás magas arányából látszik, hogy a cégek igyekeznek pénzben fizetni dolgozóikat, de nyilván azért választják cafeteriaként ennek kifizetését, mert annak adóvonzata feleakkora, mint ha bérként adnák.

2018.06.30 07:21
Frissítve: 2018.06.30 13:56

Politikai piruett a falvakban: kifizettetik a vidék népével a nagy fejlesztési programot

Publikálás dátuma
2018.12.05 07:30
Ha valóban fel akarják újítani a falusi utakat, akkor évente legalább 400 milliárd forintot kellene költeni
Fotó: MTI/ ROSTA TIBOR
A vidéki polgármesterek még nem hiszik, hogy jól járnak a kormány ajándékával, keveslik a Magyar falu programra tervezett pénzt.
A falusi emberrel fizettetik majd ki az alsóbbrendű utak felújítását, a kormány ugyanis jövőre felemeli a tíznapos autópálya matrica árát, nem is titkoltan épp arra hivatkozva, hogy részben ebből finanszírozzák majd a falvakba vezető utak felújítását - így vélekedtek azok a vidéki vállalkozók, polgármesterek és önkormányzati képviselők, akiket a Magyar falvak program elindulása kapcsán megkerestünk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy nyári kormányinfón bejelentette, hogy a programra 150 milliárd forintot különítettek el a tartalékalapból, ezen belül 50 milliárdot terveznek a kistelepülési úthálózat felújítására az első évben. Tudják ugyanakkor, hogy ez mennyire kevés a kivitelezéshez, így két további döntést is hoztak: január elsejétől 5,8 százalékos útdíj emelés lesz, amit a fuvarozók fizetnek, a tíz napos autópálya-matrica árát pedig a korábbi 2975 forintról október 1-től 3500 forintra emelték. Ezekből összejöhet további 35-36 milliárd a falusi útalapba. - Ki az, aki tíz napos matricát vesz? A falusi ember, aki távol lakik a nagyvárosoktól, az autópályáktól, s legfeljebb évente néhány alkalommal utazik el hosszabb távolságokra: kórházba vagy épp az unokáit meglátogatni, emiatt pedig nem vesz éves matricát. Vagyis épp ő az, akit a pályadíj emelésével megsarcolnak – ezt mondta lapunknak egy észak-borsodi falu polgármestere. A Magyar Közút 2017-es adatai szerint „egyéb településre” – vagyis nem Budapestre, megyei jogú vagy más városba – közel 21 ezer kilométernyi kiépített út vezetett, miközben a kiépítetlen utak aránya ennek több mint négyszerese, 90 ezer kilométernyi volt, utóbbiak zöme belterületi vagy külterületi földút. - Ha komolyan gondolnák az utak felújítását, akkor az elkövetkező egy évtizedben évente legalább 400 milliárdot fordítanának rá, s akkor talán lenne némi látszatja – mondta a Népszavának egy útépítéssel foglalkozó cég vezetője. Szavai szerint választások előtt – mint amilyen a jövőre esedékes önkormányzati is lesz - mindig találnak egy kicsivel több forrást látványberuházásokra, s főleg a kormányhoz lojális települések „kistafírozására”, de az alapvető problémákat ez nem oldja meg. Egy alsóbbrendű útnál, attól függően, hogy egy réteget kell csak javításként felvinni, vagy az alapoktól kell újjáépíteni, 10 és 80 millió forint között mozog a kilométerenkénti költség. Ha ezt 3255 településre elosztjuk, mindenhol legfeljebb fél kilométernyi utat lehetne rendbe hozni az alapból. A Magyar Közút az állami kezelésben lévő utakért felel, de a településeken belül már az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk a felújítások költségeit, ám erre a legtöbb falu képtelen. Szakértőnk szerint a vidéki úthálózat jelentős része elavult, ezeket aprópénzzel már nem lehet modernizálni: ezért sem lehet komolyan venni, hogy a Magyar falu program látványos változást eredményezne a vidéki emberek életében.

Nem elég osztogatni

Akadnak települések, amelyek menthetetlenek, a falvak többségét azonban megfelelő fejlesztésekkel ismét vonzóvá lehet tenni - jelentette ki lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

A TÖOSZ szerint is a hétvégén bejelentett fejlesztések a legfontosabbak a falvaknak? A kormány tervei között elég sok elem visszaköszön az általunk megfogalmazott, százhatvan szakértő által összeállított javaslatcsomagból.

Csakhogy a szövetség évi 400 milliárdos forrást tartana reálisnak.
A 2019-es büdzsében 150 milliárd jutott erre a célra, ami tényleg nem elég, de bízunk benne, hogy 2020-tól már meglehet a 400 milliárd.

Mi a legfőbb szempont a pénzek elköltésekor?
Alapvetés, hogy térségi szemléletben kell gondolkodni. Minden elemnél meg kell nézni a hatását: harminc kilométeres körzetben kellene hatnia minden fejlesztésnek. Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból.

Minden település megmenthető?
Szerintem nagyjából száz teljesen reménytelen, a többi azonban érdemi esélyt kaphat. Azok vannak a legjobb helyzetben, amelyek turisztikailag frekventált környéken találhatók, mint a balatoni települések, illetve háttérfalvaik, vagy például Hajdúszoboszló és környéke. De összességében elmondható, nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt, akár még vissza is térhetnek, akik elmentek. Az embereknek a legfontosabb szempont a jövedelem, amihez megfelelő erejű gazdaság kell, mert az generál bevételeket. Csak infrastruktúra-fejlesztéssel nem lehet eredményt elérni. A jó út mit sem ér, ha a semmibe vezet.

Mivel lehet rávenni a vállalkozásokat, hogy az eddig kevésbé preferált helyekre települjenek?
Sok-sok támogatással, ami nem kifejezett pénzosztást jelent, hanem célzott projekteket. És persze biztosítani kell számukra a megfelelő munkaerőt és munkaerőképzést.

Nehéz elképzelni, hogy vissza lehet csábítani azokat, akik a jobb élet reményében elköltöztek, s egy gazdaságilag szerencsésebb-fejlettebb helyen berendezkedtek.
Ha jobb megélhetést tud nyújtani nekik a korábbi településük, ráadásul az egyéb életfeltételek is megfelelőek, miért ne? Hiszen egyszer már éppen emiatt váltottak, a visszaköltözést ráadásul az érzelmi szálak is erősíthetik. Az elvándorlók jelentős többsége a falvakból a városokba költözött. A visszatérésük azt jelentené, hogy a kistelepülések élhetőbbek lesznek, mint a nagyok, ami nehezen elképzelhető.
Ha valakinek nem a távolság, hanem csak a körülmények számítanak, hogy van-e megfelelő út az otthonáig, ott tud-e szélessávú internetet használni, a gyereke helyben járhat-e bölcsődébe, óvodába, iskolába, akad-e könyvtár, sportudvar, játszótér, akkor szerintem már nem is olyan utópisztikus a gondolat. Nem véletlen, hogy az első évben éppen az előbb felsoroltak fejlesztése, felújítása kap majd prioritást. Ezért is nagy felelősség ez a program, be lehet bizonyítani, hogy a boldogság nem hely- vagy lélekszámfüggő. - Vas András

Minden harmadik választónak kedveskednek

Jövőre önkormányzati választás lesz Magyarországon, csoda lett volna, ha a kormány nem talál ki egy látványos programot a vidék felemelésére, amivel igazolja, milyen fontos a lakosság egyharmadának otthont adó ötezer fő alatti falvaink jövője. A települések között ezek vannak elsöprő többségben, a 3155 magyar településből 2887-nek csak néhány száz, vagy néhány ezer lakosa van. Először a Modern városok mintájára Modern falvak programnak nevezték el a tervet, ám a fő kommunikátorok rájöhettek, hogy ennek nem szerencsés az üzenete, a nagyvárosi beruházások többsége nem éppen lakosságpárti. Így lett a csomag Magyar falvak, vagy egyszerűen Magyar falu program. Vasárnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy Áder János szülővárosától, Csornától pár kilométerre fekvő 1400 lelkes faluban, a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden jelentette be azt, amit már eddig is tudtunk: 150 milliárd forintot terveztek be a 2019-es költségvetésbe, amiből óvodák, bölcsődék fejlesztésére, háziorvosi szolgálati lakásokra, polgármesteri hivatalok felújítására és ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzésekre 75 milliárdot szánnak. A fiatalok lakásgondjait egy erre a körre szabott falusi otthonteremtési kedvezmény (falusi csok) bevezetésével oldanák meg, amelynek 25 milliárd forint lenne az induló kerete, 50 milliárddal pedig a lassan használhatatlanná romló alsórendű utak felújításához is hozzákezdene a kormány. Temetőrendezéstől sövényvágók beszerzéséig, sportparkok építésétől a falu- és tanyagondnoki szolgálatok támogatásáig, buszaik lecseréléséig és az üresen álló parókiák felújításáig olyan sok mindenbe kap bele a program, hogy nehéz lesz látványos, a falvak lakossága számára is érzékelhető változást produkálni az elkövetkező hónapokban. A települési szövetségek szakértőinek segítségével valóban szükséges fejlesztések kerültek be a csomagba, a pályázatok jövőre indulnak, de a Miniszterelnökség többszöri kérésünkre sem árulta el, hogy mikor és milyen kiírások jelennek meg elsőként. Azt viszont a program megvalósításáért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár a vasárnapi tájékoztatón már hozzátette, hogy 2020-tól gazdaságélénkítő lépésekkel, a közösségi közlekedés fejlesztésével, a bolthálózat bővítésével is gyarapodik a Magyar falu csomag kínálata. Azt nem árulták el, vajon mennyi pénzt szán attól kezdve a kormány az önkormányzati választás eredményének ismeretében a kistelepülések megtartó erejének növelésére. - G.E.

2018.12.05 07:30
Frissítve: 2018.12.05 09:06

Papi zaklatások: véget ér a csönd

Publikálás dátuma
2018.12.04 06:00

Fotó: Shutterstock/
Míg külföldön egymást érik a botrányok, a hazai katolikus egyház eddig leginkább hallgatott a szexuális visszaélésekről. Jövőre azonban nemzetközi konferenciát rendeznek erről Budapesten. Erdő Péter bíboros pedig felkért egy papot, hogy foglalkozzon a témával.
Támogatjuk Ferenc pápa egyházfői szolgálatát, amellyel előmozdítja az egyház megújulását, a visszaélések megszüntetését, a sebek begyógyítását – állt ki a szexuális bűnök feltárása mellett a közelmúltban a SZEMlélek blog felhívása. Ferenc pápa álláspontja teljesen egyértelmű: nulla tolerancia van érvényben, ezeket az ügyeket nem szabad sem elnézni, sem eltussolni – hangsúlyozta az egyik aláíró, Beer Miklós váci megyéspüspök a Népszava kérdésére. Minden ilyesfajta nyomorultsággal szemben határozottan fel kell lépni. Borzasztó belegondolni – tette hozzá –, hogy egy pap, akinek az ifjúság nevelésében is kötelessége részt vállalni, súlyosan visszaél a helyzetével. Nem vigasztalhat bennünket, hogy a társadalom más területein akár még nagyobb mértékben is előfordulnak ugyanilyen visszaélések. Egyetlen eset is felháborító, szégyent hoz az egyházra – állapította meg.
Kérdésünkre, hogy a katolikus püspöki kar ülésein egyáltalán tárgyaltak-e már az egyházon belüli szexuális bántalmazásokról, Beer Miklós elmondta: „Olyan értelemben előkerült a téma, hogy tudomásul vettük a pápa megnyilatkozásait”. A váci püspök a saját egyházmegyéjében két esetről tud, amikor felmerült a gyanú, hogy papok szexuális zaklatást követtek el. – Mindkettőt kivizsgáltuk, és hála Istennek, a gyanú mindkét esetben alaptalannak bizonyult. Persze, ettől még nem nyugodhatunk meg, nyitva kell tartani a szemünket – mondta.
Minden egyházmegyében létezik püspöki bíróság. Azok az áldozatok, akiket valamilyen szexuális erőszak ért, a világi hatóságokon kívül ehhez a fórumhoz fordulhatnak – közölte Beer Miklós. Úgy vélte, a püspöki bíróság ilyen speciális és kényes ügyekben is kellő hatékonysággal képes működni.
A SZEMlélek felhívását a váci püspökön kívül Bíró László tábori püspök, Böjte Csaba ferences szerzetes, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Varga László kaposvári megyéspüspök, Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök is aláírta. Valamint Várszegi Asztrik címzetes püspök, volt pannonhalmi főapát, aki lapunknak így indokolta kiállását: „Ferenc pápa általában vett reformtörekvéseit, munkáját támogattam az aláírással”. Gégény István, a SZEMlélek főszerkesztője kérdésünkre megjegyezte: „Sokakat felkértünk, örültünk volna, ha többen csatlakoznak. Elgondolkodtató, hogy nem így történt.”
A papi pedofíliával és szexuális zaklatásokkal kapcsolatos sorozatos botrányok az egész világegyházat megrengették. Minap a spanyol katolikus püspöki kar ismerte el a „különböző természetű” visszaéléséket. Ehhez képest nálunk eddig az egyház részéről feltűnően nagy volt a csend.
Több forrásból származó információnk szerint Erdő Péter bíboros megbízott egy budapesti papot azzal, hogy foglalkozzon az egyházon belüli szexuális bántalmazások ügyével. A kinevezés a jelek szerint nem a nyilvánosságnak szól, és az sem ismert, hogy pontosan milyen feladatot kapott az illető. A szóban forgó papot próbáltuk elérni a plébániáján. Munkatársa visszahívást ígért, amire azonban hiába vártunk.
A Vatikáni Rádió tudósítása szerint a hittani kongregáció 2011-ben – tehát még az előző pápa, XVI. Benedek idején – körlevelet küldött minden püspöki karnak, és arra kérte a világ összes egyházmegyéjét, hogy egy éven belül dolgozzon ki megfelelő irányelveket a szexuális visszaélések kezelésére. Ennek folytatásaként 2012-ben konferenciát tartottak Rómában, ahol Ternyák Csaba egri érsek képviselte a magyar egyházat.
Ternyák érsek kérdéseinket a püspök kar titkárságára továbbította. Onnan azt a választ kaptuk, hogy „a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezik a Szentszék által jóváhagyott szabályzattal a gyermek- és ifjúságvédelem témakörben, és folyamatos kapcsolatot tart fenn az ilyen esetek megelőzése érdekében az illetékes vatikáni hivatalokkal”.
A tájékoztatás kitért arra, hogy a püspöki kar fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet jövő májusban nemzetközi gyermek- és ifjúságvédelmi konferenciát szervez. A rendezvénynek neves vendége is lesz. Hans Zollner jezsuita atya, a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága tagját, a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának vezetője elfogadta a felkérést, és előadást tart a „gyermekvédelem fontosságáról vatikáni szemmel” témájában.
Mint azt később megtudtuk, a szervezésben a jezsuita Ignáci Pedagógiai Műhely is együttműködik a püspökkari intézettel.
A konferencia puszta ténye: áttörés. Eddig ugyanis Magyarországon nem rendeztek olyan rangos nemzetközi tanácskozást, ahol katolikus felszólalók tárgyalták volna a gyermekvédelem ügyét a katolikus egyház által fenntartott intézményekben. Bár az esemény csak kezdeti lépés, a szervezők abban bíznak, hogy a konferencia az eddigieknél jobban ráirányítja a figyelmet a kérdés jelentőségére.
(A témát holnapi lapszámunkban folytatjuk.)

Hazai botrányok

- A nyilvánosságra került magyarországi esetek sorába tartozik a két kislányt zaklató tatabányai hittantanár ügye. A hírek alapján ő nem volt pap, de egyházmegyei megbízásból végezte munkáját. Nagykanizsán egy piarista szerzetesről derült ki, hogy „nem megengedhető módon” közeledett két diákjához.
- A Pannonhalmán pár éve lefolytatott vizsgálat arra jutott, hogy a múltban az egyik szerzetes-tanár megsértette tanítványai „testi intimitását”. Korábban a kozármislenyi plébánostól váltak meg fiatal fiúkkal tartott kapcsolatai miatt.
- Volt olyan külföldön szolgálatot teljesítő magyar pap, aki szintén magyar paptársa szexuális visszaéléseiről gyűjtött terhelő adatokat. A kompromittáló iratokat munkatársánál, egy apácánál helyezte biztonságba – idézi fel a tíz éve történteket Wildmann János, Pécsen élő katolikus teológus. A pap, amikor halálát érezte közeledni, magához hívta Wildmannt, és jelenlétében megkérte az apácát, hogy adja át neki a dossziét. Az apáca azt állította, hogy nem találja. Az idős pap hiába erősködött. A dosszié azóta sem jutott el Wildmann Jánoshoz.
- Az sem példátlan, hogy papok válnak áldozatokká. A pécsi teológus 2010-ben nyilatkozott egy egyházmegyei tisztségviselőről, aki papokat is zaklatott. Egyikük ezért hátat fordított a papi hivatásnak. - Még ma is nagy a valószínűsége annak, hogy az áldozatot, a feljelentőt hurcolják meg az eljárás során – mondta lapunknak Wildmann. Cz. G.

Senki nem tud semmit

A sajtóban szórványosan megjelent esetekből nehéz következtetni arra, hogy az egyházon belül hány visszaélés történik Magyarországon. Az áldozatsegítő Fehér Gyűrű Egyesület közel három évtizede létezik. A szervezetnél azt mondták lapunknak, papok által elkövetett zaklatások miatt eddig még senki nem fordult hozzájuk. A rendőrségtől megkérdeztük, hogy hány ügyben, milyen jogcímen folyt nyomozás egyházi személyek ellen. Nem lettünk okosabbak: az általunk kért bűncselekmények „statisztikai adatainak vonatkozásában a rendőrség foglalkozás szerinti adatgyűjtést nem végez”. - Az ügyészség által ismertetett statisztikában 2014 és 2017 között nem szerepelt olyan „vádemeléssel érintett egyházi foglalkozású személy”, aki szexuális bűncselekményt követett volna el. Csakhogy az ügyészség – meglehetősen bonyolult magyarázat kíséretében – azt is kifejtette: a közölt adatok nem teljes körűen mutatják be, hogy a kérdéses bűncselekmények elkövetése miatt pontosan hány személlyel szemben indult eljárás és született eljárásjogi döntés. Cz. G.

Kiszűrik a homoszexuális papokat

VATIKÁN Nincs helyük a homoszexuális papoknak a katolikus egyházban – hangoztatta Ferenc pápa Fernando Prado spanyol misszionáriussal folytatott megbeszélései során, amely tegnap gyűjteménybe szedve tíz nyelven, könyv formában jelent meg. Mint a katolikus egyházfő elmondta, jobban meg kell vizsgálni a papjelölteket, hogy kiszűrjék az azonos neműekhez vonzódókat. „Jobb, ha a papi vagy a szerzetesi szolgálatot feladják annál, mintha kettős életet élnének”– tette hozzá a könyv szerint. A pápa úgy foglalt állást, „társadalmunkban mintha divattá vált volna a homoszexualitást, ez pedig bizonyos tekintetben az egyházat is befolyásolja”. Nagy feltűnést keltett még 2013-ban, megválasztásának évében, amikor az azonos neműekhez vonzódókkal kapcsolatban kijelentette: „Ha valaki meleg és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla? Mindannyian a testvéreink. Az elveszetteknek segíteni kell”. Ami a katolikus egyház álláspontját illeti: az október végén a Vatikánban tartott, a fiatalokról szóló püspöki szinódus során épp e kérdésről zajlott a legnagyobb vita,  a záródokumentumban pedig azt írták, a homoszexuálisokat nem szabad hátrányosan megkülönböztetni, hanem hitükben kell kísérni őket. R. T.

Témák
pedofilia
2018.12.04 06:00
Frissítve: 2018.12.04 15:56