Vidéki melegsors - Kettős életre kárhoztatva

Publikálás dátuma
2018.06.15. 05:04

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Július 7-én felvonulás zárja az idei Budapest Pride egyhónapos eseménysorozatát, amely a másság elfogadására akarja felhívni a társadalom figyelmét. A fővárosban élő melegek, leszbikusok és transzneműek számára könnyebb, de vidéken még ma is nagy az elutasítás.
Menekülnek az ország kisebb településeiről a nem hagyományos heteroszexuális árkapcsolatban élők - erről tanúskodik a Dunántúlon készült összeállításunk. - Anyám, apám, a testvéreim tudják, hogy meleg vagyok, a rokonság előtt viszont tabu a téma – mondta sóhajtva Kornél, aki egy balatoni kisvárosban él, s a középiskolás évek alatt tudatosult benne, hogy saját neméhez vonzódik. Apja vállalkozó, korábban a helyi képviselő-testületnek is tagja volt, anyja pedagógus, s állítják, nem elsősorban magukat féltik, hanem Kornélt. Mert egy néhány ezres kisvárosban megbélyegzettnek lenni egyenlő a halálos ítélettel. - Van társaság, akikkel összejárok, ott mindenki úgy tudja, van barátnőm, csak külföldön dolgozik – folytatta Kornél. – Ez elég jó alibi, mert így nem tűnik fel senkinek, amikor időnként néhány napra felmegyek Pestre. Ott végre elengedhetem magam, s attól sem kell félnem, hogy lebukom, hiszen azokra a helyekre kizárt, hogy betérjenek az otthoni ismerőseim. Vagy ha igen, akkor nekik is van titkolnivalójuk. A legrosszabb hazaindulni, tudván, hogy hazugságban éled az életed. Igaz, még mindig jobb, mint azoknak, akikkel Budapesten szoktam találkozni: feleségük van, gyerekük, játsszák a szolid családapát, s kéthavonta felmennek, hogy melegbárokban néhány órára boldogok legyenek… Ivettnek annyival könnyebb az élete, hogy szűk ismeretségi körében tudják, a lányok érdeklik, és elfogadták másságát. Ennek ellenére az észak-dunántúli kisvárosban, ahol lakik, nem teljes az élete. - Nagyon szeretnénk összeköltözni, de lehetetlen, egy meleg párnak nem adnak ki szobát – magyarázta. – Szerencsére közel van Bécs, oda járunk ki, hogy levegőhöz jussunk. Ott nem barátnők vagyunk, hanem egy pár. Ivett szerint eleinte még a közeli ismerősei is nehezen tudták kezelni a helyzetet. - Az első időszakban, ha szóba került valami meleg téma, rögtön váltottak – mesélte. – Aztán jött a kíváncsiskodás, hogy akkor most ki a fiú és a lány a kapcsolatban,és persze időnként azért kiszalad valakinek a száján némi buzizás, általánosságban. Mint például a hülye… A 32 éves nő másik nagy fájdalma, hogy vallásosként a templomi közösségében sem vállalhatja fel önmagát. - Ez a rosszabb – ismerte el. – Elmegyek misére, s tudom, azonnal kinéznének, ha kiderülne, leszbikus vagyok. Általános hiedelem, hogy aki vallásos, az nem lehet meleg. Mintha a hit és a nemi identitás között bármiféle kapcsolat lenne. És ez nemcsak bebeszélés: az egyik fiúismerősöm egy gyónás során bevallotta a másságát a papnak, aki akkor nem szólt semmit, de néhány hét múlva félrehívta, s megkérte, ne járjon tovább a közösségbe, mert ha kiderül, rossz hírüket kelti… Földvári Péter a művészvilágban dolgozik – a Karinthy Színház sajtósa, kulturális céget vezet, emellett színdarabokban is játszik -, vállaltan meleg, boldog kapcsolatban él – amióta évekkel ezelőtt felköltözött Kaposvárról Budapestre. - Vidéken a legnagyobb probléma, hogy ha fel is vállalod a másságodat, nincsenek lehetőségeid – mondta. – Mivel a melegek jelentékeny hányada rejtőzködik, nincs társaságod, nincsenek helyek, ahová elmehetsz. Péterben egészen későn tudatosult a mássága, fiatal korában rengeteg barátnője volt, ám amikor egyértelművé vált számára, hogy meleg, sokáig rejtőzködött. - Persze a pletyka megindult, összesúgtak utánam az utcán, visszahallottam dolgokat – mesélte. Nem tudtam boldog lenni, az alkoholba menekültem. Hét éve részegen beültem a kocsiba, és ki is egyenesítettem egy kanyart. Akkor döbbentem rá, ez így nem mehet tovább: negyvenévesen felköltöztem Budapestre. Steiner Kristóf melegekkel készített interjúsorozatában coming outolt, s azóta teljesen megváltozott az élete. - A régi ismeretségi köröm egy része természetesen eltűnt, mások viszont elintézték annyival: Föci, baszki, több csajod volt, mint nekem… - jegyezte meg Földvári Péter. – Remek döntés volt, hogy felvállaltam a másságom, sokkal könnyebb lett az életem. Vidéken is vannak persze kivételek, a fiú, akivel együtt élek, egy kis borsodi településről származik, ott például nincs semmi probléma, ha együtt megjelenünk. Péter szerint a legnagyobb probléma, hogy a melegekkel kapcsolatos sztereotípiák miatt a társadalom nagy része nem fogja fel, hogy egy homoszexuális kapcsolat ugyanolyan lehet, mint egy hetero. - Ha egy társaságban csak annyit mondok, hogy a párommal vettünk egy házat, s vannak kutyáink, macskáink, s este, ha hazamegyünk, közös vacsora, tévé, lefekvés, akkor mindenki bólogat: igen, ilyen egy tökéletes család. Csak aztán, ha megmondom, hogy mondjuk nem Judit, hanem Dávid a neve, visszahőkölnek. S míg a központi vezérelv nem a tolerancia, hanem az ellenségkeresés, addig ez így marad. Minden, ami eltér a fősodortól devianciának, gyűlöltnek, lenézettnek számít majd.
Szerző
Témák
Budapest Pride
Frissítve: 2018.07.06. 11:28

Márki-Zay: ne tüntessenek!

A Lázár Jánossal való mai találkozója legfontosabb célja, hogy lefektessék egy békésebb együttműködés alapjait Hódmezővásárhely és a térség érdekében, ezért Márki-Zay Péter polgármester közösségi oldalán arra kérte támogatóit, hogy ne szervezzenek semmiféle demonstrációt, politikai hangvételű eseményt a helyszínre és máshová sem, mert azzal veszélyeztethetik egy reményei szerint kialakuló, fontos és hosszú távú együttműködés lehetőségét. 

Szerző

A közszférával játszik a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.14. 07:07
ÉRDEKEK - A közszféra képviselői a Pénzügyminisztériumban - FOTÓ: PM
A szegény önkormányzatok hivatalnokai között 11 milliárdot osztana szét a kormány, de csak akkor, ha sikerrel pályáznak a pénzre.

Az önkormányzati szféra béreinek emelésére a 2019-es költségvetésben a települések helyi adóbevételeiből elkülönítve szerepel egy 11 milliárd forintos kiegészítő bérrendezési alap fedezete. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetési helyettes államtitkára ismertette a szakszervezetek és szakmai szervezetek vezetőivel, hogy nem automatikus, százalékban meghatározott béremelést ígér a kormány, hanem egy pályázati rendszer elindítását tervezi, amelyre azok a szegényebb önkormányzatok jelentkezhetnének, amelyek saját forrásból nem tudtak és ezután sem tudnak több pénzt adni hivatali alkalmazottaiknak.

Az ülés után több résztvevő is úgy fogalmazott lapunknak, hogy az egyelőre csak fő vonalaiban ismertetett pályázati rendszer nagyon bonyolult, rengeteg adminisztrációval járna, ezért nem tartanák szerencsésnek a bevezetését. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) továbbra is a minimálbér emeléséhez alkalmazkodó és a diplomás minimálbér bevezetésével kiegészített bérrendezést támogatná az állami és önkormányzati munkahelyeken, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pedig a dolgozók után járó állami normatíva kiszámításának módján változtatna. A bérkiegészítést szolgáló önkormányzati pályázat részleteit ősszel dolgozzák ki úgy, hogy legyen idő a beadványok elbírálására és januártól a sikeres jelentkezők többet fizethessenek munkatársaiknak.

Földiák András, a SZEF elnöke lapunknak úgy számolt, hogy ha a 11 milliárd forintból csak a szegény települések kapnak (bár nem lehet tudni, mekkora saját adóbevétel lesz a vízválasztó), akkor a 30 ezernyi önkormányzati dolgozóra jutó átlagos havi 40 ezer forintos plusz támogatásból akár bruttó százezer forintos emelés is lehet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig azt emelte ki, hogy a versenyszféra jövőre tervezett országos átlagos 10,3 százalékos bruttó keresetemelése mellett a kormány 7,3 százalékos bruttó emeléssel számol a közszférában. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a kormány jövő januártól várhatóan 25-30 százalékkal megemeli a kormánytisztviselők bérét, amit tavaly váratlanul elhalasztott és folytatja a korábbi megállapodásokban rögzített emeléseket a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédségi dolgozóknál.

Földiák András ugyanakkor a Népszavának kiemelte, hogy eddigi ismereteik szerint a jövő évi költségvetés változatlanul nem számol a kulturális és szociális területen dolgozó fizetésének rendezésével, ahogy a felsőoktatásban dolgozók sem számíthatnak magasabb bérre. Mészáros Melinda úgy fogalmazott, hogy a munkavállalók képviselői a részletes költségvetési számok megismerése után azonnal megkezdik változtatási javaslataik kidolgozását. Ezeket a terveket a Pénzügyminisztérium összegzi és beterjeszti a Parlament elé a büdzsé vitájában.

Utalványozás
Elektronikus utalványrendszer bevezetését tervezi a kormány a közszféra béremeléseként - erről az Állami Számvevőszék elnöke nyilatkozott a tegnapi Magyar Időkben. Domokos László szerint az egyes állami és önkormányzati szolgáltatóknál beváltható utalványokkal nagyon jól járnának a dolgozók, ám a szakszervezetek szerint ez csak kiegészítő megoldás lehet a béremelések mellett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke lapunknak azt mondta, az érdekvédelmi szervezetek korábban többször is kérték, hogy a képzéseket, továbbképzéseket és az ezekhez szükséges tankönyvek beszerzését valahogy támogassa a kormány, de ez nem helyettesíti a fizetések rendezését. A megélhetést nem lehet utalványokkal biztosítani - jelentette ki.



Frissítve: 2018.06.30. 19:34