Vigyázzba állítja a sajtót az Alkotmánybíróság

Publikálás dátuma
2018.06.30. 15:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A pontatlan vagy megtévesztő cikkcím komolyan sértheti a személyiségi jogokat, ezért az ilyen gyakorlatot szigorúbban kell megítélni - mondta ki az Alkotmánybíróság. Egy püspöki per hatására a hazai újságírás gyakorlata is megváltozhat.
Négy éve húzódó sajtóper végére tehet pontot az Alkotmánybíróság szombati határozata, a döntés viszont közvetetten kihat a magyar sajtó napi gyakorlatára is.
Az Ab kimondta, hogy egy cikk címe az olvasók figyelmének felkeltésére és az írás tartalmának megragadására szolgáló kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet, ezért szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest - idézi a határozatot az MTI.
A cím ezért a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos – állapította meg a testület.
Az Ab egy, azóta már megszűnt országos napilap 2014-es cikkcíme miatt hozott határozatot: e szerint „Kényszerítés miatt nyomoznak” egy - konkrétan nevén nevezett - „püspök ellen”. A lap a továbbiakban kitért arra is, hogy egy püspöki ülnök ellen is nyomozás folyik az ügyben. A sértettek a bírósághoz fordultak, mivel szerintük a lap valótlanul állította, hogy bármilyen bűncselekmény miatt nyomozás indult volna ellenük – ugyanis nem gyanúsították meg őket, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt.  
A megyéspüspök ügye a Kúriáig is eljutott, a testület azonban enyhébben ítélte meg a történteket: a címet megengedhetőnek tartották, szerintük ugyanis a tévedéseket és valótlanságokat a cikk egészének fényében kell megítélni.
Az Ab mostani határozata miatt azonban meg kell ismételni a Kúrián lefolytatott eljárást. A döntésnek ráadásul precedens értéke is lehet, a hasonló esetekben eljáró bíróságok később az Ab álláspontjára hivatkozva szabhatnak ki szigorúbb ítéletet a megtévesztő című újságcikkek miatt.
Szerző
Frissítve: 2018.07.01. 08:09

Kórházi fertőzések: az Emmi a lakosságot tanítja kézmosásra

Publikálás dátuma
2018.06.30. 14:32
Mi visszük a kórházba a szappant, nekünk is kell megtanítani a használatát
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Miközben két év alatt drámaian nőtt a kórházi fertőzéssel összefüggő halálesetek száma, a humántárca a lakosságot biztatja sűrűbb tisztálkodásra.
Moss kezet! - címmel indított kampányt az Emmi egészségügyi államtitkára, hogy ezzel figyelmeztessenek a kórházi fertőzések veszélyére. A Semmelweis-naphoz kapcsolódó, július elsejétől a hónap közepéig tartó programmal a kézmosás fontosságra akarják felhívni a lakosság figyelmét – és egy reklámcég támogatásával, száz citylight felületen fogják reklámozni az alapvető higiéniai műveletet.
Az ötlet jócskán cinikusnak tűnhet akkor, amikor sok kórházban napi szintű gondot jelent a kézfertőtlenítő szerek hiánya, a betegek pedig otthonról hozzák a tisztálkodási szereket: a probléma súlyát jelzi, hogy tavaly a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) kétszázezer forintos értékben ajánlott fel száz liter alkoholos kézfertőtlenítőt a rászoruló kórházaknak.
A Magyar Nemzet cikke szerint Reszasz arra is emlékeztetett, hogy az uniós országok közül pont Magyarországon, a kézfertőtlenítést elsőként meghonosító Semmelweis  hazájában használják a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítő gélt az egészségügyi intézményekben (6 liter/1000 betegnap; Svédországban ez például 40 liter/1000 betegnap).
Eközben 2014-2016 között 3998-ról 4830-ra nőtt a kórházi fertőzések száma. A hazai betegek körében leggyakoribb kórházi „baleset” az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti és a véráramfertőzés.
Ráadásul, a most a megelőzés mellett kampányoló Emmi és az ÁNTSZ többszöri kérésre sem adta ki a kórházi fertőzések közérdekű adatait, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek úgy kellett kiperelnük tőlük a kórházakra bontott adatmennyiséget. 
A helyzet talán idővel javulhat: a tárca  MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár hivatalba lépése óta az egyik fontos céljának tekinti, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék a fertőzések megelőzését. Ennek jegyében hamarosan elkészül az országos módszertani, cselekvési és felügyeleti rendszer, amelynek kialakításában hazai szaktekintélyek vesznek részt.  
Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 19:00

Quaestor - Vádemelés a soltvadkerti takarék ügyében

Publikálás dátuma
2018.06.30. 11:00

Fotó: police.hu
A takarékszövetkezet ügyfeleit több mint kétmilliárdos kár érte, pénzüket a Quaestor-csoporthoz és egy szövetkezeti vezető fiának vállalkozásába pumpálták a rendőrség szerint.
Vádemelési javaslattal fejezte be a Nemzeti Nyomozó Iroda soltvadkerti takarékszövetkezettel, valamint a Quaestor cégcsoporttal kapcsolatos nyomozást. A takarékszövetkezet betéteseit 2,3 milliárd forintnyi vagyoni hátrány érte, az NNI hűtlen kezelést gyanít. A nyomozás adatai szerint a pénzintézet két vezetője 2004 és 2010 között olyan, értékpapír-vásárlására vonatkozó szerződéseket kötött a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel, amelyek valódi célja nem értékpapírra vonatkozó befektetés volt. Az átutalt pénzösszegekkel a Quaestor cégcsoport működését, illetve a Takarékszövetkezet egyik vezetője fiának cégét, a Fantázia-Agrofa Kft.-t finanszírozták. A beszerzett bizonyítékok alapján a gyanúsítottak már az átutalások időpontjában tudták, hogy az átutalás valódi céljaként megjelölt befektetési gazdasági esemény nem fog megtörténni, és így a pénz sem kerül majd vissza a takarékszövetkezethez. A takarékszövetkezet két vezetőjét a hűtlen kezeléssel, egyikük hozzátartozóját valamint a Quaestor csoport két vezetőjét pedig szintén bűnsegédlettel gyanúsítják. 
Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 13:50