Egy lépésre van a szakadástól a berlini kormánykoalíció

Publikálás dátuma
2018.07.01 18:21

Fotó: DPA/ KAY NIETFELD
Nem elégedett a CSU a brüsszeli uniós csúcson született zárónyilatkozattal, a párt vezetői vasárnap este döntenek arról, hogyan tovább. Mindenki máshogy értelmezi a brüsszeli eredményeket, ráadásul a közép-európai országok meghazudtolták a kancellárt.
Döntő szakaszához érkezett a német kormányválság. Angela Merkel kancellár szombaton este találkozott Horst Seehofer belügyminiszterrel, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, információk azonban nem szivárogtak ki megbeszéléseikről. Seehofer két órán át tartó tárgyalás után hagyta el a kancellária hivatalát.
A CDU, illetve a CSU vezetősége vasárnap tanácskozott a kialakult helyzetről. Angela Merkel a koalíciós partner szociáldemokrata SPD, illetve a CSU pártvezetőinek és frakcióvezetőinek írott levelében kifejtette, késznek mutatkozik a menekültpolitikában egy sor szigorításra. A dokumentum szerint 14 ország – köztük Magyarország – ígéretet tett Merkel kancellárnak egy olyan megállapodás támogatására, amely szerint a német határról kiutasítandó menekülteket befogadnák azok az államok, amelyekben az Európai Unió területén először regisztrálták őket. A jelentés név szerint említette Belgiumot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Litvániát, Lettországot, Luxemburgot, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Svédországot, Csehországot és Magyarországot.
Mindez azért volt meglepő, mert a berlini, illetve brüsszeli menekültpolitikát folyvást elutasító visegrádi négyek közül hármat is felsoroltak. Elsőként azonban Magyarország cáfolt. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan azt közölte, semmilyen megállapodás nem jött létre Magyarország és Németország között a kérdésben, egyúttal a „szokásos politikai kacsának” nevezte. Cáfolta a megegyezést Andrej Babis cseh miniszterelnök. A Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó kormányfő kifejtette, „ilyen tárgyalásokra Csehország és Németország között nem került sor és a cseh kormány nem csatlakozott ilyen megállapodáshoz”. Angela Merkel sajnálattal fogadta a döntést. Ugyanakkor szombaton este az egyik német kormányszóvivő azt állította, "a cseh fél kifejezte hajlandóságát arra, hogy megállapodást kössön a menekültek visszaküldését szolgáló együttműködés javításáról." Később aztán a lengyel kormány cáfolata is befutott Berlinbe. „Nem született új, a menedékkérők befogadását érintő megállapodás” – közölte a lengyel külügyminisztérium szóvivője, Artur Lompart.
A CSU-nál eleve kétkedéssel fogadták az Európai Unió pénteken zárult csúcstalálkozóján a menekültpolitikával kapcsolatban született nyilatkozatot. Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője pedig a Bild am Sonntagnak elmondta, kiindulva a tagországokból érkezett cáfolatokból, nem lehet bízni abban, hogy a zárónyilatkozatban foglaltak megvalósulnak. Előzőleg, még az uniós csúcsot követően az abban foglaltakat szerinte úgy lehet értelmezni, hogy az egyes tagországok egyéni döntéseket hozhatnak a menekültkérdésben, vagyis lehetővé válna Horst Seehofer terve, s a CSU visszafordíthatja a határon azokat a menedékkérőket, akiket már egy másik országban regisztráltak. Ezt azonban szombaton este cáfolta a német kormányszóvivő. Rámutatott, a nyilatkozat szerint szó sincs arról, hogy a tagállamok egyoldalú döntéseket hozhatnának más tagországok kárára.
A kereszténydemokrata CDU vezetése teljességgel kiállt a kancellár mellett. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak (FAS) úgy foglalt állást, hogy az uniós csúcs jobb eredményt hozott, mint amilyet néhány nappal korábban reméltek. Reményét fejezte ki, hogy a CSU már nem akar egyéni döntést hozni. Thomas Strobl, Baden-Württemberg belügyminisztere pedig azt közölte, bízik benne, hogy az EU külső határai védelmét illetően a szavakat hamarosan tettek követik majd. Úgy vélte, addig, amíg a külső határokat nem védik kellőképpen, a belső határoknál is fokozottabb rendőri jelenlétre van szükség.
Günther Oettinger német uniós biztos, a CDU elnökségi tagja figyelmeztetett arra, az uniós zárónyilatkozat csak annak köszönhetően jöhetett létre, hogy a német kancellár óriási tekintélynek örvend Európában. „Ez rendkívül értékes Németország számára, ezt senki sem rombolhatja le” – hangoztatta. A két uniópárt ifjúsági szerve, a Junge Union (JU) óva intette a szakadástól a CDU-t és a CSU-t. „Felhívjuk őket arra: egységet alkotunk, összetartozunk. A hazánkért”. A nyilatkozatot egyhangúan fogadták el, ami azért figyelemreméltó, mert a JU bajorországi tagszerve igen kritikus a kancellárral szemben.
2018.07.01 18:21
Frissítve: 2018.07.01 18:29

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36