Egy lépésre van a szakadástól a berlini kormánykoalíció

Publikálás dátuma
2018.07.01 18:21

Fotó: DPA/ KAY NIETFELD
Nem elégedett a CSU a brüsszeli uniós csúcson született zárónyilatkozattal, a párt vezetői vasárnap este döntenek arról, hogyan tovább. Mindenki máshogy értelmezi a brüsszeli eredményeket, ráadásul a közép-európai országok meghazudtolták a kancellárt.
Döntő szakaszához érkezett a német kormányválság. Angela Merkel kancellár szombaton este találkozott Horst Seehofer belügyminiszterrel, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, információk azonban nem szivárogtak ki megbeszéléseikről. Seehofer két órán át tartó tárgyalás után hagyta el a kancellária hivatalát.
A CDU, illetve a CSU vezetősége vasárnap tanácskozott a kialakult helyzetről. Angela Merkel a koalíciós partner szociáldemokrata SPD, illetve a CSU pártvezetőinek és frakcióvezetőinek írott levelében kifejtette, késznek mutatkozik a menekültpolitikában egy sor szigorításra. A dokumentum szerint 14 ország – köztük Magyarország – ígéretet tett Merkel kancellárnak egy olyan megállapodás támogatására, amely szerint a német határról kiutasítandó menekülteket befogadnák azok az államok, amelyekben az Európai Unió területén először regisztrálták őket. A jelentés név szerint említette Belgiumot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Litvániát, Lettországot, Luxemburgot, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Svédországot, Csehországot és Magyarországot.
Mindez azért volt meglepő, mert a berlini, illetve brüsszeli menekültpolitikát folyvást elutasító visegrádi négyek közül hármat is felsoroltak. Elsőként azonban Magyarország cáfolt. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan azt közölte, semmilyen megállapodás nem jött létre Magyarország és Németország között a kérdésben, egyúttal a „szokásos politikai kacsának” nevezte. Cáfolta a megegyezést Andrej Babis cseh miniszterelnök. A Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó kormányfő kifejtette, „ilyen tárgyalásokra Csehország és Németország között nem került sor és a cseh kormány nem csatlakozott ilyen megállapodáshoz”. Angela Merkel sajnálattal fogadta a döntést. Ugyanakkor szombaton este az egyik német kormányszóvivő azt állította, "a cseh fél kifejezte hajlandóságát arra, hogy megállapodást kössön a menekültek visszaküldését szolgáló együttműködés javításáról." Később aztán a lengyel kormány cáfolata is befutott Berlinbe. „Nem született új, a menedékkérők befogadását érintő megállapodás” – közölte a lengyel külügyminisztérium szóvivője, Artur Lompart.
A CSU-nál eleve kétkedéssel fogadták az Európai Unió pénteken zárult csúcstalálkozóján a menekültpolitikával kapcsolatban született nyilatkozatot. Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője pedig a Bild am Sonntagnak elmondta, kiindulva a tagországokból érkezett cáfolatokból, nem lehet bízni abban, hogy a zárónyilatkozatban foglaltak megvalósulnak. Előzőleg, még az uniós csúcsot követően az abban foglaltakat szerinte úgy lehet értelmezni, hogy az egyes tagországok egyéni döntéseket hozhatnak a menekültkérdésben, vagyis lehetővé válna Horst Seehofer terve, s a CSU visszafordíthatja a határon azokat a menedékkérőket, akiket már egy másik országban regisztráltak. Ezt azonban szombaton este cáfolta a német kormányszóvivő. Rámutatott, a nyilatkozat szerint szó sincs arról, hogy a tagállamok egyoldalú döntéseket hozhatnának más tagországok kárára.
A kereszténydemokrata CDU vezetése teljességgel kiállt a kancellár mellett. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak (FAS) úgy foglalt állást, hogy az uniós csúcs jobb eredményt hozott, mint amilyet néhány nappal korábban reméltek. Reményét fejezte ki, hogy a CSU már nem akar egyéni döntést hozni. Thomas Strobl, Baden-Württemberg belügyminisztere pedig azt közölte, bízik benne, hogy az EU külső határai védelmét illetően a szavakat hamarosan tettek követik majd. Úgy vélte, addig, amíg a külső határokat nem védik kellőképpen, a belső határoknál is fokozottabb rendőri jelenlétre van szükség.
Günther Oettinger német uniós biztos, a CDU elnökségi tagja figyelmeztetett arra, az uniós zárónyilatkozat csak annak köszönhetően jöhetett létre, hogy a német kancellár óriási tekintélynek örvend Európában. „Ez rendkívül értékes Németország számára, ezt senki sem rombolhatja le” – hangoztatta. A két uniópárt ifjúsági szerve, a Junge Union (JU) óva intette a szakadástól a CDU-t és a CSU-t. „Felhívjuk őket arra: egységet alkotunk, összetartozunk. A hazánkért”. A nyilatkozatot egyhangúan fogadták el, ami azért figyelemreméltó, mert a JU bajorországi tagszerve igen kritikus a kancellárral szemben.
2018.07.01 18:21
Frissítve: 2018.07.01 18:29

Egy állítólagos erőszaktételi kísérlet anatómiája

Publikálás dátuma
2018.09.24 18:00
Brett Kavanaugh
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Tiltakozási hullámot váltott ki a hét végén Donald Trump azzal, hogy provokatív megállapításokat tett a főbírójelöltjét szexuális erőszakoskodással vádoló nőre.
A #WhyIDidntReport (MiértNemJelentettem) Twitter-hashtag alatt több tízezren fejezték ki szolidaritásukat Christine Blasey Ford pszichológus professzornővel, aki azt állítja, hogy Brett Kavanaugh, akit az elnök az amerikai Legfelső Bíróság tagjának jelölt, több mint három évtizeddel ezelőtt, még a nyolcvanas évek első felében, egy diákbulin megpróbálta őt megerőszakolni. Az erősen konzervatív megnyilvánulásairól ismert Kavanaugh tagadja az állítást. Trump most nyilvánosan megkérdőjelezte Ford szavahihetőségét, és azzal a szemrehányással illette, hogy az állítólagos esetet azonnal jelentenie kellett volna. Erre a közösségi médiafelületeken tömegesen szólaltak meg azok, akik a nő pártjára álltak, és sokan osztották meg saját fájó személyes emlékeiket, olyan eseteket, hogy ők maguk is átéltek hasonló visszaéléseket, amiről sokáig hallgattak – ki félelemből, ki szégyenérzetből, ki azért, mert kételkedett abban, hogy hinni fognak neki, vagy történetesen azért, mert az erőszaktevő a családhoz tartozott, esetleg hatalmi pozícióban levő ember volt.  A Washington Post hasábjain megszólalt Patti Davis, Ronald Reagan néhai amerikai elnök lánya, aki most 65 éves. Beszámolt arról, hogy negyven évvel ezelőtt vele szemben is visszaélést követett el egy zenei impresszárió az irodájában. Erről évtizedekig nem beszélt senkinek. Magányosnak érezte magát, szégyenkezett, és egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mostanáig Christine Blasey Ford is hallgatott.  Az ügy önvallomásra késztette Ashley Judd színésznőt is, aki azt írta: hét éves volt, amikor először megerőszakolták, és amikor ezt elmondta az első adódó felnőttnek, azt a választ kapta, hogy „de hisz az egy olyan rendes idős úriember, biztosan nem úgy értette”. „Amikor 15 éves koromban újra megerőszakoltak, már csak a naplómnak meséltem el” – tette hozzá.  Az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben erősítené meg tisztségében az elnök által jelölt Kavanaugh bírót. Mielőtt azonban ezt megtenné, meg kívánja hallgatni mindkét felet. Forddal napok óta alkudoznak a kulisszák mögött a meghallgatás időzítéséről és módjáról, illetve a Ford által állítólag szabott – részleteiben a nyilvánosság előtt nem ismert - feltételekről. A legfrissebb értesülések szerint a meghallgatásra most csütörtökön kerülhet sor.  A Fehér Ház szóvivőnője szerint a pszichológusnő újabb és újabb feltételeket támasztott a meghallgatás elé, miközben a főbírójelölt minden további nélkül kész válaszolni a kérdésekre. A színfalak mögött alighanem sokkal több konkrétum hangzik el, mint a nyilvánosság előtt: a Fehér Ház szóvivőnője azt is tudni véli, hogy az ominózus diákbuli egykori résztvevői közül senki nem hallott semmit az állítólagos erőszakoskodásról.  Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy november 6-án az Egyesült Államokban újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Az amerikai média szerint Trump tanácsadói ebben a helyzetben óvatos távolságtartást javasoltak az elnöknek, aki azonban csak péntekig bírta megfogadni a tanácsot. Aznap már több Twitter-bejegyzésben követelte Fordtól, hogy támassza alá a vádjait, és gúnyosan írt arról, hogy a nő, „drágalátos szüleivel” együtt bizonyára azon melegében a bűnüldöző hatóságokhoz fordult. Pontos dátum és helyszín közlésére szólította fel Christine Blasey Fordot.  Az amerikai média úgy spekulál, hogy a demokraták Ford vádjaira hivatkozva megpróbálhatják elhúzni Kavanaugh szenátusi megerősítését a novemberi választás utáni időszakig. Ha pedig a szenátusban a választás nyomán esetleg az ő javukra billen át a mérleg, akkor meg is akadályozhatják az őskonzervatívnak tekintett Kavanaugh hivatalba lépését.  Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepkört is ellátó Legfelső Bíróság kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A mindössze 53 éves Kavanaugh hivatalba lépésével nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosított lenne a testületben a konzervatív többség.   
2018.09.24 18:00
Frissítve: 2018.09.24 18:00

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05