Bicepszmutogató politikus váltaná Junckert

Publikálás dátuma
2018.07.01 09:13
Fotó: AFP
Fotó: /
Jövőre mindenképp új ember kerül az Európai Bizottság élére, így máris megindult az utódkeresés, illetve önjelöltek is akadnak. Közben arról is vita van, hogy ki nevezheti meg az új EB-elnököt.
A korábban esélyesnek tartott Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök nem kíván indulni, így megnyílt a lehetőség a vállalkozóbb szellemű néppárti politikusok előtt, hogy beszálljanak az unió legfőbb végrehajtó pozíciójáért, az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folyó küzdelembe.
E poszt „előszobájának” azt tekintik – bár ez hivatalosan nincs benne az Európai Unióról szóló alapszerződésben -, ha valakit az európai parlamenti (EP-) választások megnyerésére esélyes pártcsalád  a maga csúcsjelöltjévé emel (az uniós zsargonban ezt németül, Spitzenkandidat néven emlegetik). Az első olyan bizottsági elnök, aki így foglalta el a posztot, a jelenleg hivatalban levő, luxembourgi Jean-Claude Juncker volt. 
A módszert erős fenntartásokkal fogadták több tagországban – hogy mást ne mondjunk, Orbán Viktor magyar kormányfő is ellenzi –, mondván: ha a választásokon győztes párt előre megnevezett politikusa automatikusan lesz az EB vezetője, az gyakorlatilag kiüresíti a tagállamok első számú vezetőinek az alapszerződésben rögzített jelölési jogát. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a csúcsjelölti eljárást a 2019-es EP-választásokhoz kapcsolódó uniós tisztújítás során is alkalmazni kívánják.
A jobbközép, kereszténydemokrata szellemiségű Néppárt a legnagyobb létszámú frakciót adja a mostani összetételű EP-ben, és ha ez a jövő májusi választások nyomán is így marad, akkor a néppárti csúcsjelölt nagy valószínűséggel bizottsági elnökké válik. Juncker előtt a portugál José Manuel Barroso látta el a posztot, és talán ez is indokolja, hogy néppárti berkekben most leginkább északon keresgélik az ideális jelöltet. 
A kézenfekvő megoldásnak sokan Jyrki Katainen volt finn miniszterelnököt tekintették, aki most a brüsszeli bizottság egyik alelnöke, igen népszerű európai politikus. Ő azonban nem bizonyult elég ambíciózusnak. Azt mondta, 21 éves kora óta benne van a politikában, és most, 46 esztendős fejjel már valami másban akarja kipróbálni magát. Felesége, Mervi közben bejelentette, hogy indulni kíván a jövő áprilisi finn parlamenti választáson, ami arra utal, hogy Katainenék Helsinkibe készülnek visszaköltözni. 
De van egy másik néppárti finn exkormányfő is, az 50 éves Alexander Stubb, aki – miközben barátok Katainennel – személyiségében pontosan az ellentéte. Törekvő, célratörő, sikeres önmenedzselő, állandóan fent lóg a közösségi médiaplatformokon, a Twitteren a bicepszét mutogatja, szenvedélyes triatlonos, az Ironman versenyek rendszeres résztvevője. Jelenleg egyébként az Európai Beruházási Bank alelnöke. Azt mondja, „amíg Jyrki nem döntött”, addig nem gondolkodott el azon, hogy ő maga induljon-e. Most azonban megbeszéli a dolgot európai barátaival, családjával, és leginkább önmagával. Novemberig van ideje töprengeni: akkor tartja az Európai Néppárt csúcsjelöltválasztó kongresszusát – történetesen Helsinkiben.
Bár 1994, Jacques Santer megválasztása óta minden bizottsági elnök korábbi kormányfő volt, ez nem írott szabály, így elvileg szóba jöhet egyebek mellett a belga Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos is, aki az utóbbi időben mintha látványosan kampányolna. Juncker székének megszerzéséhez ugyanakkor nem csak a néppárti vezetők támogatását kell megszerezni, de az Európai Parlament többségének szavazatát is. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az EP-választásokat a Néppárt fogja megnyerni. A mélyebb európai integrációt ellenző, sőt az eddigi vívmányok kisebb vagy nagyobb részét is visszabontani akaró euroszkeptikusok és nacionalisták az olaszországi fejlemények láttán növekvő önbizalommal készülnek jövő májusra.   
De adódnak más kérdőjelek is, így például ma még senki nem tudja, mennyire bizonyulhat sikeresnek, és hova kell majd besorolni az erős európai identitást, megújulást hirdető Emmanuel Macron francia elnök se nem jobb-, se nem baloldali „személyes pártját”. Így aztán most egészen széles az a spektrum, amelyik – biztos, ami biztos – saját „Macron-kompatibilitását” igyekszik bizonyítani.  
Bár a baloldali, szociáldemokrata pártoknak kisebb esélyük van megszerezni a többséget az EP-ben, természetesen nekik is szükségük van Spitzenkandidátra. A közép- és kelet-európai szocialista pártok erre a posztra szlovák kormánypárt, a Smer emberét, Maroš Šefčovičot szánják, aki jelenleg a Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.
2018.07.01 09:13
Frissítve: 2018.07.01 09:13

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17

Vietnamban találkozhat Trump és Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:17

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Valószínűleg Hanoiban egyeztetnek, de Da Nang és Ho Si Minh városa is a lehetséges helyszínek között van.
Vietnamban találkozhat majd Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető – írja az erről szóló terveket jól ismerő források alapján a Bloomberg. Az egyeztetésre valószínűleg a fővárosban, Hanoiban kerül majd sor, de Da Nang és Ho Si Minh városa is szóba került. A találkozót februárban tartják. Korábban az amerikai elnöki hivatal szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közölte, hogy a csúcstalálkozón a felek célja az észak-koreai atomprogram megvitatása, illetve e program felszámolása lesz. Trump És Kim Dszong első csúcstalálkozóját még tavaly júniusban, Szingapúrban tartották. Ekkor megegyeztek abban, hogy együttes erővel dolgoznak majd a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén, e megegyezés konkrétumairól azonban nem kerültek nyilvánosságra részletek.
2019.01.20 17:17