Bicepszmutogató politikus váltaná Junckert

Publikálás dátuma
2018.07.01 09:13
Fotó: AFP
Fotó: /
Jövőre mindenképp új ember kerül az Európai Bizottság élére, így máris megindult az utódkeresés, illetve önjelöltek is akadnak. Közben arról is vita van, hogy ki nevezheti meg az új EB-elnököt.
A korábban esélyesnek tartott Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök nem kíván indulni, így megnyílt a lehetőség a vállalkozóbb szellemű néppárti politikusok előtt, hogy beszálljanak az unió legfőbb végrehajtó pozíciójáért, az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folyó küzdelembe.
E poszt „előszobájának” azt tekintik – bár ez hivatalosan nincs benne az Európai Unióról szóló alapszerződésben -, ha valakit az európai parlamenti (EP-) választások megnyerésére esélyes pártcsalád  a maga csúcsjelöltjévé emel (az uniós zsargonban ezt németül, Spitzenkandidat néven emlegetik). Az első olyan bizottsági elnök, aki így foglalta el a posztot, a jelenleg hivatalban levő, luxembourgi Jean-Claude Juncker volt. 
A módszert erős fenntartásokkal fogadták több tagországban – hogy mást ne mondjunk, Orbán Viktor magyar kormányfő is ellenzi –, mondván: ha a választásokon győztes párt előre megnevezett politikusa automatikusan lesz az EB vezetője, az gyakorlatilag kiüresíti a tagállamok első számú vezetőinek az alapszerződésben rögzített jelölési jogát. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a csúcsjelölti eljárást a 2019-es EP-választásokhoz kapcsolódó uniós tisztújítás során is alkalmazni kívánják.
A jobbközép, kereszténydemokrata szellemiségű Néppárt a legnagyobb létszámú frakciót adja a mostani összetételű EP-ben, és ha ez a jövő májusi választások nyomán is így marad, akkor a néppárti csúcsjelölt nagy valószínűséggel bizottsági elnökké válik. Juncker előtt a portugál José Manuel Barroso látta el a posztot, és talán ez is indokolja, hogy néppárti berkekben most leginkább északon keresgélik az ideális jelöltet. 
A kézenfekvő megoldásnak sokan Jyrki Katainen volt finn miniszterelnököt tekintették, aki most a brüsszeli bizottság egyik alelnöke, igen népszerű európai politikus. Ő azonban nem bizonyult elég ambíciózusnak. Azt mondta, 21 éves kora óta benne van a politikában, és most, 46 esztendős fejjel már valami másban akarja kipróbálni magát. Felesége, Mervi közben bejelentette, hogy indulni kíván a jövő áprilisi finn parlamenti választáson, ami arra utal, hogy Katainenék Helsinkibe készülnek visszaköltözni. 
De van egy másik néppárti finn exkormányfő is, az 50 éves Alexander Stubb, aki – miközben barátok Katainennel – személyiségében pontosan az ellentéte. Törekvő, célratörő, sikeres önmenedzselő, állandóan fent lóg a közösségi médiaplatformokon, a Twitteren a bicepszét mutogatja, szenvedélyes triatlonos, az Ironman versenyek rendszeres résztvevője. Jelenleg egyébként az Európai Beruházási Bank alelnöke. Azt mondja, „amíg Jyrki nem döntött”, addig nem gondolkodott el azon, hogy ő maga induljon-e. Most azonban megbeszéli a dolgot európai barátaival, családjával, és leginkább önmagával. Novemberig van ideje töprengeni: akkor tartja az Európai Néppárt csúcsjelöltválasztó kongresszusát – történetesen Helsinkiben.
Bár 1994, Jacques Santer megválasztása óta minden bizottsági elnök korábbi kormányfő volt, ez nem írott szabály, így elvileg szóba jöhet egyebek mellett a belga Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos is, aki az utóbbi időben mintha látványosan kampányolna. Juncker székének megszerzéséhez ugyanakkor nem csak a néppárti vezetők támogatását kell megszerezni, de az Európai Parlament többségének szavazatát is. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az EP-választásokat a Néppárt fogja megnyerni. A mélyebb európai integrációt ellenző, sőt az eddigi vívmányok kisebb vagy nagyobb részét is visszabontani akaró euroszkeptikusok és nacionalisták az olaszországi fejlemények láttán növekvő önbizalommal készülnek jövő májusra.   
De adódnak más kérdőjelek is, így például ma még senki nem tudja, mennyire bizonyulhat sikeresnek, és hova kell majd besorolni az erős európai identitást, megújulást hirdető Emmanuel Macron francia elnök se nem jobb-, se nem baloldali „személyes pártját”. Így aztán most egészen széles az a spektrum, amelyik – biztos, ami biztos – saját „Macron-kompatibilitását” igyekszik bizonyítani.  
Bár a baloldali, szociáldemokrata pártoknak kisebb esélyük van megszerezni a többséget az EP-ben, természetesen nekik is szükségük van Spitzenkandidátra. A közép- és kelet-európai szocialista pártok erre a posztra szlovák kormánypárt, a Smer emberét, Maroš Šefčovičot szánják, aki jelenleg a Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.
2018.07.01 09:13
Frissítve: 2018.07.01 09:13

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36