Kultúraváltást sürget az új MVM-vezér

Publikálás dátuma
2018.07.02. 11:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Tavaly jelentősen visszaesett az állami MVM csoportszintű eredménye. Zsuga János új vezérigazgató belső csatornájukon kemény szavakkal sürgeti az energiacsoporton belüli szemléletváltást.
A 2016-os közel ötvenmilliárdról tavaly négymilliárd forintra esett az MVM Csoport nyeresége – derül ki az állami energiaholding múlt hét második felében leadott csoportszintű beszámolójából. A veszteségnövekedést leginkább a leányvállalataiktól származó osztalékbevételek-elszámolás törvényi változásának egyszeri hatásával indokolják. De az idén a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került Mátrai Erőmű-béli negyedrészük kapcsán 16 milliárdos értékvesztést is elszámoltak. Árbevételük ugyanakkor ezermilliárdról 1331 milliárdra ugrott. Ez leginkább az immár az összes hazai háztartás gáz-, valamint Dél-Magyarország áramellátását végző állami NKM Nemzeti Közművek 50 százaléka megvásárlásának hatása. tavaly a nagyobb leányvállalatok zöme sem muzsikált túl jól. A Paksi Atomerőmű nyeresége kilencmilliárdról közel négymilliárdra, az áramhálózatot üzemeltető Maviré 14 milliárdról 9 milliárd alá, az áramkereskedelmet végző MVM Partner közel hárommilliárdos nyeresége pedig tavaly több mint négymilliárdos veszteségbe csúszott és a szerelést végző MVM Ovit is veszteséges lett. Igaz, a néhány éve átvett gáztárolás másfélmilliárdos, illetve a -nagykereskedő 600 milliós nyeresége több mint megkétszereződött és az NKM is nyereségbe fordult. Az MVM az NKM-től, az MVM Partnertől és az Ovittól nem vont ki osztalékot, a többieknek viszont az összes nyereségét felvette. Az MVM mint holdingközpont a tavalyi ötmilliárdos veszteséghez képest eredményét éppenséggel több mint 14 milliárdra emelte. Az állami tulajdonos ebből 7,5 milliárd forint osztalékot vesz fel.
Lapunk már egy hónapja beszámolt a csoportszintű MVM-nyereségadat várható visszaeséséről. A társaság ügyeire rálátó forrásaink már akkor felhívták a figyelmet, hogy a vezérigazgató-váltással nehezített 2017-es év után az idei eredménykilátások már jóval biztatóbbak. Ugyanezt keretezhetik a tavaly év végén kinevezett, mindeddig kevéssé megszólaló vezérigazgató, Zsuga János belső hálózatuknak adott, lapunk birtokába került interjújának az MVM-et illető, néhol igencsak csípős szavai is. A húsz évig a Molnál dolgozó szakember, aki az elmúlt három év során már az MVM belső életét vizsgálhatta, szavai szerint a korábban tapasztaltak közül nagyon sokmindennel nem ért egyet. Szeretné, ha a nagy múltú, ám most demotivált MVM a jövőjére is büszke lenne, amiért a csoport jelenén változtatna. Lapunk korábbi, meg nem erősített információinak megfelelően úgy fogalmaz: az elkövetkező évet a csoport belső megerősödésére szánja, majd jöhet a növekedés, a külföldi terjeszkedés, a 2021-2022-es cél pedig az átláthatóságot lehetővé tévő tőzsdeképesség. (Ez ugyanakkor ismereteink szerint most számos ok miatt nem fedhet tényleges tőzsdére lépési szándékot.) Ha rendezni tudják a sorokat, győzelemre, ha nem, bukásra ítéltettek – fogalmaz. Ennek jegyében leányvállalataik önállósága megszűnik, néhányat be is zárnak. Bár a 8500 fős dolgozói létszám nem csökkenhet, attól, „aki nem akar dolgozni vagy megsért bizonyos normákat”, megválnak. Aki nem tud partnerként viselkedni a másikkal, aki nem tartja be azokat a játékszabályokat, amelyek révén vállalatcsoportként, összetartó csapatként, ad absurdum családként működjenek, az csak magát hibáztathatja. Vezetőtársai felé is megfogalmazta: a vezetés szolgálat, jutalom, amivel nem lehet visszaélni. Igaz, haragja kiváltó okaként konkrét eseményeket és neveket még e belső fórumon se említett. Távozása eshetőségét mintegy általánosságban megpendítve úgy fogalmaz, utódjának hiteles, modern vállalatot adna át. Zsuga Jánost mindazonáltal ismereteink szerint az új Orbán-kabinetből is megerősítették pozíciójában. Az MVM pénzügyi helyzete stabilizálódott, külső megítélése javult – szögezi le, de már az idei év kapcsán. Zsuga János az interjúban kormányzati kapcsolataik egyértelműsítésére is kísérletet tesz. „Ez egy cég” - jelenti ki, amit „nyilván sok ember vitat, hiszen egy másfajta kultúra kezdett meghonosodni a vállalat életében”. Nekünk a mindenkori magyar kormánnyal kell együttműködniük és az a feladatuk, hogy a magyar energiatermelést és energiaellátást biztosítsák, amihez cégszerűen kell működnünk – szögezi le. (Az MVM-nek fennállása óta nehézségeket okoz a veszteséget okozó állami elvárások teljesítése.) Büszke arra, hogy az MVM öt minisztérium befolyása alá tartozik, de ahhoz még fel kell nőniük, hogy a kapcsolattartásban tekintettel legyenek e felek eltéréseire. Jelenleg tulajdonjogi kezelésük a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hatásköre, a szabályozásban az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartoznak, Paks kapcsán a bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel és a Miniszterelnökséggel tartják a kapcsolatot, külpiaci ügyekben pedig a Külgazdasági és Külügyminisztériummal dolgoznak együtt.

Az energiaellátás minden frontján

Az állami MVM végzi az összes háztartás és a lakosságon kívüli kör jelentős része áram- és gáznagykereskedelmét, valamint több más mellett birtokolja az áramtermelés felét – a fogyasztás közel 40 százalékát - adó Paksi Atomerőművet, a központi áramhálózatot, a legtöbb föld alatti gáztárolót, a lakosságot közvetlenül ellátó és térségi energiahálózatokat is birtokló NKM felét.

Szerző

Távozott a Microsoft Magyarország ügyvezetője

Publikálás dátuma
2018.07.02. 11:24
Illusztráció
Fotó: GERARD JULIEN / AFP
Szentkuti Gabriella utódját később jelentik be.
Távozott a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetője, utódját később jelentik be – írja az MTI.
A vállalat hétfői közleménye szerint Szentkuti Gabriella saját döntése alapján távozott június 30-án, az amerikai pénzügyi év végén. 
Közölték, hogy a leköszönő ügyvezető hozzájárult a magyar leányvállalat kiváló eredményeihez, irányítása alatt a felhőszolgáltatások használata ugrásszerűen megnövekedett a piacon. Szentkuti Gabriella 2014 augusztusában stratégiai igazgatóként csatlakozott a céghez és 2015. július 1-jén lett ügyvezető. 
A Microsoft Magyarország értékesítésének nettó árbevétele 2015-ben meghaladta a 17 milliárd forintot, tavalyelőtt megközelítette a 14 milliárd forintot. Adózott eredménye 1,25 milliárd forintról 931 millió forintra csökkent 2016-ra. 
Az amerikai székhelyű Microsoft Corporation a világ egyik legnagyobb szoftvervállalataként több mint 150 országban 128 ezer alkalmazottat foglalkoztat.
Szerző
Frissítve: 2018.07.02. 11:26

329,09 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.02. 08:12

Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőre virradóra a nemzetközi devizapiacon.
Az euróval szemben a forint kissé erősödött, de továbbra is történelmi mélypontja közelében tartózkodik - írja az MTI. A dollárral szemben a forint gyengült kissé, a svájci frankkal szemben pedig stagnált.
Az eurót 329,09 forinton jegyezték hétfőn reggel nyolc órakor, kissé alacsonyabban a péntek esti 329,87 forintnál. A forint pénteken 330,19 forintos eurójegyzésen érte el történelmi mélypontját.
A dollár jegyzése 282,52 forintról 282,74-re emelkedett hétfő reggelre, a svájci franké pedig a péntek esti 284,88 forint közelében, 284,86 forinton állt.
Szerző