Előfizetés

A rekordterméstől sem lesz olcsóbb a meggy

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2018.07.03. 14:19

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Idén a kimagasló hozam okoz gondot a termelőknek. Akadozik a felvásárlás, egyes kereskedők nagyon alacsony árat kínálnak, így több ezer tonna gyümölcs marad a fákon.
A jó termés ellenére sem lesz olcsóbb a meggyes rétes, vagy a meggybefőtt. Az átlagos 65-70 ezer tonnás meggy termés helyett idén akár 85-90 ezer tonnát is szüretelhetnek a hazai ültetvényeken. A piacokon azonban a szezonból még hátra lévő 1-2 hétre marad a 400-600 forintos kilónkénti ár. Ennek oka egyebek mellett, hogy a piaci vagy friss meggyet csak szárral lehet szedni, és ez ma még kizárólag kézi munkával oldható meg. Márpedig a munkaerőhiány a mezőgazdaságot, ezen belül a kertészeti ágazatot sem kerülte el. Emiatt alaposan megdrágult a szüret. Ugyanakkor éppen a növekvő költségek okozzák, hogy a piaci árakat kevésbé befolyásolja a kereslet- kínálat – foglalta össze Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. 
A meggy magas kiskereskedelmi áráért az is felelős, hogy túl sok kézen megy át a gyümölcs, mire a vásárlóhoz ér, és ha mindenki ráteszi a maga hasznát, az ár már köszönőviszonyban sincs azzal, amennyiért a termelő az első kereskedőnek átadta az áruját. Jó hír csak annyi van, hogy míg korai ’Érdi bőtermő’ és részben a ’Debreceni bőtermő’ esetében is számottevő volt a  minőségi kifogás, a most érő fürtös meggyek minősége már sokkal jobb.
A meggy hűtő- és konzervipari átvételi ára az elmúlt napokban tovább csökkent, és – jellemzően – már a lélektani határnak tekinthető 100 forintos kilónkénti árszint alatt van.
Szabolcsi termelők azt panaszolták lapunknak, hogy 40-50 forintért vásárolják fel tőlük a meggyet.

Ennek az lehet az oka, hogy a kistermelőktől begyűjtő felvásárlók veszik meg a meggyet, ami még egy-két kézen keresztül megy, mire a feldolgozóba ér. A feldolgozó pedig a kiskertekből származó, eltérő minőségű gyümölcsért kevesebbet is ad, mint a nagyobb, 50-100 hektáros ültetvények egyenletesebb minőségű tételeiért. Az árak jelentős elmozdulására a következő napokban még nem számítanak, de nem zárható ki, hogy az időjárás miatt meghosszabbodott szezon utolsó napjaira kis mértékben, 10-20 százalékkal emelkednek az árak.
A szakember szerint 10-15 ezer tonna meggy maradhat a fákon a szezon végén.

A hazai feldolgozóipar 35 ezer tonnás kapacitása korlátozott mennyiséget képes csak felvenni. Hiába a jó termés, a feldolgozott gyümölcs, a befőtt, a konzerv, a lekvár, a dzsem ára sem csökken majd jelentős mértékben. Igaz, amikor tavaly a fagykár miatt magasak voltak a felvásárlási árak, akkor sem volt jelentős az áremelkedés. A kereskedelem igyekszik stabilan tartani a fogyasztói árakat. Az egyik évben csekély nyereséget, vagy veszteséget könyvel el, máskor viszont az alacsonyabb felvásárlási árak mellett nagyobb nyereséget érhet el.
Meggylének 2-5 ezer, hűtött terméknek 5-8 ezer tonnát dolgoz fel az élelmiszeripar. A német piacra 10-15 ezer tonnát szállítanak ki a magyar kereskedők. Biztos piaca 60-65 ezer tonna ipari meggynek van. A fogyasztóknak szánt friss meggy 2-6 ezer tonna évente. 
Tavaly kilónként 260 forintot is megadtak a feldolgozók a meggyért, még lengyel feldolgozókhoz is került a magyar gyümölcsből, mert az április fagy a 140-150 ezer tonnás lengyel meggytermés kétharmadát elpusztította. Így 2017-ben 5-10 ezer tonna hazai meggyet vásároltak fel lengyel konzervgyárak.
Csakhogy idén ott is rekord mennyiség, 180-200 ezer tonna termett. A hazai piacot nyomja az is, hogy a májusi-júniusi esős időszakok miatt a meggy minősége a szezon elején igen gyenge volt, a gyümölcs húsa puha maradt, s emiatt a német vevők mérsékelten érdeklődtek a magyar meggy iránt.

Fajtaválasztás

A gyümölcs árát befolyásolja a fajta és a termesztés technológiája is. Az érdi, a debreceni bőtermő, újfehértói, illetve a kántorjánosi fürtös fajtákkal nincsen baj, a gondot inkább az okozza, hogy nagyon sok ültetvényt alacsony ráfordítással művelnek – jegyezte meg Apáti Ferenc. Ezek a kertek hektáronként csak 6-8 tonnás termésre képesek, miközben a nyereséges termeléshez 10-15 tonnás termésátlagokra lenne szükség. Ehhez azonban öntözésre, legalább 2 évente a fák metszésére, és évente 10-12 permetezésre lenne szükség.

Veszik az új autókat, mint a cukrot

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2018.07.03. 11:31

Fotó: Shutterstock
A legtöbbet Suzukiból adtak el, utána a Ford, a Skoda és az Opel következik. A gyenge forint fékezheti a növekedést.
Magyarországon 14 192 új személyautót helyeztek forgalomba júniusban, 30,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; az év első hat hónapjában 29 százalékos volt a növekedés a tavalyi első fél évhez képest – közölte a Carinfo.hu.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) közleményében azt írja: a júniusi adatok alapján folytatódik a magánvásárlók visszatérése a piacra, arányuk már meghaladja a 40 százalékot. Valószínűsíthető, hogy az egy-három autós céges vásárlások egy része is magánvásárlás.  A használtgépjármű-import is fejlődik, gyorsul az idősödő autópark lecserélése, amelyre azonban fékező hatása lehet a forint utóbbi hetekben tapasztalható jelentős gyengülésének, ami előbb-utóbb a gépjárműárakban is megjelenik.
Az egyesület szerint az alacsony betéti kamat és a mostanra kifutott deviza alapú forinthitelek nagy részének lezárása is fogyasztásösztönző hatású. Adataik szerint az első fél évben 70 736 új személygépkocsi került forgalomba. 
Kishaszonjárművekből az első fél évben az előző év január-júniusi időszakához képest 19,8 százalékkal 10 625-re nőtt a forgalomba helyezett autók száma a Carinfo.hu adatai szerint, azaz ennek a piacnak visszaesése is megállt, sőt emelkedni kezdett. A nagyhaszonjárművek eladása júniusban 3,4 százalékkal bővült, 544-et helyeztek forgalomba. A májusi visszaesés ellenére folytatódik a növekedés, amely függ a nagy szállítmányozók flotta-beszerzéseitől, illetve a havi átadások alakulásától - ismertették. A motorkerékpár piac azonban továbbra is gyenge, júniusban a tavaly júniusinál 12,6 százalékkal több, 403 motor került forgalomba. 
A személygépkocsi márkák közül a legtöbbet Suzukiból adtak el az első fél évben, összesen 11 553-at. Fordból 7027, Skodából 6441, Opelből 5713, Toyotából 5083 kelt el. Az előző év azonos időszakában ugyanez az öt márka állt az élen, szinte változatlan sorrendben, csupán az Opel és a Skoda cserélt helyet. 

Nincs megállás: tartósan 330 forint az euró

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2018.07.03. 08:54

Fotó: Népszava
A laza monetáris politika nem használt a forintnak, ráadásul nő a 340-es árfolyamra spekulálók száma. Az MNB helyett a kereskedelmi bankok emelhetnek kamatot.
A hét kérdése Magyarországon minden bizonnyal az lesz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akar-e, tud-e tenni valamit a tartósan 330 forint feletti euróárfolyam ellen. A dolgok mostani állása szerint ilyen szándék nincs a jegybank háza táján. Egyre egyértelműbb, hogy az MNB csak akkor fog lépni, ha az infláció növekedése miatt kénytelen lesz cselekedni. Már csak azért is szükséges lenne a forint megvédése, mert két régiós, saját valutát használó országban, Csehországban és Lengyelországban általában alacsonyabb mértékékű az infláció, és ott nem zárkóznak el mereven a kamatemeléstől, a szigorítástól, szemben a Matolcsy György által vezetett MNB-vel.
Az a döntés, hogy a jegybank elnöke nem hajlandó elmenni az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésére, annak a jele, hogy Matolcsy György nem ismerte fel a mesterségesen lazán tartott monetáris politika negatív hatását. A forint eközben hétfőn ismét történelmi küszöböt lépett át, kora délután egy euróért 330,5 forintot adtak a devizapiacon.
Eközben az elemzők próbálják előrejelezni, hogyan tovább. Az Alapblogon az egyik legjelentősebb értékpapírkereskedő cég, a Hold elnök-vezérigazgatója, Szabó László arra figyelmeztetett:
„A 2-3 százalékos negatív reálkamat ritkán tesz jót egy deviza árfolyamának.”

Matolcsy György arra hivatkozik, hogy a forint gyengülésének külföldi okai vannak, ezt cáfolni látszik, hogy egyre erőteljesebb a nemzetközi elégedetlenség a magyar monetáris politika iránt, aminek az egyre növekvő bizalmatlanság a csalhatatlan jele. Ezt bizonyítja, hogy napról napra nő a forint ellen spekulálók száma, akik csak úgy jutnak majd nyereséghez, ha a forint vesszőfutása egy ideig még eltart. Ők már a 340 forintos euró árfolyamra fogadnak.
A hazai bankok mindenesetre nem tétlenkednek, ha az MNB nem emel kamatot, akkor ők megteszik. A Világgazdaság információi szerint hazai hitelkamatok már elszakadtak a 0,9 százalékos alapkamattól, mint bázistól. A Takarék Kereskedelmi Bank (volt FHB) például a 10 éves kölcsönének teljes hiteldíj-mutatóját (thm) 5,40 százalékról 6,09 százalékra emelte. A Budapest Banknál az ötéves hitelének thm-je 4,77 százalékról 5,17 százalékra nőtt. A bankok egyre nagyobb mértékben igyekszenek rábeszélni az ügyfeleiket arra, hogy fix kamatozású hitelt vegyenek fel. Az itt felsoroltak mind ilyenek, viszont a piaci (változó) kamatok nem változtak. Ezek is a monetáris politika zavarát tükrözik. Ilyesmi a makrogazdasági gondokkal küzdőkre jellemző (Argentína, Törökország, Venezuela). Magyarország nem tartozik ebbe a csoportban.