Német megállapodás vezéráldozatokkal

Publikálás dátuma
2018.07.03 08:13
Horst Seehofer sajtótájékoztatót tart, miután megegyeztek Angela Merkellel.
Fotó: / ABDULHAMID HOSBAS / ANADOLU AGENCY
Megmenekült a német kormány, Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor belügyminiszter hétfő este egyezségre jutottak.
Merkel és Seehofer új, három pontos menekültügyi csomagot jelentettek be. Ezek a következőek. A német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni, amely akadályozza mindazon menedékkérők belépését, akiknek menekültügyi eljárását egy másik EU-tagországban kell rendezni. Ehhez tranzitközpontokat kell kiépíteni, amelyekből visszaszállítják a kérelmezőket az ügyükben illetékes országba. Államigazgatási szintű megállapodással akarnak együttműködni az érintett országokkal. Ha a menekültügyi eljárás lefolytatására illetékes ország nem hajlandó megállapodást kötni, az adott menedékkérőtől megtagadják a belépést az országba egy Ausztriával kötendő egyezmény alapján.
A megegyezés bejelentésekor az volt a legnagyobb kérdés, mi szólnak ehhez a nagykoalíciós szociáldemokraták? A párt egyelőre nem mondott nemet a megegyezésre, ugyanakkor Andrea Nahles pártelnök közölte, a részleteket még tisztázni kell. Elsősorban a tranzitközpontokra gondolt, amelyek felállítása ellen éveken át harcolt a párt.
A CDU és a CSU már 2015-ben tranzitközpontok létrehozását követelte, ám a felvetés az SPD ellenállásán bukott meg.
Ettől függetlenül Nahles üdvözölte a kompromisszumot hozzátéve, végre a konkrét kormányzati munkára tudnak összpontosítani. „Ezt nagyon hiányoltuk az utóbbi időben” – fejtette ki.
Akadnak azonban az SPD-n belül bíráló hangok is. A párt migrációval foglalkozó szakértője, Aziz Bozkurt rámutatott, a tranzitzónák kérdését nem taglalja a koalíciós szerződés, „és őszintén szólva azt is tisztázni kellene, hogyan működik majd ez a furcsa konstrukció”. Szerinte
mindez a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szellemiségét idézi.
Keményebben fogalmazott az ellenzéki Balpárt elnöke, Bernd Riexinger, aki a tranzitközpontokat „de facto tömeges internálótáboroknak” minősítette, ahol az emberiességnek nincs helye. Egyúttal hiányolta az SPD fellépését. Hasonlóképpen nyilatkozott Annalena Baerbock, a Zöldek elnöke, aki szerint a szociáldemokratáknak „színt kellene vallaniuk”.
Hosszabb távon milyen hatással lesz a német kormányra a megállapodás? „Első látásra minden jó” – állapítja meg a Spiegel, a kabinet folytathatja munkáját, ám a mostani, hetekig tartó válság nagyon mély nyomokat hagyott.
Merkel sosem felejti majd el Seehofernek azt a kijelentését, amely szerint „nem tudok együtt dolgozni ezzel a nővel”.
A két párt között súlyos bizalmi válság alakult ki, Seehofer és a mögötte álló két CSU „nagyágyú”, Alexander Dobrindt frakcióvezető és Markus Söder bajor kormányfő célja az volt, hogy megszabaduljanak a kancellártól.
A megállapodásnak köszönhetően Seehofer belügyminiszter marad, s így utólag megállapíthatjuk, belengetett lemondása inkább csak színházi előadás volt részéről, nehéz elképzelni, hogyan képes még három és fél évig együtt dolgozni Merkellel.
A mostani helyzet mindenképpen Seehofernek jobb. Merkelnek komoly kompromisszumokat kellett tennie, de az ő pártbéli pozícióit sosem fenyegette veszély, a CDU vezetése egytől egyig beállt mögé. A CSU-nál nem ez volt a helyzet, megtörtént az, ami akár napokkal ezelőtt elképzelhetetlen lett volna: sok párttag megkérdőjelezte a keresztényszociálisok vezetésének jelenlegi radikális irányvonalát. Elsősorban Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és Gerd Müller fejlesztési miniszter fordultak Seehoferékkel szemben, de akadtak más olyan CSU-politikusok is, akik úgy vélték, nem igaz az, amit a vezetés állít, nevezetesen a múlt heti európai uniós csúcson Merkel nem ért el konkrét eredményeket a menekültkérdésben.
Az, hogy a CSU végül belement a kompromisszumba, csak azt mutatja, a bajor párt nagyon áhította a megállapodást. Hírek szerint már a vezetés legradikálisabbika, Markus Söder is hajlott a megegyezésre, hiszen ha szakításra került volna sor, s a CDU is elindult volna az októberi bajor tartományi választáson, akkor elveszíthetné miniszterelnöki tisztségét.
A CSU tehát egyelőre örülhet, de nem sokáig. Sok mérsékelt szavazó fordult el a párttól, azok, akik Merkel irányvonalát támogatják. Seehoferéknek azonban hosszabb távon komoly árat kell fizetniük.
A választók már az októberi bajor választáson benyújthatják a számlát, amikor a CSU minden bizonnyal elveszíti abszolút többségét a tartományban.
Ha ez megtörténik, a teljes pártvezetésnek el kellene gondolkodnia a hogyan továbbról.
A rendőrség nem kívánja egyfajta kápó szerepét betölteni.
2018.07.03 08:13
Frissítve: 2018.07.05 09:21

Egy állítólagos erőszaktételi kísérlet anatómiája

Publikálás dátuma
2018.09.24 18:00
Brett Kavanaugh
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Tiltakozási hullámot váltott ki a hét végén Donald Trump azzal, hogy provokatív megállapításokat tett a főbírójelöltjét szexuális erőszakoskodással vádoló nőre.
A #WhyIDidntReport (MiértNemJelentettem) Twitter-hashtag alatt több tízezren fejezték ki szolidaritásukat Christine Blasey Ford pszichológus professzornővel, aki azt állítja, hogy Brett Kavanaugh, akit az elnök az amerikai Legfelső Bíróság tagjának jelölt, több mint három évtizeddel ezelőtt, még a nyolcvanas évek első felében, egy diákbulin megpróbálta őt megerőszakolni. Az erősen konzervatív megnyilvánulásairól ismert Kavanaugh tagadja az állítást. Trump most nyilvánosan megkérdőjelezte Ford szavahihetőségét, és azzal a szemrehányással illette, hogy az állítólagos esetet azonnal jelentenie kellett volna. Erre a közösségi médiafelületeken tömegesen szólaltak meg azok, akik a nő pártjára álltak, és sokan osztották meg saját fájó személyes emlékeiket, olyan eseteket, hogy ők maguk is átéltek hasonló visszaéléseket, amiről sokáig hallgattak – ki félelemből, ki szégyenérzetből, ki azért, mert kételkedett abban, hogy hinni fognak neki, vagy történetesen azért, mert az erőszaktevő a családhoz tartozott, esetleg hatalmi pozícióban levő ember volt.  A Washington Post hasábjain megszólalt Patti Davis, Ronald Reagan néhai amerikai elnök lánya, aki most 65 éves. Beszámolt arról, hogy negyven évvel ezelőtt vele szemben is visszaélést követett el egy zenei impresszárió az irodájában. Erről évtizedekig nem beszélt senkinek. Magányosnak érezte magát, szégyenkezett, és egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mostanáig Christine Blasey Ford is hallgatott.  Az ügy önvallomásra késztette Ashley Judd színésznőt is, aki azt írta: hét éves volt, amikor először megerőszakolták, és amikor ezt elmondta az első adódó felnőttnek, azt a választ kapta, hogy „de hisz az egy olyan rendes idős úriember, biztosan nem úgy értette”. „Amikor 15 éves koromban újra megerőszakoltak, már csak a naplómnak meséltem el” – tette hozzá.  Az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben erősítené meg tisztségében az elnök által jelölt Kavanaugh bírót. Mielőtt azonban ezt megtenné, meg kívánja hallgatni mindkét felet. Forddal napok óta alkudoznak a kulisszák mögött a meghallgatás időzítéséről és módjáról, illetve a Ford által állítólag szabott – részleteiben a nyilvánosság előtt nem ismert - feltételekről. A legfrissebb értesülések szerint a meghallgatásra most csütörtökön kerülhet sor.  A Fehér Ház szóvivőnője szerint a pszichológusnő újabb és újabb feltételeket támasztott a meghallgatás elé, miközben a főbírójelölt minden további nélkül kész válaszolni a kérdésekre. A színfalak mögött alighanem sokkal több konkrétum hangzik el, mint a nyilvánosság előtt: a Fehér Ház szóvivőnője azt is tudni véli, hogy az ominózus diákbuli egykori résztvevői közül senki nem hallott semmit az állítólagos erőszakoskodásról.  Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy november 6-án az Egyesült Államokban újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Az amerikai média szerint Trump tanácsadói ebben a helyzetben óvatos távolságtartást javasoltak az elnöknek, aki azonban csak péntekig bírta megfogadni a tanácsot. Aznap már több Twitter-bejegyzésben követelte Fordtól, hogy támassza alá a vádjait, és gúnyosan írt arról, hogy a nő, „drágalátos szüleivel” együtt bizonyára azon melegében a bűnüldöző hatóságokhoz fordult. Pontos dátum és helyszín közlésére szólította fel Christine Blasey Fordot.  Az amerikai média úgy spekulál, hogy a demokraták Ford vádjaira hivatkozva megpróbálhatják elhúzni Kavanaugh szenátusi megerősítését a novemberi választás utáni időszakig. Ha pedig a szenátusban a választás nyomán esetleg az ő javukra billen át a mérleg, akkor meg is akadályozhatják az őskonzervatívnak tekintett Kavanaugh hivatalba lépését.  Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepkört is ellátó Legfelső Bíróság kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A mindössze 53 éves Kavanaugh hivatalba lépésével nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosított lenne a testületben a konzervatív többség.   
2018.09.24 18:00
Frissítve: 2018.09.24 18:00

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05