Német megállapodás vezéráldozatokkal

Publikálás dátuma
2018.07.03 08:13
Horst Seehofer sajtótájékoztatót tart, miután megegyeztek Angela Merkellel.
Fotó: / ABDULHAMID HOSBAS / ANADOLU AGENCY
Megmenekült a német kormány, Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor belügyminiszter hétfő este egyezségre jutottak.
Merkel és Seehofer új, három pontos menekültügyi csomagot jelentettek be. Ezek a következőek. A német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni, amely akadályozza mindazon menedékkérők belépését, akiknek menekültügyi eljárását egy másik EU-tagországban kell rendezni. Ehhez tranzitközpontokat kell kiépíteni, amelyekből visszaszállítják a kérelmezőket az ügyükben illetékes országba. Államigazgatási szintű megállapodással akarnak együttműködni az érintett országokkal. Ha a menekültügyi eljárás lefolytatására illetékes ország nem hajlandó megállapodást kötni, az adott menedékkérőtől megtagadják a belépést az országba egy Ausztriával kötendő egyezmény alapján.
A megegyezés bejelentésekor az volt a legnagyobb kérdés, mi szólnak ehhez a nagykoalíciós szociáldemokraták? A párt egyelőre nem mondott nemet a megegyezésre, ugyanakkor Andrea Nahles pártelnök közölte, a részleteket még tisztázni kell. Elsősorban a tranzitközpontokra gondolt, amelyek felállítása ellen éveken át harcolt a párt.
A CDU és a CSU már 2015-ben tranzitközpontok létrehozását követelte, ám a felvetés az SPD ellenállásán bukott meg.
Ettől függetlenül Nahles üdvözölte a kompromisszumot hozzátéve, végre a konkrét kormányzati munkára tudnak összpontosítani. „Ezt nagyon hiányoltuk az utóbbi időben” – fejtette ki.
Akadnak azonban az SPD-n belül bíráló hangok is. A párt migrációval foglalkozó szakértője, Aziz Bozkurt rámutatott, a tranzitzónák kérdését nem taglalja a koalíciós szerződés, „és őszintén szólva azt is tisztázni kellene, hogyan működik majd ez a furcsa konstrukció”. Szerinte
mindez a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szellemiségét idézi.
Keményebben fogalmazott az ellenzéki Balpárt elnöke, Bernd Riexinger, aki a tranzitközpontokat „de facto tömeges internálótáboroknak” minősítette, ahol az emberiességnek nincs helye. Egyúttal hiányolta az SPD fellépését. Hasonlóképpen nyilatkozott Annalena Baerbock, a Zöldek elnöke, aki szerint a szociáldemokratáknak „színt kellene vallaniuk”.
Hosszabb távon milyen hatással lesz a német kormányra a megállapodás? „Első látásra minden jó” – állapítja meg a Spiegel, a kabinet folytathatja munkáját, ám a mostani, hetekig tartó válság nagyon mély nyomokat hagyott.
Merkel sosem felejti majd el Seehofernek azt a kijelentését, amely szerint „nem tudok együtt dolgozni ezzel a nővel”.
A két párt között súlyos bizalmi válság alakult ki, Seehofer és a mögötte álló két CSU „nagyágyú”, Alexander Dobrindt frakcióvezető és Markus Söder bajor kormányfő célja az volt, hogy megszabaduljanak a kancellártól.
A megállapodásnak köszönhetően Seehofer belügyminiszter marad, s így utólag megállapíthatjuk, belengetett lemondása inkább csak színházi előadás volt részéről, nehéz elképzelni, hogyan képes még három és fél évig együtt dolgozni Merkellel.
A mostani helyzet mindenképpen Seehofernek jobb. Merkelnek komoly kompromisszumokat kellett tennie, de az ő pártbéli pozícióit sosem fenyegette veszély, a CDU vezetése egytől egyig beállt mögé. A CSU-nál nem ez volt a helyzet, megtörtént az, ami akár napokkal ezelőtt elképzelhetetlen lett volna: sok párttag megkérdőjelezte a keresztényszociálisok vezetésének jelenlegi radikális irányvonalát. Elsősorban Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és Gerd Müller fejlesztési miniszter fordultak Seehoferékkel szemben, de akadtak más olyan CSU-politikusok is, akik úgy vélték, nem igaz az, amit a vezetés állít, nevezetesen a múlt heti európai uniós csúcson Merkel nem ért el konkrét eredményeket a menekültkérdésben.
Az, hogy a CSU végül belement a kompromisszumba, csak azt mutatja, a bajor párt nagyon áhította a megállapodást. Hírek szerint már a vezetés legradikálisabbika, Markus Söder is hajlott a megegyezésre, hiszen ha szakításra került volna sor, s a CDU is elindult volna az októberi bajor tartományi választáson, akkor elveszíthetné miniszterelnöki tisztségét.
A CSU tehát egyelőre örülhet, de nem sokáig. Sok mérsékelt szavazó fordult el a párttól, azok, akik Merkel irányvonalát támogatják. Seehoferéknek azonban hosszabb távon komoly árat kell fizetniük.
A választók már az októberi bajor választáson benyújthatják a számlát, amikor a CSU minden bizonnyal elveszíti abszolút többségét a tartományban.
Ha ez megtörténik, a teljes pártvezetésnek el kellene gondolkodnia a hogyan továbbról.
A rendőrség nem kívánja egyfajta kápó szerepét betölteni.
2018.07.03 08:13
Frissítve: 2018.07.05 09:21

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36