Csak kivándorlást hozott az EU-tagság láthatatlan öt éve

Publikálás dátuma
2018.07.02 21:14
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök Brüsszelben
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Horvátország öt évvel ezelőtt csatlakozott az EU-hoz , ám kiugró változások egyelőre nem tapasztalhatóak az ország életében.
Észrevétlenül telt el Zágrábban az uniós csatlakozás 5. évfordulója. Nem csoda, hiszen bizonyos tekintetben a megélhetés nehezebb, mint 2013. július 1. előtt volt, ez azonban nem az EU szigora, hanem a zágrábi kormányok sorozatos rossz döntései miatt alakult így.
Az EU-nál akkoriban csekély volt a lelkesedés, hogy 28 tagúra bővült a közösség.  Brüsszelnek a súlyos adósságcsapdába került államok, Görögország, Portugália és Írország megmentésén kellett munkálkodnia, s komoly válságjelek jelentkeztek Olaszország és Spanyolország esetében is. Ekkor még az sem látszott biztosnak, sikerül-e egyáltalán egybetartani az euróövezetet. A német média sem a horvátok csatlakozásainak esetleges előnyeiről írt, hanem úgy értékelte a bővítést, hogy az Unió egy újabb bizonytalan jövőjű országot vesz fel tagjai sorába.
Hurráoptimizmus azért Zágrábot sem jellemezte. Sok horvát úgy vélte, már régen fel kellett volna venni az országot az európai közösségbe. Sokan nehezen emésztették meg, hogy e tekintetben olyan alacsonyabb életszínvonalú államok is megelőzték őket, mint Románia vagy Bulgária – emlékeztet a Deutsche Welle. Mások attól tartottak, hogy a horvát gazdaság nem lesz kellőképpen versenyképes az Unióban, akkortájt a munkanélküliség elérte a 20 százalékot. Ha egy horvátot manapság arról kérdeznek, milyen előnyei származtak az uniós csatlakozásból, sok konkrétumot nem tudna felhozni. Esetleg annyit, hogy az uniós munkaerőpiac megnyitásával könnyebben találnak munkát külföldön. Ez azonban egyben nagy hátrány is, hiszen a fiatal, szakképzett munkaerő tömegesen hagyja el az államot. Elsősorban Ausztriában és Németországban találnak munkát. Mindezek következtében azonban a horvátországi népesség folyamatosan öregszik, bizonyos szektorokban egyre égetőbb munkaerőhiány alakul ki, ráadásul a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget. Becslések szerint manapság naponta 180 ember int búcsút a szülőhazájának. 
Bár a csatlakozástól a horvátok azt remélték, visszaszorul a korrupció, Zágráb e tekintetben sem tud előrelépést felmutatni. Olyannyira, hogy a Transparency International listáján az ország egy pontot még veszített is, és a világ 180 államából a nem éppen előkelő 58. helyen szerénykedik, ami az egyik leggyengébb eredmény az uniós tagországok közül. Azért sem lehet sikersztorinak nevezni a horvátok csatlakozását, mert Zágráb egy igen kényes időszakban vált az európai család tagjává. Az Unió egyik válságból esik a másikba. Akkoriban a pénzügyi krízis megoldása jelentett súlyos gondot a brüsszeli döntéshozók számára, most pedig a menekültválság osztja meg az EU-t, ebből pedig Horvátország sem vonhatta ki magát. 
A csatlakozásakor a horvát állam azt remélte, hidat képezhet a balkáni és a nyugati államok között. Ebből a hídépítő szerepből azonban semmi sem valósult meg, éppen ellenkezőleg. Erről azonban nem az EU tehet, hanem a mindenkori horvát kormány, amely nem stabilizáló erőként lép fel a Balkánon. Zágráb szüntelenül vitázik Szlovéniával a tengeri határvonalról a Pirani-öbölnél. Boszniát hídépítéssel provokálja a Peljesac-félszigetnél. Arról nem is szólva, mennyire feszült a horvát-szerb viszony. A térségben tehát az EU törekvései ellenére nem lett stabilabb a helyzet, ez azonban nemcsak Horvátország, hanem szomszédainak hibája is. A napokban Szlovénia bejelentette, kerítést építhet a horvát határra, ami aligha járul hozzá a két állam közötti viszony javulásához. Ugyanakkor az is tény, Horvátország csatlakozása nem jelentett súlyos károkat az EU-nak, s ez fordítva is igaz. Ám még hosszú éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a horvátok megállapítsák: jól jártak az uniós integrációval.

Szlovénia megnyitotta a munkaerőpiacot

 Szlovénia július 1-jétől megnyitotta munkaerőpiacát a horvát munkavállalók számára - írta a helyi sajtó hétfőn. Ettől az évtől Hollandia és Nagy Britannia is beengedi munkaerőpiacára a horvát állampolgárokat, egyedül Ausztria döntött arról márciusban, hogy még két évig érvényben tartja számukra a munkavállalás korlátozását. A horvát sajtó szerint más körülmények között ezt sikerként könyvelhetné el Zágráb, de a demográfiai megújulás és az elvándorlás szempontjából mégsem számít győzelemnek.

2018.07.02 21:14
Frissítve: 2018.07.02 21:16

Letelepedési kötvényes oroszok cége ellen indulhatott eljárás Finnországban

Publikálás dátuma
2018.09.24 10:29
Illusztráció
Fotó: AFP/ RONI LEHTI
Hatalmas razziát tartottak egy finn-orosz cég ingatlanjaiban a hatóságok. A vállalkozást olyan orosz üzletemberek vezethetik, akik Magyarországon vásároltak letelepedési kötvényt.
Kiszuperált hadihajókat és szigeteket is felvásárolt az a finn-orosz vállalkozás, ahol a hétvégén óriási rajtaütést tartott a finn Nemzeti Nyomozó Iroda, vagyis a Keskusrikospoliisi – írja a 444.hu.
A több mint száz rendőr és katona részvételével tartott akcióban három embert vettek őrizetbe, akiket egy több millió eurós adócsalási ügy miatt indult nyomozásban gyanúsítottak meg. 
A portál a Helsingi Sangomat értesülését idézve arról ír, hogy az Airiston Helmi nevű, orosz tulajdonban lévő finn vállalkozás volt az akció célpontja: a céget, évek óta figyeli a finn hadsereg és a Supo, a finn elhárítás, vélhetően azért, mert 2007 óta vásárolnak fel szigeteket és ingatlanokat Finnország délnyugati részén, közel a Balti-tenger stratégiai fontosságú hajózási útvonalaihoz, amik az finn-orosz határtól távol kötik össze Finnországot Svédországgal és Európa többi részével. Az oroszok által felvásárolt területek egy része nincs messze a Naantali-ban található finn olajfinomítótól sem, egyébként az egész országban összesen két ilyen létesítmény működik.
A lap kikérte az Airiston Helmi finn cégbírósági papírjait, amiben valóban Magyarország szerepel a céges tisztviselő, Pavel Melnikov tartózkodási helyeként. Legalább ilyen érdekes, hogy Pavel Eduardovich Melnikov neve szerepel a 444 és a Direkt36 részére januárban érkezett feladó nélküli borítékban, ami ismeretlen szerzője szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban résztvevő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza. A finn cégadatbázis szerint a vállalkozás egy másik tisztviselőjét Shamugiya Shota-nak hívják, és Melnikovhoz hasonlóan az ő neve is szerepel a 444 és a Direkt36-hoz év elején eljutott „kötvényes” borítékban. A portál hétfő hajnalban levelet küldött a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak (BMH), arra voltak kíváncsiak, hogy a finn hatósági akció célkeresztjében lévő Airiston Helmi nevű cégben résztvevő két személy, Pavel Eduardovich Melnikov illetve Shamugiya Shota részt vettek-e a magyar letelepedési kötvényprogramban, és ha igen, milyen eredménnyel zárult a biztonsági átvilágításuk. Ha a BMH válaszol a kérdéseikre, közölni fogják, de korábban konkrét személyek letelepedési illetve tartózkodási engedélyével kapcsolatban sosem adtak felvilágosítást a nyilvánosságnak. 
2018.09.24 10:29

Békejobbot nyújtana Erdogan a németeknek

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:00

Fotó: AFP/Anadolu Agency/ Kayhan Ozer
A török elnököt nagy csinnadrattával fogadják Berlinben, miközben német állampolgárok ülnek török börtönökben, terrorizmus vádjával.
„Németországi látogatásom prioritása az, hogy véget vessünk az utóbbi évek feszültségeinek a kétoldalú kapcsolatokban” – idézte Recep Tayyip Erdogan szavait a Reuters brit hírügynökség. A török államfő szeptember végén utazik hivatalos kétnapos látogatásra Németországba, Frank-Walter Steinmeier német elnök meghívására. Erdogan ugyanakkor azt is közölte, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítésére kívánja helyezni a hangsúlyt, a tárgyalások napirendjén szerepel emellett a két ország kapcsolatának javítása, Törökország azon óhaja, hogy az Európai Unió tagjává váljon, illetve a terrorizmus elleni közös fellépés.      A török elnök két nap alatt kétszer egyeztet majd Angela Merkel kancellárral is, és ugyan nem említette a tárgyalási pontok között, minden bizonnyal a migráció kérdése is napirendre kerül, hiszen Merkel nélkül talán meg sem született volna az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás a szíriai menekültek kapcsán. A török elnök csütörtökön érkezik Berlinbe, majd Kölnbe is ellátogat egy mecset ünnepélyes megnyitására. Bár a kurdok még nyáron jelzett nagy tüntetését nem engedélyezték a török hatóságok, a német sajtó szerint mindkét városban demonstrációra lehet számítani. Emberjogi aktivisták már azt is bírálták, amikor Steinmeier hivatalának tájékoztatása, miszerint Erdogant katonai tiszteletadással fogadják a berlini Bellevue-palotában, majd fogadást tartanak a tiszteletére, miközben máig több német állampolgárt tartanak fogva Törökországban, legtöbbjüket terrorizmussal valamint a 2016-os puccsban való részvétellel vádolva. Még a mostani látogatás bejelentése előtt Németországban komoly közéleti vitát szült az, hogy Erdogan korábban felszólította a németországi törököket, hogy ne illeszkedjenek be a német társadalomba. Steinmeier azonban a török elnökválasztás előtt már jelezte, bárki is legyen az új elnök, meghívja Berlinbe a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. (Nem mintha sok kétség fért volna a voksolás kimeneteléhez.)    A két ország viszonya is a puccs utáni törökországi tisztogatási hullám, a sorozatos jogsértések miatt romlott meg látványosan az utóbbi időben. De az Erdogan vezette Törökország nemcsak Németországgal, hanem az Európai Unióval is feszült viszonyba került, olyannyira, hogy maga az elnök és több vezető tisztségviselő is már többször sértődötten bejelentette, hogy amennyiben az EU tovább kötözködik az emberi jogok helyzete miatt, nem is kíván már annak tagja lenni. Ezért is meglepő a mostani Erdogan nyilatkozat, amely újra Ankara prioritásai közé sorolja a csatlakozást. A berlini vizitet kiemelt nemzetközi figyelem övezi, mindenekelőtt azért, hogy a német kormány szóvá teszi-e a törökországi emberi jogi sérelmeket vagy az Erdogan kottájából játszva a gazdasági kapcsolatok erősítésére helyezi a hangsúlyt. Heiko Maas német külügyminiszter augusztusban még úgy nyilatkozott, a német-tök államközi kapcsolatokat terhelő valamennyi téma napirendre kerül majd, beleértve a Törökországban fogva tartott német állampolgárok és a Szíria kurdok lakta északi területein folytatott török katonai műveletek kérdését is.

Óriás kisebbség

A Németországban élő török száma mintegy 3 millió. Mellettük hozzávetőleg egymillió kurd is él az országban, akik általában utcai demonstráción tiltakoznak Erdogan kurd politikája ellen a török államfő látogatásai során.  Erdogan eddig miniszterelnökként tízszer, államfőként eddig kétszer tett  hivatalos látogatást Németországban.

Szerző
2018.09.24 09:00
Frissítve: 2018.09.24 09:00