„A szakszervezet nem ellenség”

Publikálás dátuma
2018.07.04 11:55

Fotó: Népszava/ Vajda József
Iskolába küldené a politikusokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombaton megválasztott új elnöke. Szabó Zsuzsa szeretné, ha a kormány belátná: szakszervezetek nélkül nincs hatékony szakpolitika.
Válság, szakadás, belső feszültségek – legutóbb ezekkel a címszavakkal került be a hírekbe a PSZ. Sikerült feloldani ezeket?
A hétvégi tisztújító kongresszus kiváló fóruma volt a problémák átbeszélésének. A 107 küldöttből 105-en voltak jelen, tehát majdnem száz százalékos volt a részvétel. Fontos tudni, hogy a küldöttek elsősorban nem a saját véleményüket képviselik, hanem annak a megyei tagságnak a véleményét, amelyik küldötté választotta őket. Tehát egy mandátum mögött több száz kolléga áll. Egy ekkora, több tízezer tagból álló szervezetben, mint a PSZ, sosem lesz teljesen egységes vélemény, de csak a véleménykülönbségek ütköztetése mentén lehet felszínre hozni azokat a problémákat, amelyekkel foglalkoznunk kell. Úgy vélem, jól tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket, a döntéseknél felelősen járunk el.
Az év eleji feszültségek elsősorban akörül alakultak ki, hogy a PSZ mégis csatlakozik a kormány Köznevelés-stratégiai Kerekasztalához. Ez már eldöntött tény? Először is azt kell tudni, hogy pártpolitikai szempontból sokszínű a tagságunk, mi nem csak az egyik vagy másik párttal szimpatizáló pedagógusokat tömörítjük. A kerekasztallal kapcsolatos érvek és ellenérvek is erősen megjelentek, ezeket kellene közös nevezőre hoznunk. Jelen pillanatban azt tudom mondani, nyugvópontra érkeztünk ebben a kérdésben, mert ez a kerekasztal nem működik. Most légüres térben vagyunk, fogalmunk sincs, hogy az oktatáspolitika mit akar. Az új kormányban lényegében még nincs is oktatásirányítás, az oktatási államtitkár hivatalosan csak néhány napja foglalta el a székét, a Klebelsberg Központ elnökének megbízatása lejárt, nem tudni, ki lesz az új elnök és mikor kezdi meg a munkát.
A taglétszám szempontjából hogyan áll a PSZ?
Az ágazatban továbbra is a legnagyobb taglétszámú szakszervezet vagyunk, több tízezer tagunk van.
A kormányközeli Magyar Hírlapban arról lehetett olvasni, hogy „csak” 18 ezer.
Annál több. Egészen pontos taglétszám-nyilvántartással rendelkezünk, de azt én egy személyben, a PSZ elnökeként sem hozhatom nyilvánosságra. Számos területen vagyunk reprezentatívak. Az elkövetkező öt évben pedig azon fogok dolgozni, hogy minél jobban megértessem a közoktatásban dolgozó kollégákkal, mennyire fontos, hogy szakszervezeti tagok legyenek. A kormányzattal pedig azt szeretném megértetni, hogy a szakszervezet nem ellenség.
Hogyan tervezik az együttműködést a kormánnyal?
A szakszervezet olyan partner, amelyik nagyon jó visszajelzéseket tud adni a rendszer működéséről. Szakértők bevonásával, a problémamegoldásra fókuszálva tudunk egyeztetni az oktatás szereplőivel, kiterjedt hálózattal rendelkezünk. Én azt kérem a kormánytól, az oktatáspolitikától, az iskolafenntartótól, használják ki ezt a lehetőséget. Ha a partnerség jól működne, például időben megkapnák véleményezésre a törvénytervezeteket, számos feszültség elkerülhető lenne. Sajnos azt kell mondjam, az érdekegyeztetés rendszere az oktatásban az utóbbi időben alig működött. A szociális párbeszéd is csak egy kipipálandó feladat. Most azt szeretnénk kitapogatni, hogyan tudnánk olyan pozícióba keveredni, ahol valóban hatással lehetünk az oktatáspolitikára. A sztrájkbizottsági megállapodásunk természetesen továbbra is él, de ennél többet szeretnénk. Nem erőfitogtatásra vagy látszategyeztetésekre van szükség, hanem valódi, érdemi párbeszédre. Szeretnénk, ha készülne egy komoly, az oktatás egész területére kiterjedő helyzetelemzés, amiben a PSZ is részt vehetne, ezt javasoltuk is a programunkban. Az itt feltárt hiányosságokra fogunk majd szakszervezet-politikai megoldásokat kidolgozni.
A kormány szerint a tanárok mind szakmailag, mind anyagilag megbecsültnek érezhetik magukat. Ön hogyan látja?
Azt javaslom az oktatáspolitikusoknak, hogy menjenek el iskolákba és személyesen tájékozódjanak, kövessék végig egy-egy pedagógus napját. Ezt komolyan gondolom, szeretnék is egy ilyen programot megvalósítani. Alig vannak oktatást segítő munkatársak, a pedagógusok túlterheltek. Nincs biztonság, nincs stabilitás, állandóak a változtatások. A bérrendszerről sem lehet azt mondani, hogy igazságos. A jelenlegi köznevelési rendszer csak a kollégák óriási felelősségérzete miatt működik. Az iskolákba boldog, kiegyensúlyozott felnőttek kellenek. Az a mi felelősségünk, hogy az ehhez szükséges körülményeket kialakítsuk. Ezen fogunk dolgozni.
2018.07.04 11:55

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17

Palkovics László vette át a Corvinus fenntartását

Publikálás dátuma
2018.09.25 21:47
Palkovics László miniszterjelölt. Fotó: Népszava
Fotó: /
Az innovációs miniszter új működési modellt adna az eddig az Emmi felügyelete alatt működő egyetemnek, rendeznék az intézmény kötelezettségeit is.
Az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.    A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie, idézi a határozatot az MTI.
A határozat szerint Palkovics Lászlónak, Varga Mihálynak, valamint Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek fel kell mérnie az egyetem által az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási szerződéseket, javaslatot kell készíteniük a kötelezettségek állami kiváltására, illetve a kötelezettségekhez társuló állami garanciavállalás, támogatás további biztosítására. Korábban a 168 Óra írt arról, hogy kikerülhet az Emmi alól, és közalapítványi fenntartású egyetemmé válhat a Corvinus. A lap idézte Palkovics László minisztert is, aki egy tanévnyitón már felvetette, a kormány támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy „a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessen.
2018.09.25 21:47