„A szakszervezet nem ellenség”

Publikálás dátuma
2018.07.04 11:55

Fotó: Népszava/ Vajda József
Iskolába küldené a politikusokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombaton megválasztott új elnöke. Szabó Zsuzsa szeretné, ha a kormány belátná: szakszervezetek nélkül nincs hatékony szakpolitika.
Válság, szakadás, belső feszültségek – legutóbb ezekkel a címszavakkal került be a hírekbe a PSZ. Sikerült feloldani ezeket?
A hétvégi tisztújító kongresszus kiváló fóruma volt a problémák átbeszélésének. A 107 küldöttből 105-en voltak jelen, tehát majdnem száz százalékos volt a részvétel. Fontos tudni, hogy a küldöttek elsősorban nem a saját véleményüket képviselik, hanem annak a megyei tagságnak a véleményét, amelyik küldötté választotta őket. Tehát egy mandátum mögött több száz kolléga áll. Egy ekkora, több tízezer tagból álló szervezetben, mint a PSZ, sosem lesz teljesen egységes vélemény, de csak a véleménykülönbségek ütköztetése mentén lehet felszínre hozni azokat a problémákat, amelyekkel foglalkoznunk kell. Úgy vélem, jól tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket, a döntéseknél felelősen járunk el.
Az év eleji feszültségek elsősorban akörül alakultak ki, hogy a PSZ mégis csatlakozik a kormány Köznevelés-stratégiai Kerekasztalához. Ez már eldöntött tény? Először is azt kell tudni, hogy pártpolitikai szempontból sokszínű a tagságunk, mi nem csak az egyik vagy másik párttal szimpatizáló pedagógusokat tömörítjük. A kerekasztallal kapcsolatos érvek és ellenérvek is erősen megjelentek, ezeket kellene közös nevezőre hoznunk. Jelen pillanatban azt tudom mondani, nyugvópontra érkeztünk ebben a kérdésben, mert ez a kerekasztal nem működik. Most légüres térben vagyunk, fogalmunk sincs, hogy az oktatáspolitika mit akar. Az új kormányban lényegében még nincs is oktatásirányítás, az oktatási államtitkár hivatalosan csak néhány napja foglalta el a székét, a Klebelsberg Központ elnökének megbízatása lejárt, nem tudni, ki lesz az új elnök és mikor kezdi meg a munkát.
A taglétszám szempontjából hogyan áll a PSZ?
Az ágazatban továbbra is a legnagyobb taglétszámú szakszervezet vagyunk, több tízezer tagunk van.
A kormányközeli Magyar Hírlapban arról lehetett olvasni, hogy „csak” 18 ezer.
Annál több. Egészen pontos taglétszám-nyilvántartással rendelkezünk, de azt én egy személyben, a PSZ elnökeként sem hozhatom nyilvánosságra. Számos területen vagyunk reprezentatívak. Az elkövetkező öt évben pedig azon fogok dolgozni, hogy minél jobban megértessem a közoktatásban dolgozó kollégákkal, mennyire fontos, hogy szakszervezeti tagok legyenek. A kormányzattal pedig azt szeretném megértetni, hogy a szakszervezet nem ellenség.
Hogyan tervezik az együttműködést a kormánnyal?
A szakszervezet olyan partner, amelyik nagyon jó visszajelzéseket tud adni a rendszer működéséről. Szakértők bevonásával, a problémamegoldásra fókuszálva tudunk egyeztetni az oktatás szereplőivel, kiterjedt hálózattal rendelkezünk. Én azt kérem a kormánytól, az oktatáspolitikától, az iskolafenntartótól, használják ki ezt a lehetőséget. Ha a partnerség jól működne, például időben megkapnák véleményezésre a törvénytervezeteket, számos feszültség elkerülhető lenne. Sajnos azt kell mondjam, az érdekegyeztetés rendszere az oktatásban az utóbbi időben alig működött. A szociális párbeszéd is csak egy kipipálandó feladat. Most azt szeretnénk kitapogatni, hogyan tudnánk olyan pozícióba keveredni, ahol valóban hatással lehetünk az oktatáspolitikára. A sztrájkbizottsági megállapodásunk természetesen továbbra is él, de ennél többet szeretnénk. Nem erőfitogtatásra vagy látszategyeztetésekre van szükség, hanem valódi, érdemi párbeszédre. Szeretnénk, ha készülne egy komoly, az oktatás egész területére kiterjedő helyzetelemzés, amiben a PSZ is részt vehetne, ezt javasoltuk is a programunkban. Az itt feltárt hiányosságokra fogunk majd szakszervezet-politikai megoldásokat kidolgozni.
A kormány szerint a tanárok mind szakmailag, mind anyagilag megbecsültnek érezhetik magukat. Ön hogyan látja?
Azt javaslom az oktatáspolitikusoknak, hogy menjenek el iskolákba és személyesen tájékozódjanak, kövessék végig egy-egy pedagógus napját. Ezt komolyan gondolom, szeretnék is egy ilyen programot megvalósítani. Alig vannak oktatást segítő munkatársak, a pedagógusok túlterheltek. Nincs biztonság, nincs stabilitás, állandóak a változtatások. A bérrendszerről sem lehet azt mondani, hogy igazságos. A jelenlegi köznevelési rendszer csak a kollégák óriási felelősségérzete miatt működik. Az iskolákba boldog, kiegyensúlyozott felnőttek kellenek. Az a mi felelősségünk, hogy az ehhez szükséges körülményeket kialakítsuk. Ezen fogunk dolgozni.
2018.07.04 11:55

Brutális jégeső szaggatta szét a tetőket - áll a kárpótlási bál, forrong a falu

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00
Hiába van új tető számos házon, nincs béke a faluban. Sokak szerint nagyon furcsán és cseppet sem igazságosan osztották el a kár
Fotó: MTI/ Vajda János
Adásvételi szerződéssel is le lehetett „papírozni” a tetőfedést – csakhogy erről nem mindenki tudott.
Pörölyként sújtott le a jégvihar tavaly júniusban a közel háromezres lélekszámú zempléni falura, Megyaszóra: öklömnyi darabok potyogtak az égből, lyukat ütve háztetőn, autón, disznóólon, sufnin, elárasztva padlást és pincét. A település 767 lakóingatlana közül 537 tetőszerkezete megsérült valamilyen mértékben: ez a házak közel négyötödét jelenti. Gyors megoldásként tűzoltók és önkéntesek segítettek fóliát teríteni a tetőkre, hogy addig is védve legyen a ház, amíg összejön a pénz a javításra, vagy a teljes tetőcserére. Eltelt azóta majdnem másfél év, a házak nagy részén új vagy javított födém virít. Ám a faluban nincs béke: sokak szerint ugyanis nagyon furcsán, s cseppet sem igazságosan osztották el a kárenyhítésre érkezett összegeket. - Idén április 23-án hoztak egy rendeletet, miszerint május 31-ig be lehet nyújtani a tetőre költött számlákat, amiket kifizet az önkormányzat. A falu nagy része nem is tudott erről a rendeletről, csak azok értesültek róla, akik közel voltak a tűzhöz: a képviselő-testület tagjai, a hivatal dolgozói, az ő rokonaik, barátaik. Aki meg nem fia-borja senkinek, ahhoz nem értek el a hírek – panaszkodik egy idősebb asszony. Egy másik falubeli hozzáteszi: nem mindenki kért számlát az elvégzett munkáról, mert ha a mester számlát ad, mindjárt hozzácsapja az áfát meg az egyéb költségeket, az ár megugrik, errefelé meg szegény emberek élnek, akiknek minden fillér számít. Számla nélkül meg elvileg nem fizetett kárenyhítést az önkormányzat. Egy kiskaput azonban kinyitott. Magánszemélyek ugyanis köthetnek egymás között adásvételi szerződést, akár tetőfedő anyagról is, az ügylet pedig kétszázezer forintig adómentes. Az önkormányzat honlapjára fel is került egy adásvételi szerződési űrlap, amelyet kitöltve be lehetett vinni a hivatalhoz, s ezt követően utalták a pénzt. - Ezek jó része kamu szerződés volt – állították többen is a faluban lapunknak. Volt, aki tudott olyan szerződésről, amikor valaki a saját lányától vett papíron palát, mások a szomszédokkal kötöttek ilyet. Aki kimaradt a „buliból” most haragos, még akkor is, ha elvileg színlelt szerződést kötött volna. - Jó, mondhatjuk, hogy ez csalás, de sokan mégis így jutottak hozzá három-négyszázezer, sőt, volt, hogy egymillió forinthoz. Van, aki autót vett a pénzből, nem is a tetőre költötte. Akinek volt biztosítása, az eleve nem kapott pénzt az önkormányzattól, csak, ha ez az összeg nem fedezte a teljes kárt. Nem értjük, miért nem hirdették ki mindenkinek, hogy adásvételi szerződés ellenében pénzhez lehet jutni – méltatlankodtak a helyiek.
Azt is sérelmezték, hogy a mai napig nem tudják, mennyi pénz folyt magánszemélyek adományaiból a falu számlájára, s azzal a pénzzel mi történt. Ha szélesebb körben tudnak a kárenyhítéssel élni, akkor sokan nagy tehertől szabadultak volna: van például, aki hitelt vett fel a tetőcserére, mert a biztosítótól kapott pénz csak részben fedezte a költségeket. Azt pedig külön felháborítónak tartják, hogy a polgármesteri hivatal visszautalta a fel nem használt keretet a Belügyminisztériumnak ahelyett, hogy azt az utolsó fillérig a helyiekre költötte volna. Megkerestük Megyaszó független polgármesterét, azt tudakolva, milyen elvek alapján osztották szét a kárenyhítési összegeket, mennyi támogatást kaptak az államtól, mennyi pénz folyt be adományokból a számlájukra, s ennek mekkora részét osztották szét a helyiek között? Hajdú Istvánné a konkrét összegekre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, hogy lapunk nem ellenőrző szerve az önkormányzatnak, s ők mindennel elszámoltak az illetékes tárca felé. Szavai szerint azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem kaptak a kárenyhítési alapból, elégedetlenek, részben ezért is támadják őt vagy a hivatalt. Hozzátette: a jégkárok enyhítésére kapott összeget a Belügyminisztérium által meghatározott szabályok szerint osztották el: aki ennek megfelelt, az kapott pénzt, aki pedig nem, annak akkor sem tudtak adni, ha egyébként jogos lett volna az igénye. E feltételek között nem szerepelt, hogy adásvételi szerződést nem fogadhatnak el, nekik csak az volt a dolguk, hogy ellenőrizzék: valóban került-e új tető házra.
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00

Előfordulhat, hogy Elios-ügyben mégis lesz további rendőrségi kutakodás

Publikálás dátuma
2018.11.17 09:19

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Bár az Országos Rendőr-főkapitányság nemrég azt közölte, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a korábban Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.-vel szemben, a közvilágítási tendereken egykor taroló céget érintő eljárásról leválasztottak egy azzal korábban egyesített feljelentést, írja a 24.hu. Méghozzá azt, amelyiket a váci közvilágítás korszerűsítése miatt hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt tett egy helyi ellenzéki képviselő. A szintén az Eliost érintő feljelentés ügyében könnyen lehet, hogy tovább nyomoz a rendőrség. A Pest megyei településsel kapcsolatos ügyet ugyanis még azelőtt elkülönítették a költségvetési csalás miatt zajlott alapügytől, mielőtt a rendőrség megszüntette volna az utóbbit. Februárban derült ki, hogy Vác is szerepelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében, ami a gyanús közvilágítási projekteket sorolta. Vácra 3 ezer új lámpát telepített az Elios 2015-ben, ám az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég olyan lámpákat is lecserélt, amiket nem lehetett volna. Öt évvel korábban ugyanis egy másik uniós programban már 441 lámpát lecseréltek a településen, azonban ezek közül a fideszes Fördős Attila vezette önkormányzat 211 lámpát cseréltetett le vagy módosíttatott az Eliosszal. Miközben ezeket a lámpákat uniós támogatásból építették ki, és még fenntartási időszakban voltak. Ezért tavaly 20 millió forintra büntette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a váci önkormányzatot, amit azóta részletekben ki is fizetett. Az ügy azért meglepő, mert ahogy arról korábban írtunk, a nyomozó hatóságok nem vitték túlzásba a bizonyítékgyűjtést.
2018.11.17 09:19