Boldogságkeresés kérdőjelekkel

Publikálás dátuma
2018.07.04 13:11

Fotó: FILM SERVIS FESTIVAL KARLOVY VARY/
Hétfő délután tartották meg az egyetlen magyar versenyfilm világpremierjét Karlovy Vary-ban: Csuja László Virágvölgy című drámája komikus oldalával is hatott
Nehéz szavakkal leírni Csuja László Karlovy Vary-i fesztiválon hétfőn debütáló első egészestés filmjét, a Virágvölgyet. Ha a cselekmény oldaláról próbálom meg körül írni, akkor el tudom mondani, hogy egy Mike Leigh és Ken Loach-féle szocióba ágyazott Bonnie és Clyde történetet látunk csecsemőrablással, metaforikus helyszínekkel. A főszerepet két amatőr alakítja: Réti lászló (Laci) és Berényi Bianka (Bianka), akik egy igazi lehetetlen páros, de ennek ellenére kialakul köztük az intimitás. Zavarba ejtően univerzális, sokat látott-hallott sztorit elmesélő alkotás képét vázoltam, pedig a valóság ennél sokkal összetettebb: a rendező tényleg megidéz számos klasszikus művet, de amikor pont hátra dőlnénk, és elkönyvelnénk, hogy ez egy kis költségvetésű ujjgyakorlat – mivel kezdő alkotóról van szó, még inkább demófilm –, az utolsó menthető pillanatokban kiderül, ez az egész a műfajúság felszámolására tett kísérlet. Méghozzá sikeres.    „Nem a gombot varrom a kabáthoz, a adott lehetőség az volt, hogy ennyiből tulajdonképpen le tudom forgatni” – mondta lapunknak Csuja László rendező a premier utáni nap a fesztiválközpontként funkcionáló Thermál Hotel teraszán arra a kérdésre, hogy másféle film lett volna a Virágvölgy, ha mondjuk a Filmalap inkubátor programja által biztosított 62 millió forint helyett, tisztességes költségvetéssel, mondjuk a tízszereséből forgathatta volna le. A személyesség számára ugyanis nem pénz kérdése, hanem egyfajta egyéni nézőpontot jelent. A saját útját járja a sémák helyett. Ahogy fogalmazott, az elmúlt hat évben ugyanaz a három dolog izgatta megszállottan: a gyereklopás motívuma, a társadalom perifériájára szorult emberek, illetve az értelmi sérültség. Illetve, hogy ezeket érintve definiálja, mit is jelent az, hogy család vagy, hogy egyszerűen mi a normális. Csuja László számára a film a maga kérdőjeles módján a boldogságkeresésről szól. Hogy ezek az állításokat pontosabban értsük, muszáj elárulnunk, hogy Laci, a film hőse egy bizarr pszichológiai teszt után arról kap papírt, hogy képtelen az önálló döntések meghozására és nagybátyja gyámsága alá helyezik. Elképesztően nagy kontraszt a történetben, hogy ezek után pont Laci lesz önsorsrontó intrikusa, amikor belemegy abba a játékba, hogy a szemmel láthatóan nála sokkal problémásabb, csecsemővel házaló Biankára azt mondja mindenhol: a lány és a gyerek is az övé. „Laci végre képes autentikusan dönteni a saját életéről, ám igazán tragikus, hogy egy olyan szituációban, ami illékony és csakis rosszul végződhet” – húzta alá a rendező. Ennek ellenére a mű lezárása során nem akarták, hogy az egy kelet-európai tragikus „lehúzás” legyen, hanem itt a líraiság volt a mérvadó. De, ahogy nevetve hozzátette Csuja, ha tényleg lett volna hatszázmilliója, kíváncsiságból lefogatott volna más, alternatív befejezéseket. Különösen, hogy Karlovy Vary-i premieren kiderült: a fesztivál fiatal közönsége egészen másképpen reagált, mint azok akik az otthoni tesztvetítéseken ültek. Sokkal többet nevettek. Ha úgy tetszik észrevették a dráma mögött meghúzódó humort.  Arra a felvetésünkre, hogy noha a Virágvölgy számos ponton szocio-drámát ígér, de végül ez a vonal háttérbe szorul, Csuja László szerint a filmnek van egy olyan „lebegése”, melynek nem tett volna jót, ha lerántják a történetet a rögreálba. Azaz nem akartak egy újabb Lazarescu úr halálát letenni az asztalra. Sokkal inkább egy olyan metaforikus műre gondoltak, melyben Laci egyfajta Szent József parafrázisként működik, azaz van egy természetfeletti kapcsolata a gyermekkel. Ha úgy tetszik költőiséggel próbáltak ellenpontozni: Berényi Bianka, illetve a többi amatőr szereplő nyersességét a kompozíciókban is igyekeztek ellensúlyozni. Ezt pedig muszáj volt a vizualitás terén meglépniük, mivel a játszók (hívjuk őket így színészek helyett) a szituációkban többnyire rögtönöztek. „Jelenlét, illetve igazi pillanatok láthatók – csodálatos, hogy erre képes a film, mint médium” – tette hozzá. Igazat adok Csuja Lászlónak.  
2018.07.04 13:11

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00