A Vajdaság szebbik arca

Publikálás dátuma
2018.07.03 15:00

Fotó: DOMBOS FEST/
Szerdától vasárnap estig tart az észak-bácskai Kishegyesen a Vajdaság egyik legfontosabb művészeti fesztiválja, a Dombos Fest. A Dombos „rezidens” művésze, Lajkó Félix most is új produkcióval készül.
Horváth László vajdasági születésű kulturális menedzser, a Fonó igazgatója, a fesztivál alapítója kérdésünkre elmondta: az Osztrák-Magyar Monarchiában Kishegyes még tisztán magyar lakosságú, csaknem tízezres lélekszámú város volt, önálló kulturális élettel, intézményekkel. A két világháború, a kommunizmus és a délszláv háború azonban szinte teljesen tönkretette: elszegényedett, elveszítette városias jellegét, a szerb népesség aránya pedig folyamatosan növekedett. Az 1990-es évek közepétől Kishegyeshez kötődő magyar értelmiségiek kezdtek gondolkodni, hogy mit lehetne tenni az „alvó magyar település”, a kultúra és a turizmus felélesztéséért. Így jött létre az ezredfordulón, egy szeméttelep helyén, egy löszfal tövében a Dombos Fest, és 18 év alatt a program rengeteget fejlődött. Csaknem 150 ezer látogató fordult meg az eddigi rendezvényeken, miközben pályázati úton a helyi infrastruktúra fejlesztésére is sikerült forrásokat szerezni. A fesztivált az alapítás óta egy nonprofit alapon működő helyi egyesület szervezi. Egy néhány éve kitalált szlogen szerint a Dombos Fest „a Vajdaság szebbik arca”, ami Horváth László szerint arra utal, hogy „a magyarság számára a Délvidék lehet fejlődőképes, élhető hely, ha nem törődünk bele a kilátástalanságba.” Lajkó Félix hegedűművész kishegyesi származású, így szinte magától értetődő, hogy ő lett a fesztivál egyik arca, házigazdája. „Az elmúlt években mindig arra törekedtem, hogy először a Domboson mutassam be az új zenéimet, amelyekkel aztán hónapokig járom a világot, amelyek később a Müpában vagy a Zeneakadémián is megszólalnak” – meséli a Népszava kérdésére Lajkó Félix. „Így volt ez a szilvásváradi lipicai ménessel közös lovasszínházi koncertnél éppúgy, mint a Mező című citerás lemezemnél, vagy a Lajkó Félix Folk című produkciónál, amiben nagyszerű énekesnőkkel: Palya Beával, Tintér Gabriellával és Csizmadia Annával muzsikáltunk együtt.” Kishegyesen debütált a Lajkó Félix & Óperentzia című produkció is, amely elektronikus zenei környezetbe helyezte a citerát. Félix most megint újdonsággal szolgál: a Besh o droM és a Canarro zenekarból ismert virtuóz gitárossal, a szintó-cigány hangzások mesterével, Sidoo Attilával alapított duójuk lép fel a Dombos Festen, a nyitókoncerten.   

Ízelítő a programból

A vajdasági kötődésű produkciók (Csizmadia Anna és a Fokos zenekar, Lóci játszik, Tudósok) mellett az idei Dombos Festen fellép többek között Pátkai Rozina, Szalóki Ági, Szeder-Szabó Krisztina és zenekara, a Góbé, a Parno Graszt, a Vujicsics együttes, a Borbély Mihály Polygon és a Kézdy Luca vezette Santa Diver. Idén is megtartják a Dombosi Remix irodalmi napokat, minden este lesz borterasz és tábortűz, valamint az elmaradhatatlan fényfestés. 

2018.07.03 15:00
Frissítve: 2018.07.03 15:00

Kísérletező és inspiráló előadások a színművészeti egyetemen

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:45
A versciói Dimitri Színház Gardróbja
Fotó: /
A Színház és Filmművészeti Egyetemen harmadszor rendezik meg a FACT Fesztivált.
A január 31-én kezdődő négy napos nemzetközi sorozaton prágai, belgrádi, giesseni, versció-i, a kaposvári színművészeti egyetem produkciói, valamint a házigazda intézmény előadásai láthatók. A fesztivál elindítója Kiss Csaba rendező időközben az indoklás szerint koncepcióváltás miatt kiszállt a szervezésből. A programot az egyetem vezetőiből álló szerkesztőbizottság állította össze. Upor László rektorhelyettes elmondta, nem szerették volna, ha az elképzeléseket egyetlen személy határozta volna meg. A külföldi produkciókat főként videófelvételek alapján válogatták. Bagossy László, a Színházművészeti Intézet vezetője úgy fogalmazott, fontos szempont volt, hogy kísérletező, inspiráló előadásokat hívjanak meg. A színházi kínálat mellett gazdag filmes program is várja az érdeklődőket, vizsgafilmek vetítésével, minikonferenciával, sőt egy olyan filmes versennyel is, ahol huszonnégy óra alatt kell elkészülni egy kisfilm valamennyi munkafázisával. A sorozathoz kapcsolódik kiállítás is, bemutatkoznak a Színház és Filmművészeti Egyetem látványtervező szakának hallgatói, nyílik tárlat díszletekből és jelmezekből is. A fesztivál kísérőprogramjai között szerepelnek workshopok, sőt azt is meg tudhatják a résztvevők, hogy miként kell szervezni egy a fiatalokat megszólító, pörgős fesztivált. Lesznek koncertek, és olyan kötetlen összejövetelek, ahol a különböző helyekről érkező hallgatók megismerkedhetnek egymással és az általuk képviselt intézmények sajátosságaival is. Kérdésünkre elhangzott, hogy a fesztivál költségvetése hétmillió forint, a rendezvény finanszírozását többek között a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatja, de a Színház és Filmművészeti Egyetem saját forrásait is mozgósítja.     
2019.01.21 20:45

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07