Alapos elemzés készült Orbán Viktor beszédeiből, ami statisztikai módszerekkel vizsgálja a miniszterelnök szóhasználatának változásait 1999 és 2018 között – írja a 444.hu. A portál szerint a tanulmányt komoly, szakmájukban elismert kutatók készítették, de csak álnéven kívánták publikálni a szövegüket.
Az elemzésben Orbán Viktor 41 nyilvános beszédét (1999-2018 között elmondott
évértékelő beszédek, és 2007-2018 közötti március 15-i és 2007-2017 közötti tusnádfürdői beszédek) vizsgálták a kutatók.
Összegzésük alapján:
Orbán 2014-től egyre inkább alkalmaz katonai kifejezéseket, harcra, háborúra utaló, ezzel összefüggő szavakat.
A kormányzás, a magyar belpolitika kérdései helyett egyre inkább a menekültek (saját szavaival a „migránsok”) témájára és „Európára”, az Európai Unióra fókuszál. Az EU, a menekültek, és az iszlám témájához pedig háborús és katonai kifejezéseket kapcsol.
A kezdetektől fogva ellenzi a menekültek Európába engedését, és bár 2016 után már kevesebb menekült érkezett Európába (és Magyarországra is), Orbán egyre durvábban riogatja a magyar állampolgárokat a menekültekkel, illetve egy újabb menekülthullámmal.
A magyar állampolgárokban az elesettség-érzés felkeltése, erősítése, valamint a félelemkeltés nagyon fontos elemeit képezik az orbáni világnak. Rendkívül kimunkált, ízes és bőséges szókinccsel rendelkezik, amikor valamilyen bajra, veszélyre, kilátástalan helyzetre utal és az ezzel kapcsolatos szorongást, félelmet, fenyegetettség érzetet akar leírni, illetve félelmet igyekszik kelteni.
Orbán a menekültkérdést úgy fordította az Európai Unió ellen, hogy látszólag 1300 ember
befogadása ellen küzd, valójában pedig pénzért (letelepedési kötvény) közel 20 ezer külföldi állampolgárt fogadott be Magyarország 2013-2017 között.
Orbán 2017 nyara óta nagyon durván és ellenségesen fogalmaz az Európai Unióval kapcsolatban.
„Számunkra is megdöbbentő volt az a megfigyelés, hogy milyen gazdagon, változatos nyelvi eszközökkel írja le Orbán e beszédekben a félelem, a szorongás, a kudarc, a vereség érzését” – olvasható az elemzésben. A kutatók felsorolták azokat a szavakat, amelyek a negyvenegy beszédben a legalább hatszor említett szavak közül az előbbiek közé tartoznak. Ezek a következők:
„aggodalom, aggódik, akadály, akaszt, áldozat, áldozatvállalás, alkalmatlan, ármány, árt, baj, behálóz, behízelgő, beletörődés, beletörődik, beteg, bizonytalanság, börtön, bukás, bukdácsol, bűncselekmény, bűnözés, bűnöző, büntetés, büntetlen, bűntudat, cinizmus, cipel, csal, csalódás, csalódik, csapás, cselvetés, csőd, diktál, diktátum, durva, durvaság, elbizonytalanít, elfojt, elhagy, elhal, elhatalmasodik, elítél, ellenérdekelt, ellenfél, ellenség, elnyel, elnyomás, elodáz, elsodor, elszenved, eltéved, elúszó, elutasít, elvesz, elvész, elveszít, elvesztés, embertelen, erőltet, erőszak, erőszakosság, érthetetlen, érzéketlenség, esélytelen, fájdalmas, fájdalom, fél, feled, félelem, felelőtlen, felemészt, fellázad, félrevezet, felszámol, fenyeget, fenyegető, feszültség, fojtogat, gátlástalan, gaz, gazsulál, gond, gyalázkodás, gyanakvás, gyarmat, gyáva, gyenge, gyengeség, gyengít, gyötrő, gyűlölet, hajbókol, hanyatlás, hátrál, hazudik, hazug, hazugság, hiány, hiba, hibbant, hitszegés, hűtlen, igazságtalan, igazságtalanság, indulat, inog, irigy, irigység, káosz, kapaszkodik, kár, kárhozat, kártékony, katasztrófa, kényszer, képtelen, keserűség, kétségbeesik, kikezd, kínkeserves, kioktat, kishitű, kishitűség, kiszámíthatatlanság, kiszolgáltatott, kitör, kockázat, konfliktus, korlát, körülfolyik, kudarc, kullog, kurtít, lavina, lehetetlen, lehúz, lerombol, leszakad, letör, megaláz, megalázás, megbukik, megfojt, megijed, megkurtít, megőröl, megpróbáltatás, megsarcol, megtörés, méltatlan, menekülés, mulasztás, nehéz, nélkülöz, nyomás, nyomaszt, nyomasztó, nyugtalanít, öl, omlik, önkény, önsajnálat, önveszélyes, önzés, ordas, összeomlás, összeomlik, összetöpörödés, összezsugorodás, ösztönvilág, pazarló, pór, rab, ránt, rátámad, rémálom, reménytelen, restauráció, reszket, riasztó, rom, rombol, romboló, romlik, rossz, sikertelen, siralmas, sodor, sodródik, spekuláns, süllyed, szegény, szegénység, szégyen, szégyenkezik, szélhámos, szembenállás, szenved, szeretetlenség, szétesik, széthull, szolga, szolgamentalitás, szomorú, szorong, szorongás, tagad, támadás, teher, terméketlen, terror, téved, tilt, tolakodik, tolvaj, tönk, tönkretesz, tönkrevág, tragikus, túlél, túlélés, türelmetlenség, uszít, üt, vád, válság, váratlan, védelem, védtelen, vég, ver, vér, vereség, vergődik, veszély, veszít, veszt, vihar, viharos, visszaél, zavar, zsugorodik, zuhanás, zűrzavar”
Ezen belül pedig vannak „a félelem, a szorongás és az összeomlás szavai” – ezeket a szavakat összesen több mint háromezerszer említette Orbán a beszédei során.
„aggódik, akadály, áldozat, baj, beletörődik, bizonytalan, bukás, bűncselekmény, bűnözés, bűnöző, büntetés, büntetlen, cinizmus, csőd, csalódott, ellenfél, elhagy, elutasít, elveszít, erőszak, fájdalmas, fél, feled, felelőtlen, fellázad, felszámol, fenyeget, gyáva, gyenge, gyűlölet, hanyatlás, hazudik, hazug, hiány, hiba, igazságtalanság, kár, kényszer, képtelen, kétség, kikezd, kioktat, kishitű, kiszolgáltatott, kockázat, konfliktus, korlát, kudarc, kullog, küzd, lázadás, legyőz, lehetetlen, leszakad,letör, megbukik, megsarcol, megvéd, nehéz, nyomás, önkény, önsajnálat, összeomlás, rab, ránt, reménytelen, reszket, rombol, romlik, rossz, sikertelen, sodor, sodródik, süllyed, szegénység, szégyen, szenved, szétesik, szolga, szorong, tagad, támad, teher, terror, téved, tönk, vad, válság, váratlan, védtelen, vég, ver, veszély, veszt, zavar”
A kutatás szerint az orbáni világ egyik központi szereplője a katona, és egyik központi helyszíne a csatatér, a harc, a háború és minden, ami a fegyverekhez, a hadviseléshez kapcsolódik. Mint írják, a harci, a háborús retorika egye inkább teret nyert az orbáni gondolkodásban az utóbbi négy-öt évben. Ez a retorika szorosan összekapcsolódik két témával, a menekültekkel és az EU-val / a Brüsszellel vívott „háború”-val. Azaz a katonai kifejezések előtérbe kerülése olyan konfliktusok erősödésére is utal, amelyek Magyarország és az EU kapcsolatait fogják meghatározni a jövőben.
Azt is megállapították, hogy az orbáni világkép központi eleme 2015 óta egyfelől a „migránsáradat” elleni „harc”, a „fenyegetettség” mélyen átélt erőteljes hangsúlyozása („minden terrorista migráns”), az „erőszak elszabadulásától” való félelemre építés és ezzel együtt az egyre élesedő szembenállás, „harc” „csata” az EU-val, Brüsszellel, mint „birodalmi központtal”.
Úgy vélik, az EU témája határozottan erősödött az utóbbi években és 2016-ban érte el
csúcspontját.
Az elemzés szerint 2012 óta fokozatosan tűnnek el az évértékelő beszédekből a kormányzással
összefüggő szavak. „Az orbáni világban a kormányzásnak egyre kisebb jelentősége lesz, olyannyira, hogy 2018-ban ez a téma soha nem látott mélypontra esik. Kevesebbet foglalkozik kormányzás kérdéseivel annál, mint amikor nem is volt kormányon” – tették hozzá.
Érdemes elolvasni a teljes elemzést, a kutatást itt találja.