Mi segít az ekcémás bőrön?

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A pollenek miatt fokozódhatnak az ekcémás tünetek, ám megfelelő kezeléssel az ekcéma jól kezelhető, tünetmentessé tehető – mondta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Az ekcémás bőr szerkezete más, mint a normál bőré: kiszárad, megváltozik a védekező képessége. Ez a bőrszerkezet amellett, hogy krónikus gyulladást eredményez, fokozza a bőrfertőzésekre való hajlamot is. Az atópiás dermatitis, vagy más néven atópiás ekcéma a gyermekek 20, a felnőttek 1-3 százalékát érinti világszerte.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen jelenléte súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületeken (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár).

Hidratálás

 Az atópiás ekcéma egyik fő tünete a száraz bőr, ezért a megfelelő hidratálás a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid, ötperces tusolást válasszunk és ne alkalmazzunk irritáló mosakodó krémeket. Javasolt a zsírozó testápolók, kenőcsök használata is.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Atópiás ekcémában csak olyankor javasolt a specifikus diéta, ha az ételallergia megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, ezért kivizsgálás nélkül nem javasolt az ilyen étrend.
Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intoleranciája is van (pl. igazolt laktózérzékenység, hisztaminintolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek megfelelő étrendet kell tartani. Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél az alma fogyasztása, vagy parlagfűallergiás betegnél a dinnye vagy a paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban hal-, olíva- vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták ugyan le, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között – hangsúlyozta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalmazásukat. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
2018.07.18 14:14
Frissítve: 2018.07.18 14:14

Szívelégtelenség - Figyeljünk a jelekre!

Publikálás dátuma
2018.09.19 17:05
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150-200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedés esetén különösen fontos a figyelem, mert akkor lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - hívta fel a figyelmet a közeledő Szívünk Napja apropóján a Magyar Kardiológusok Társasága.
Szívelégtelenség esetén a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, és ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket. És nem tudja a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítani a vért, a salakanyagokat és a szén-dioxidot.

Jelei

"A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra, és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. A másik pedig a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, és ezért a szív kamrái nem képesek megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, ami lehetetlenné teszi a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”
- magyarázta dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.
Mindkét fajta szívelégtelenségnek ugyanazok a tünetei. Enyhébb esetben a beteg csak fizikai megterheléskor érez nehézlégzést, kifáradást. Ezek aztán egyre kisebb terhelés hatására, majd már nyugalomban is jelentkeznek. Jellegzetes tünete a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjjel rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás is. Különösen fontos, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben - magas vérnyomás, koszorúér-, billentyű-betegség, ritmuszavar - szenvedők ilyenkor mindenképpen forduljanak orvoshoz, ekkor ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - figyelmeztetett a kardiológus.
A szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ez hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelent. A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulása kisebb mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság meghaladja a 10 százalékot. 
"A betegség prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek nagyjából 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet"
- hangsúlyozta Dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

Nem gyógyítható, de...

A szívelégtelenség, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak. Ha ezek nem segítenének, speciális pacemakerek, keringés támogató eszközök, de akár a szívtranszplantáció is lehet a megoldás. A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátórendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák. Magyarországon azonban ez az ellátási forma még nem mindenütt áll rendelkezésre. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz, hogy ezek az ország minden pontján elérhetővé váljanak - derül ki a közleményükből.
Bár napjainkban a szívelégtelenségben szenvedő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, hosszú időre szinte tünetmentessé lehet tenni őket, jelentősen javítva ezáltal a betegek életminőségét. Ma már jelentősen meg is lehet hosszabbítani az életüket, és el lehet érni, hogy minél kevesebbet kelljen kórházban tölteniük, távol családjuktól, szeretteiktől.
2018.09.19 17:05
Frissítve: 2018.09.19 17:05

A cukor iránti sóvárgás leküzdhető

Publikálás dátuma
2018.09.19 14:14
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Elemi erővel tud törhet az emberre a cukor és a szénhidrát utáni vágy, amit nehéz kontrollálni. A dietetikus elmondta, mit lehet tenni ellene.

Miért vágyunk rá?

Közismert, hogy a cukorban és a szénhidrátban gazdag élelmiszerek serkentik az olyan „boldogsághormonok” termelődését, mint a szerotonin és a dopamin. Ezek ellazító és szorongásoldó hatása miatt kívánjuk újra és újra az ilyen ételeket, és ez ráadásul szokássá, sőt egyfajta függőséggé alakul. Ha kikapcsolódásra, megnyugtatásra vágyunk, már nyúlunk is a csokis fánkért, nem gondolva következményekre.

Igyunk vizet!

A test félre tudja értelmezni az agy jeleit, és előfordul, hogy az étel utáni sóvárgás csupán a szomjúság jele. Ilyen esetben már egy pohár víz is képes csökkenteni a vágyakozást, és egy 2014-es kutatás szerint napi 1.5 literrel több víz szignifikáns étvágycsökkenést, így kevesebb testzsírt eredményez. Egy másik tanulmány azt mutatta, hogy az étkezés előtt elkortyolt két pohár víz és a kalóriacsökkentett étrend a középkorú és idősebb elhízott személyeknek segített a fogyásban. 

Mozogjunk!

2015-ben publikálták azt a kutatást, amelynek eredményei szerint egy tizenöt perces gyors gyaloglás hatékonyan csökkentette az ételsóvárgást. Ha legközelebb egy tábla csoki képe jelenik meg a lelki szemeink előtt, gyalogoljunk vagy lépcsőzzünk pár percig. A mozgás hatására fokozódik az izmok, a szövetek inzulinérzékenysége, ezáltal a vérben található cukor könnyebben jut el a sejtekhez.

Gondoljuk át!

Egyszerűen eldönthetjük, hogy sóvárgunk vagy valóban éhesek vagyunk, ha megkérdezzük magunktól, megennénk-e egy darab gyümölcsöt. Ha igen, valószínűleg valóban éhesek vagyunk, ha nem a válasz, könnyen lehet, hogy csak nassolni vágyunk. A másik tudatosítási módszer, ha elképzeljük a hosszútávú hatásokat: elhízás, egészségi állapotromlás, csökkent energiaszint. Ezeket a képeket vizualizálva könnyebb lehet ellenállni a csábításnak. Ha a nasi mellett döntünk, csoki vagy chips helyett válasszunk friss gyümölcsöt vagy egy kis pohár sovány natúr joghurtot, esetleg rágcsáljunk sárgarépát, céklát, karalábét zöld fűszeres túróba mártogatva.

Csökkentsük a stresszt!

Különösen a krónikus stressz sokszor arra késztet, hogy több és cukrosabb, magasabb kalóriatartalmú ételt fogyasszunk. Gondoljunk csak a „stresszevő” kifejezésre. Ezért a stresszcsökkentő módszerek – a sétálástól a sportoláson és a meditáláson keresztül a mély légzésig – új irányt mutatnak az evés helyett.

Kerüljük az éhezést!

 A szigorú diétát tartók gyakrabban éreznek kínzó éhséget és sóvárognak bizonyos ételek után. Ennek - és a sokkal súlyosabb következmények - elkerülése érdekében is fontos, hogy a testsúlycsökkentő étrend kiegyensúlyozott, és lehetőleg dietetikus által személyre szabott legyen. Segíthet, ha mindig ugyanabban az időpontban eszünk, így azt is könnyű eldönteni, étkezési időben jön-e az érzés. Az is beválhat, ha egészséges snacket készítünk a kezünk ügyébe, hiszen még mindig jobb répát vagy almaszeletet ropogtatni, mint csokit.

Fogyasszunk több fehérjét!

 A fehérjefogyasztás jelentősen csökkenti az éhséget. Az Obesity szaklapban közölt kutatás szerint például azok az elhízott férfiak, akiknél a napi kalóriamennyiségen belül 25 százalékkal növelték a fehérjebevitelét, sokkal kevésbé éreztek sóvárgást. A Nutrition Journal cikke szerint pedig a reggelire fogyasztott fehérje védte meg leginkább a túlsúlyos tinédzser lányokat a sós ételek iránti vágytól. Kövessünk tudatosan teljes értékű étrendet!
„Nem szabad túl szigorúnak lenni önmagunkhoz, egyes étrendek kifejezetten megengedik a +csalónapot+ is, amikor enyhíthetünk a megszorításokon"
- hangsúlyozta Szarka Dorottya.
 A teljes értékű, személyre szabott étrend – amely figyelembe veszi a célokat, az esetleges érzékenységeket, intoleranciát és nem utolsósorban az ízlést – meglepően jól tudja ellensúlyozni az édesség, a pékáruk, a tészták utáni sóvárgást. Egy jól felépített diéta mellett ugyanis nem teper le senkit az éhség és a szervezet sem küld vészjelzéseket, hogy szüksége van plusz boldogságforrásokra – tett e hozzá az Életmód Orvosi Központ dietetikusa.
2018.09.19 14:14
Frissítve: 2018.09.19 14:14