Épülhetnek a budapesti toronyházak, Lázár már nem áll az útjukba

Publikálás dátuma
2018.07.05. 10:00

Fotó: Foster Partners
A Fidesz-KDNP – Lázár János korábbi elképzelései ellenében – teljesen szabad utat enged a Mol ég felé törő székházterveinek - az ellenzék korrupciót gyanít. Több magas épületet is terveznek, amelyektől alaposan átalakulhat a város látképe.
Kedden elfogadta a parlament a felhőkarcolókról szóló módosított módosítást. Eszerint 90 méternél magasabb épület Magyarországon csak a kormány külön engedélyével építhető, a 65 méter feletti elképzelések pedig tervtanácsi engedélyhez kötöttek. Azok a fejlesztések, amelyek mostanáig kaptak építési, fennmaradási vagy elvi építési keretengedélyt, mentesülnek e feltételek alól. A törvénytervezet eredeti változatát az előző ciklus utolsó napjaiban még Lázár János nyújtotta be, még a Miniszterelnökség vezetőjeként, miután a Mol tavaly év végén bejelentette a Kopaszi-gátra szánt, 120 méteres székháztervét. A fideszes politikus még 65 méteres felső határt húzott volna, kivéve az építési naplójukat június 30-a előtt megnyitó vállalkozásokat, ám más kibúvó nélkül. A határidő vészes közeledtével, vagyis június végén az új parlament elé kerülő irományt a negyedik Orbán-kabinet részéről a kancellária frissen kinevezett államtitkára, Tuzson Bence vezette elő, aki ugyanakkor az általános parlamenti vita előtt néhány perccel egy, fideszes képviselői minőségében benyújtott módosító indítvánnyal szinte minden pontot átírt és a határidőt is kitolta a szabály elfogadásáig. Azt azonban számos felszólalása egyikében se mondta el, miért kellett felülírni Lázár János elképzeléseit. A kormánypárti oldal fenntartások nélkül elfogadta az új változatot. Bár a Lázár-féle akciót kiváltó Mol az Orbán-kabinetnél valószínűleg képes lett volna kijárni 120 méteres terve kivételes engedélyét, az elfogadott szöveg alapján még erre se lesz szüksége. Az olajtársaság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis a Mol Campusra a hatóság már kiadta a jogerős építési engedélyt és megnyitották (az új szabály feltételeiből végül kikerült) építési naplót is. Mindenben törvényesen járnak el, a tervezési és építési munkálatok az eredeti ütemterv szerint haladnak – ismételték meg az elmúlt hónapok során szinte változatlan nyilatkozatukat. A hírek alapján nemrég megszerzett engedélyük szerint a főváros várhatóan legmagasabb, 28 emeletes, 83 ezer négyzetméteres alapterületű toronyháza 2021-re készül el a Kopaszi-gáton.
Emellett a GTC XIII. kerületi, pont 90 méteresre szánt Twist – Budapest City Tower nevű terve is átcsúszni látszik: a lengyel hátterű társaság ugyanis néhány héttel ezelőtt szintén megszerezte a kerülettől a jogerős építési engedélyét. Bár e méret az új szabály alapján épp nem kívánna meg különleges kormányengedélyt, így nem kell hozzá a kormányhivatali tervtanács pecsétje sem. A szlovák hátterű HB Reavis úgyszintén angyalföldi, Agora nevű városközpont-terve viszont e szempontból kevéssé szerencsés: az ismereteink szerint egy 90 méteres és több, az új szabály által szintén érintett felhőkarcolót magába foglaló városközpont-terv ugyanis még nem kapott építési engedélyt. Megkeresésünkre az ingatlancég megerősítette: fejlesztésük második ütemét 2022-23-ban adnák át. Üdvözlik, hogy immár tisztázódott a szabályozási környezet, a jövőben is mindent törvényt betartanak, így egyeztetnek a tervtanáccsal is. Hozzáfűzték, hogy a toronyházaiknak helyet adó XIII. kerületi területet a helyi szabályozás évtizedes szakmai előkészítést követően már 2001-ben magasházak építésére jelölte ki.
Angyalföldön további két 65 méternél magasabb toronyház-elképzelés ismert, amelyekre így már az új törvény vonatkozik majd. Az egyiket a Magyar Nemzeti Bank alapítványai tervezik. Szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a fővárosi szabályozás már eddig is 90 méteres felső határt szabott. Valószínűleg mélyebb kremlinológiai elemzést kíván, hogy Lázár Jánosnak miért pont az olajcég felhőkarcoló-bejelentése után vált fontossá, hogy a 96 méteres Bazilikánál senki ne törjön magasabbra, ehhez képest saját pártja és kormánya miért söpörte le indítványát kétszer is olyan csendben, mint amennyire határozottan – először még kancelláriaminiszter korában, majd aztán most, a választások és a Fidesz-politikus háttérbe szorulását követően –, a Mol viszont miért nyilatkozhatta mind ez idő alatt rezzenéstelen magabiztossággal székháztervei változatlanságát. A parlamenti ellenzék felszólalói – így például Tordai Bence a Párbeszéd, Hegedűs Lorántné a Jobbik vagy Csárdi Antal az LMP részéről – a módosítások mögött szinte egyöntetűen a Mol és az Orbán-kabinet korrupciós összefonódását sejtették, amit a kabinet határozottan visszautasított. Lázár János mindenesetre a parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a módosított törvénytervezet elfogadásakor nem szavazott.
Szerző
Frissítve: 2018.07.06. 11:53

Drágábbak lesznek a lakások, a kormány nem is bánja

Publikálás dátuma
2018.07.05. 09:09

Fotó: Népszava
Egy átlagos budapesti lakás 7 millió forinttal lehet drágább 2020-tól, miután kivezetik az adókedvezményt. A pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy úgyis főleg befektetők veszik az új építésű lakásokat.
Nagyot ugorhatnak az új- és a használt lakás árak 2020 januárjától. Megszűnik ugyanis a 2016-tól az új lakásokra ideiglenesen bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfa és ismét 27 százalékos forgalmi adó terheli majd a lakóingatlanokat. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan az Inforádió műsorában elismerte, hogy a kedvezményes áfa eltörlése drágító hatással lesz az újlakás piacra, de azzal érvelt, hogy ezeket a lakásokat jelentős részben külföldiek és ingatlanbefektetők vásárolják, és ezt nem kívánják támogatni. A tárcavezető azonban sem az adatok forrását, sem pontos számokat nem közölte. A befektetési szándékok mérésénél együtt figyelik a használt és az új lakásokat, de arról nincs adat, hogy mennyi a vásárlók között a külföldi, illetve az ingatlanbefektető – nyilatkozta a Népszavának Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) vannak bizonyos adatai a külföldi vásárlókról, de egyelőre még a tavalyi végleges számok sincsenek meg. Ráadásul az uniós állampolgároknak nem kell engedélyt kérniük az ingatlanvásárláshoz, így eleve csak torzított adatokkal dolgozhatnak a szakemberek. Ám a statisztikákban az engedélyköteles harmadik országbeli vásárlók esetében sem bontják szét az új, illetve a használt lakásvásárlásokat. Ágazati szakemberek ezért arra gyanakodnak, hogy a kedvezmény eltörlésével a költségvetés bevételeit szeretné a kormány növelni.  A befektetési szándékból vásárolt lakások aránya a Duna House mérése szerint Budapesten 40 százalék körüli. Ezek az ingatlanok viszont többnyire a bérlakás piacon jelennek meg. Ám ebben az esetben is együtt nézik a használt és az új lakásokat.  Az áfa belátható időn belüli 22 százalékpontos emelése növelni fogja az új és a használt lakások árát – jegyezte meg Benedikt Károly. A hirtelen megugró árak miatt az új lakások iránti kereslet egy része  átmehet a használt lakás piacra, ahol pedig a növekvő igények drágítják meg a lakóingatlanokat.  A növekedésnek indult hitelkamatok hatása még nem érzékelhető az új ingatlant vásárlók körében, de ha ez találkozik a lakások árának jelentős emelkedésével, az alaposan visszafoghatja a forgalmat. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a fővárosban egyre kevesebben veszik igénybe, mert már most sem jelent érdemi segítséget az új lakás vásárlásához. Egy budapesti, átlagos lakás ára 35 millió forint. Ez 7 millióval drágulhat 2020-tól – említette a szakember.  Tovább nehezíti a lakásépítéseket az is hogy a kormányzati infrastrukturális és presztízs beruházások már jelenleg is jelentős kapacitásokat vonnak el az ágazat más területeiről. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökségi ülése előtt egy rövid sajtótájékoztatón György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy 2017-2022 között 15 ezermilliárd forint értékben rendel meg a kormány infrastrukturális és más közösségi beruházásokat. Igaz, 4 ezer milliárd forint értékre nincs meg a kellő építőipari kapacitás, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az ágazat kapacitásának nagy részét lefoglalja a kormány, így még kevesebb energia jut a lakásépítésre. A kormány mindössze 20 milliárd forintot szán az építőipari cégek korszerűsítésének, technológiai fejlesztésének támogatására. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 4-6 embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat legalább 10, de még inkább 20 munkavállalót foglalkoztató cégekké kellene fejleszteni.  
Szerző

325,34 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.05. 07:08
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő
Erősödött csütörtök kora reggelig a főbb devizákhoz képest a bankközi piacon - írja az MTI
Reggel fél hétkor 325,34 forintra gyengült az euró a szerda esti 325,41 forintról.
A svájci frank árfolyama 281,26 forintról 280,93 forintra csökkent, a dolláré pedig 279,54 forintról 279,07 forintra süllyedt.
Stagnált az euró a dollárral szemben: szerda este 1,1656 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1655 dolláron jegyezték.
Szerző