Épülhetnek a budapesti toronyházak, Lázár már nem áll az útjukba

Publikálás dátuma
2018.07.05 10:00

Fotó: Foster Partners/
A Fidesz-KDNP – Lázár János korábbi elképzelései ellenében – teljesen szabad utat enged a Mol ég felé törő székházterveinek - az ellenzék korrupciót gyanít. Több magas épületet is terveznek, amelyektől alaposan átalakulhat a város látképe.
Kedden elfogadta a parlament a felhőkarcolókról szóló módosított módosítást. Eszerint 90 méternél magasabb épület Magyarországon csak a kormány külön engedélyével építhető, a 65 méter feletti elképzelések pedig tervtanácsi engedélyhez kötöttek. Azok a fejlesztések, amelyek mostanáig kaptak építési, fennmaradási vagy elvi építési keretengedélyt, mentesülnek e feltételek alól. A törvénytervezet eredeti változatát az előző ciklus utolsó napjaiban még Lázár János nyújtotta be, még a Miniszterelnökség vezetőjeként, miután a Mol tavaly év végén bejelentette a Kopaszi-gátra szánt, 120 méteres székháztervét. A fideszes politikus még 65 méteres felső határt húzott volna, kivéve az építési naplójukat június 30-a előtt megnyitó vállalkozásokat, ám más kibúvó nélkül. A határidő vészes közeledtével, vagyis június végén az új parlament elé kerülő irományt a negyedik Orbán-kabinet részéről a kancellária frissen kinevezett államtitkára, Tuzson Bence vezette elő, aki ugyanakkor az általános parlamenti vita előtt néhány perccel egy, fideszes képviselői minőségében benyújtott módosító indítvánnyal szinte minden pontot átírt és a határidőt is kitolta a szabály elfogadásáig. Azt azonban számos felszólalása egyikében se mondta el, miért kellett felülírni Lázár János elképzeléseit. A kormánypárti oldal fenntartások nélkül elfogadta az új változatot. Bár a Lázár-féle akciót kiváltó Mol az Orbán-kabinetnél valószínűleg képes lett volna kijárni 120 méteres terve kivételes engedélyét, az elfogadott szöveg alapján még erre se lesz szüksége. Az olajtársaság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis a Mol Campusra a hatóság már kiadta a jogerős építési engedélyt és megnyitották (az új szabály feltételeiből végül kikerült) építési naplót is. Mindenben törvényesen járnak el, a tervezési és építési munkálatok az eredeti ütemterv szerint haladnak – ismételték meg az elmúlt hónapok során szinte változatlan nyilatkozatukat. A hírek alapján nemrég megszerzett engedélyük szerint a főváros várhatóan legmagasabb, 28 emeletes, 83 ezer négyzetméteres alapterületű toronyháza 2021-re készül el a Kopaszi-gáton.
Emellett a GTC XIII. kerületi, pont 90 méteresre szánt Twist – Budapest City Tower nevű terve is átcsúszni látszik: a lengyel hátterű társaság ugyanis néhány héttel ezelőtt szintén megszerezte a kerülettől a jogerős építési engedélyét. Bár e méret az új szabály alapján épp nem kívánna meg különleges kormányengedélyt, így nem kell hozzá a kormányhivatali tervtanács pecsétje sem. A szlovák hátterű HB Reavis úgyszintén angyalföldi, Agora nevű városközpont-terve viszont e szempontból kevéssé szerencsés: az ismereteink szerint egy 90 méteres és több, az új szabály által szintén érintett felhőkarcolót magába foglaló városközpont-terv ugyanis még nem kapott építési engedélyt. Megkeresésünkre az ingatlancég megerősítette: fejlesztésük második ütemét 2022-23-ban adnák át. Üdvözlik, hogy immár tisztázódott a szabályozási környezet, a jövőben is mindent törvényt betartanak, így egyeztetnek a tervtanáccsal is. Hozzáfűzték, hogy a toronyházaiknak helyet adó XIII. kerületi területet a helyi szabályozás évtizedes szakmai előkészítést követően már 2001-ben magasházak építésére jelölte ki.
Angyalföldön további két 65 méternél magasabb toronyház-elképzelés ismert, amelyekre így már az új törvény vonatkozik majd. Az egyiket a Magyar Nemzeti Bank alapítványai tervezik. Szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a fővárosi szabályozás már eddig is 90 méteres felső határt szabott. Valószínűleg mélyebb kremlinológiai elemzést kíván, hogy Lázár Jánosnak miért pont az olajcég felhőkarcoló-bejelentése után vált fontossá, hogy a 96 méteres Bazilikánál senki ne törjön magasabbra, ehhez képest saját pártja és kormánya miért söpörte le indítványát kétszer is olyan csendben, mint amennyire határozottan – először még kancelláriaminiszter korában, majd aztán most, a választások és a Fidesz-politikus háttérbe szorulását követően –, a Mol viszont miért nyilatkozhatta mind ez idő alatt rezzenéstelen magabiztossággal székháztervei változatlanságát. A parlamenti ellenzék felszólalói – így például Tordai Bence a Párbeszéd, Hegedűs Lorántné a Jobbik vagy Csárdi Antal az LMP részéről – a módosítások mögött szinte egyöntetűen a Mol és az Orbán-kabinet korrupciós összefonódását sejtették, amit a kabinet határozottan visszautasított. Lázár János mindenesetre a parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a módosított törvénytervezet elfogadásakor nem szavazott.
2018.07.05 10:00
Frissítve: 2018.07.06 11:53

321,46 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.21 08:11
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kevéssé változott, vegyesen alakult a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
A dollárral szemben a forint kissé erősödött, az euróval és a svájci frankkal szemben pedig gyengült. Az eurót 321,46 forinton jegyezték szerda reggel nyolc óra előtt a bankközi devizapiacon, szemben az előző esti 321,26 forinttal. A svájci frank jegyzése 283,90 forintról 284,17-re emelkedett. A dollár jegyzése viszont 282,29 forintra csökkent a kedd esti 282,55 forintról.
Szerző
2018.11.21 08:11
Frissítve: 2018.11.21 08:11

Csirke, pulyka, miegymás: a karácsonyt megússzuk, jövőre elszállnak az árak

Publikálás dátuma
2018.11.21 06:00
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Az ipar jóval többet fizet az áramért, gázért, és a takarmány sem lesz olcsóbb, sőt.
A fogyasztók számára jó hír, hogy idén karácsonykor nem lesz drágább a az ünnepi asztalra szánt pulyka, és általában sem emelkednek a baromfihús és készítmények árai. A rossz hír, hogy 2019-től ezek a termékek drágulnak és nem is kevéssel. A szakemberek becslése szerint a termelési költségek ugrásszerű növekedése miatt átlagosan 5 százalékkal drágábban kapják majd év elejétől a kereskedők a baromfitermékeket, amelyre az ő haszonkulcsuk is rárakódik. Ezzel együtt pedig akár két számjegyű is lehet az áremelkedés, amelynek indoklásai között első helyen említik a meglódult az energiaárakat, ami jövőre sem áll meg. Az ipar számára az áram díja 45-50, a gáz ára 25 százalékkal emelkedik jövőre, a takarmányárak is jelentősen drágultak de az elmúlt években megszokott 7-8 százalékos béremeléseket 2019-ben is elvárják a dolgozók – nyilatkozta a Népszavának Erdélyi István, a Magyar Pulyka Szövetség elnöke, a szervezet által hatodszor megszervezett szakmai konferencián. A 2017-ben bevezetett 5 százalékos áfának köszönhetőn a pulykamellfilé kilója jelenleg csak 1690 forint, ám ez a kedvező ár 2019-ben nem tartható - tette hozzá. A szövetség elnöke elmondta, egyre feszítőbb az ágazat munkaerőhiánya, egyre több a nyugdíjkorhatárhoz közeledő munkavállaló az ágazatban, és már a havi bruttó 300-350 ezer forintos fizetés sem vonzó a fiatalok számára. A hazai pulykatermelés 40 százalékát adó Gallicoop például 30 kárpátaljai magyar munkás vett fel, de többségük a magyar útlevél birtokában rövid úton továbbállt, ketten maradtak a cégnél – jegyezte meg Erdélyi István. Jelenleg indiai dolgozókkal igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiányt. Eddig ők váltak be leginkább, de már toboroznak Mongóliában is. A múlt évihez képest mára a liba, kacsa állomány 40-50 százalékkal nőtt, mint emlékezetes a tavalyi madárinfluenza, illetve az ehhez kapcsolódó kényszervágások megtizedelték a létszámot – említette Csorba Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója. A hízottliba-létszám még nem érte el az átlagos 2,5 milliót, s pillanatnyilag 2,2 milliót tartanak nyilván. A liba fogyasztói ára szeptemberben 2,8 százalékkal nőtt, míg a kacsa 7 százalékkal lett olcsóbb.
2018.11.21 06:00
Frissítve: 2018.11.21 06:43