Épülhetnek a budapesti toronyházak, Lázár már nem áll az útjukba

Publikálás dátuma
2018.07.05 10:00

Fotó: Foster Partners
A Fidesz-KDNP – Lázár János korábbi elképzelései ellenében – teljesen szabad utat enged a Mol ég felé törő székházterveinek - az ellenzék korrupciót gyanít. Több magas épületet is terveznek, amelyektől alaposan átalakulhat a város látképe.
Kedden elfogadta a parlament a felhőkarcolókról szóló módosított módosítást. Eszerint 90 méternél magasabb épület Magyarországon csak a kormány külön engedélyével építhető, a 65 méter feletti elképzelések pedig tervtanácsi engedélyhez kötöttek. Azok a fejlesztések, amelyek mostanáig kaptak építési, fennmaradási vagy elvi építési keretengedélyt, mentesülnek e feltételek alól. A törvénytervezet eredeti változatát az előző ciklus utolsó napjaiban még Lázár János nyújtotta be, még a Miniszterelnökség vezetőjeként, miután a Mol tavaly év végén bejelentette a Kopaszi-gátra szánt, 120 méteres székháztervét. A fideszes politikus még 65 méteres felső határt húzott volna, kivéve az építési naplójukat június 30-a előtt megnyitó vállalkozásokat, ám más kibúvó nélkül. A határidő vészes közeledtével, vagyis június végén az új parlament elé kerülő irományt a negyedik Orbán-kabinet részéről a kancellária frissen kinevezett államtitkára, Tuzson Bence vezette elő, aki ugyanakkor az általános parlamenti vita előtt néhány perccel egy, fideszes képviselői minőségében benyújtott módosító indítvánnyal szinte minden pontot átírt és a határidőt is kitolta a szabály elfogadásáig. Azt azonban számos felszólalása egyikében se mondta el, miért kellett felülírni Lázár János elképzeléseit. A kormánypárti oldal fenntartások nélkül elfogadta az új változatot. Bár a Lázár-féle akciót kiváltó Mol az Orbán-kabinetnél valószínűleg képes lett volna kijárni 120 méteres terve kivételes engedélyét, az elfogadott szöveg alapján még erre se lesz szüksége. Az olajtársaság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis a Mol Campusra a hatóság már kiadta a jogerős építési engedélyt és megnyitották (az új szabály feltételeiből végül kikerült) építési naplót is. Mindenben törvényesen járnak el, a tervezési és építési munkálatok az eredeti ütemterv szerint haladnak – ismételték meg az elmúlt hónapok során szinte változatlan nyilatkozatukat. A hírek alapján nemrég megszerzett engedélyük szerint a főváros várhatóan legmagasabb, 28 emeletes, 83 ezer négyzetméteres alapterületű toronyháza 2021-re készül el a Kopaszi-gáton.
Emellett a GTC XIII. kerületi, pont 90 méteresre szánt Twist – Budapest City Tower nevű terve is átcsúszni látszik: a lengyel hátterű társaság ugyanis néhány héttel ezelőtt szintén megszerezte a kerülettől a jogerős építési engedélyét. Bár e méret az új szabály alapján épp nem kívánna meg különleges kormányengedélyt, így nem kell hozzá a kormányhivatali tervtanács pecsétje sem. A szlovák hátterű HB Reavis úgyszintén angyalföldi, Agora nevű városközpont-terve viszont e szempontból kevéssé szerencsés: az ismereteink szerint egy 90 méteres és több, az új szabály által szintén érintett felhőkarcolót magába foglaló városközpont-terv ugyanis még nem kapott építési engedélyt. Megkeresésünkre az ingatlancég megerősítette: fejlesztésük második ütemét 2022-23-ban adnák át. Üdvözlik, hogy immár tisztázódott a szabályozási környezet, a jövőben is mindent törvényt betartanak, így egyeztetnek a tervtanáccsal is. Hozzáfűzték, hogy a toronyházaiknak helyet adó XIII. kerületi területet a helyi szabályozás évtizedes szakmai előkészítést követően már 2001-ben magasházak építésére jelölte ki.
Angyalföldön további két 65 méternél magasabb toronyház-elképzelés ismert, amelyekre így már az új törvény vonatkozik majd. Az egyiket a Magyar Nemzeti Bank alapítványai tervezik. Szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a fővárosi szabályozás már eddig is 90 méteres felső határt szabott. Valószínűleg mélyebb kremlinológiai elemzést kíván, hogy Lázár Jánosnak miért pont az olajcég felhőkarcoló-bejelentése után vált fontossá, hogy a 96 méteres Bazilikánál senki ne törjön magasabbra, ehhez képest saját pártja és kormánya miért söpörte le indítványát kétszer is olyan csendben, mint amennyire határozottan – először még kancelláriaminiszter korában, majd aztán most, a választások és a Fidesz-politikus háttérbe szorulását követően –, a Mol viszont miért nyilatkozhatta mind ez idő alatt rezzenéstelen magabiztossággal székháztervei változatlanságát. A parlamenti ellenzék felszólalói – így például Tordai Bence a Párbeszéd, Hegedűs Lorántné a Jobbik vagy Csárdi Antal az LMP részéről – a módosítások mögött szinte egyöntetűen a Mol és az Orbán-kabinet korrupciós összefonódását sejtették, amit a kabinet határozottan visszautasított. Lázár János mindenesetre a parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a módosított törvénytervezet elfogadásakor nem szavazott.
Frissítve: 2018.07.06 11:53

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.

A kormány megemeli a biztonsági gázkészletet, de ne aggódjon, nem a fogyasztóknak kedvez

Publikálás dátuma
2019.04.19 08:23

Fotó: Népszava
A kormány - vélhetőleg főképp az orosz-ukrán gázvitára hivatkozva - harmadával megemeli a stratégiai gázkészletet. A lépés ugyanakkor valószínűleg ismét kevéssé a fogyasztóknak, sokkal inkább Orbán Viktor gazdasági hátországának kedvez.
A kormány mintegy 21 százalékkal megnöveli a biztonsági (stratégiai) gázkészletet – derül ki a nagypéntek előtti éjszaka megjelent Magyar Közlönyből. Az illetékes Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, mutatván, hogy az ünnepek alatt is szívén viseli a téma iránt érdeklődők szellemi képességeinek karban tartását, a mennyiséget a szokásos köbméter helyett megawattórában (MWh) adta meg (pedig közölhette volna kilokalóriában, megawattszekundumban, pikoelektronvoltban, vagy akár tehetett volna mást is). Ez forrásaink szerint 1450 millió köbméter, ami 250 millió köbméterrel, 21 százalékkal több a jelenlegi szabály szerinti 1200 millió köbméternél. (Korábban lapunk 34,15 megajoule-os gázfűtőértékkel számolva 1620 millió köbméterre jutott, de ezt kormányközelről lefelé módosították.)
A biztonsági gázkészlet megnövelésének az Orbán-kormány némi minipánik-keltéssel ágyazott meg. Ennek alapja, hogy idén év végén lejár az orosz gáz nyugati irányú szállításaira kötött orosz-ukrán szerződés, és kevés az esély a hosszabbításra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban arról állapodott meg az orosz gázszállításokért felelő állami Gazprom vezetőjével, hogy a jövőre szükséges gázmennyiséget határainkon belül már idén letároljuk.

A hazai gáztárolórendszert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly és azelőtt 4,6-4,7 milliárd köbméterre töltötték fel. Az érintett társaságok honlapján található adatok alapján az állami MVM tulajdonában álló Magyar Földgáz-tároló (MFGT) Zrt. négy egységének befogadó-képessége valamivel több mint 4,4 milliárd, az állami MFB többségi tulajdonában álló MMBF algyői, Szőreg-I jelű egységének pedig 1,2 milliárd köbméter biztonsági és 700 millió köbméter kereskedelmi célú tárolója van. Ez összesen nagyjából 6,4 milliárd köbméter. Vagyis az egységekben telente eddig üres maradt cirka 1,7 milliárd köbméter. A MEKH adatai szerint a mostani télen 4,36 milliárd köbméter gáz fogyott. Ezt elméletileg fedezné a tárolókban lévő gáz, ám abból az 1,2 milliárd köbméter stratégiai készlet csak vész esetén szabadítható fel. A biztonsági tartalék használata nélkül megmaradó 3,5 milliárd köbméter pedig – teljes behozatali stop mellett - már nem lenne elegendő a hazai igények kielégítésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha idén csurig töltenék a tárolókat, az így felgyülemlő mennyiséggel elméletileg képes lennénk kihúzni egy nem túl cudar telet. Ráadásul emellett rendelkezésre áll a körülbelül 1,7 milliárd köbméteres belföldi gáztermelés is.

Mindazonáltal figyelembe kell venni az egységek napi kitárolási képességét is. Ez az MFGT esetében napi 54 millió köbméter, ami ráadásul a töltöttség apadásával – a tél vége felé – akár meg is feleződhet. A belföldi termelés, illetve az MMBF a stratégiai tárolón kívül ezt még további mintegy 5-5 millió köbméterrel dobják meg, ami tehát napi legfeljebb 64 millió köbméter. Ez viszont nem lesz elegendő a leghidegebb napok igényeinek kielégítésére. A MEKH a mostani téli csúcsot ugyanis tavaly december 19-én 65 millió köbméteren mérte, de tavaly év elején állt a mutató 66,5, 2017 januárjában 70, sőt, 2006 elején pedig 90 millió köbméter felett is.

Teljes behozatali stop esetén tehát bizton állítható, hogy a leghidegebb napokon már igénybe kellene venni a napi 20 millió köbméter kitárolására alkalmas stratégiai tárolót is.

Egy ilyen eseményre a legnagyobb szüksége éppenséggel magának a stratégiai tárolónak lenne, azt ugyanis mindeddig az Orbán-kormány gazdasági hátországának megtámogatásán kívül nemigen használták semmire. A biztonsági gázkészletek felhalmozásának ötletét a 2006-os első orosz gázstop napjaiban még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vetette fel, amit 2010-re a Mol ki is alakított az algyői, nagyjából letermelt gázmezőjéből. A kiépítés 150 milliárdos, valamint a készletek több tízmilliárdos költségét egy bonyolult, hiteleket is magába foglaló rendszeren, illetve az elvileg energiacégek tulajdonolta, valójában az állam hathatós befolyása alatt álló Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségen (MSZKSZ) keresztül az adófizetők és a hazai gázfogyasztók állják – utóbbiak a számla kötelező tétele révén.
Az Orbán-kabinet a 2010-es választások után kezdetben látszólag ellenségesen állt a – nemzetközileg kétségkívül párját ritkító - stratégiai gázkészletezéshez. Így a kötelező szintet több lépcsőben 615 millió köbméterig csökkentette. Ám 2017-re két lépéssel visszaállították az eredeti, 1,2 milliárdos szintet. Ezalatt azonban lassan kiderült, hogy bonyolult szerződésrendszerek révén a ki- és betárolásból is végül leginkább a kormányfő-közeli MET tehetett – legalábbis az MSZP számításai szerint - akár több mint százmilliárdos profitra is szert, főképp a hazai gázfogyasztók és az állam kárára.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor most a ló másik oldalára látszik átesni. Így egy, a napokban hozott törvénycsomagba rejtve eltörölték a nem energetikai célú gázvásárlók stratégiaijárulék-mentességét, ami több milliárdos többletbevételt hoz az MSZKSZ konyhájára - mégpedig leginkább Bige László Nitrogénművekje kárára. Ennek parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára nem is rejtette véka alá: azért kell a pénz, hogy a kormány 200-450 millió köbméterrel megemelje a stratégiai készleteket. A jelek szerint most az alsó határhoz közelítő értékről döntöttek. Sokan nem csodálkoznának, ha a stratégiai gázt ismét a MET szállítaná, amit éppenséggel Bige László üzleti ellenlábasához, a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Csányi Sándorhoz is közel sorolnak.
További kérdés, hogy hová kerül a 250 millió köbméter plusz gáz. Mindazonáltal a kormány stratégiai célra más tárolókat is átminősíthetővé tett. A fejlemények tükrében az is különös fénytörést kap, hogy a kabinet értékesítené az MMBF MFB-többségét a kisebbségi részt birtokló MSZKSZ-nek. Mindezen előkészületek nyomán ugyanakkor talán tényleg eljön a pillanat, hogy az ország végre hasznosítja forintszázmilliárdokért fenntartott stratégiai tárolóját.
Ám ez cseppet sem biztos. Magyarország nyugati, illetve újonnan kiépített északi gázvezetékén ugyanis elméletileg teljes mértékben pótolható lenne az ukrán oldali gázbetáplálás. Kérdés ugyanakkor, oda honnan kerül gáz. Egy tényleges orosz-ukrán csapelzárás ugyanis komolyan felbolydíthatja a térség gázkereskedelmét. Még ha a nyugat felől vásárolt gázmolekulák nincsenek is „felcímkézve”, egy ilyen tényleges lépés kelthet időszakos hiányt. Ugyan az ukrán hálózat kiváltására gőzerővel épül az Északi Áramlat nevezetű, Oroszországot és Németországot a tenger alatt összekötő gázvezeték második üteme, illetve Bulgária és Szerbia is ígéretet tett a török-bolgár határon véget érő Török Áramlat meghosszabbítására, Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozatai dacára nehezen hihető, hogy e két irány már jövőre teljesen kiválthatná az ukránt. Mindemellett, több-kevesebb sikerrel, horvát és román irányból is igyekszünk gázhoz jutni. Ugyanakkor - az ezzel ellentétes nyilatkozatháború dacára - cseppet sem biztos, hogy az orosz-ukrán vita nyomán január elsején tényleg teljesen elzárják Közép-Európa keleti gázcsapját. Habár tehát az orosz-ukrán ellentét okozhat némi idegességet kormánykörökben (ami az államiberuházás-érdekelt energialobbi fő hajtóereje), nagy valószínűséggel jövő húsvétkor is főzhetjük a tojást és a sonkát gázon.

Nem nő a díj

Az jogszabályi változtatások révén csökkentek a tárolási díjak, így a stratégiai készletek 1200 millió köbméterről 1450 millió köbméterre emelése miatt nem kell növelni a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tagdíját - közölte az ügy kapcsán lapunkkal Bártfai Béla, az MSZKSZ vezérigazgatója. (A szervezet tagdíját a hazai energiacégek fizetik, amit azok lényegében a fogyasztóktók szednek be, például biztonsági készletezési díj címén.) A pótlólagos készleteket az MSZKSZ az eddigieknek megfelelően hitelből vásárolja meg, napi tőzsdei áron. Az MMBF 51 százalékának megvételét célzó tárgyalásaik pedig biztatók - tette hozzá kérdésünkre a vezérigazgató.

Frissítve: 2019.04.19 18:21